Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-03-11 / 11. szám

•J VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 101 19. §. Az esetben, ha a jelentkezett ebek száma páratlan lenne — az utoljára maradt eb ugy nyer párt, hogy a többi ebek száma a feljegyzés után mind visszatétetik s egymásután huzatnak ki, — az utoljára bentmaradt számú eb lesz a páratlan eb versenytársa. 20. §. Az indítás párok szerint — a mint a sorszámok következnek —- történik. Amint egy-egy pár jó s rosz pontokban az 50 pontot meghaladja — a köztök való versenynek vége. 21. §• A vesztes fél mindig kiesik, — az első tour után felmaradottak uj összevetéssel ismét versenyre bocsáttatnak, mig végre a két utolsó közt dönt a biróság. 22. §. Ha a versenyzők között külsőre nézve két az összetéveszthetésig hasonló kerülne össze, egyike piros, másika fehér szalagot kap nyakára. 33. Az ebek vezénylése, valamint az elbírálás csak gyalog történhetik. Az ebeket miudenkor tulajdonosuk vagy meghatalmazottja vezényli, utóbbi esetben azonban a tulajdonosnak beleszóllása nincsen. 24. §. A vezénylőnek joga vau a vizslát jelzőszavak és ftity által igazgaini, ezek által segítségére lenni. Ha azonban ezt oly zajjal végezné, hogy ez által a birák Ítélete szerint a versenytársat zavarná, megintendő. Ismétlés esetén ebe a versenyből kizárandó — s az illető azonfelül a tartalék alap javára 10 frt. fizet. A pontok két az eb javára balra — iratnak (lásd minta). részre oszlanak. A jók - a roszak terhére jobbra 3. Minden versenyző pár visla számára a jó és rosz pontok összege 50-ben állapittatik meg. A mint e szám eléretett együttesen — a verseny köztük be van végezve. 4- §A mely ebnek az ötvenből, több jó, esetleg a jóknak külön külön a roszakból történt levonása után — kevesebb rosz pontja van — nyertes. Ha mindkettőnél a rosz pont több, az nyer, melynél az arányszám kedvezőbb. 5. §. A pontok teljesen egyenlősége esetében a biró még 10—20 ponttal uj versenyt rendel el, mely eredmény határoz ugyan, de a mintába nem jegyeztetik, abba egyszerűen ez Íratván : „nyertes pont toldással." 6. A fürj, fogoly, -36 jó pontot kap. fáczánynak me; 7- §• A futó szárnyas után való nyugodt utánliuzás 1—3 jó pontot kap. 8. §. Ha a 6. §-ban elősorolt vadat a visla kivevő, vagy beugrik 3—6 rosz pontot kap ; ha ínég hozzá kergeti is 10-30 roszat. 9. §• Ha a visla határozottan — a rövid időn ott volt vad látható nyoma nélkül — vakon áll, s ezen hibáját azonnali tovább kereséssel önként jóvá nem teszi 3—6 rosz pontot kap. Ha intés nélkül észreveszi, büntetés nem éri. MÁRCZIUS 11. 1880. nyerő közt u/

1

0 és 4/

]

0 arányában osztatik meg. Ha második dij nem lenne, a tét 4/i

0-de az esetben is azon ebet illeti, melyet a győző legutoljára vert le. Azon eb, mely az utolsó próba előtt közvetlen veretett meg a győző által, tételét menti. 7- §• A verseny folyamára a jelenlevő egyleti tagok közül egy, legalább 3 s legfeljebb 5 tagból álló versenybíróság választatik. 8. §. Saját ebénél bírói tisztet senki nem viselhet. 9. §. A bírói tisztet viselők eljárásukban senki által nem háboríthatok. Ily netaláni esetben az illető háborgatok annyiszor a mennyiszer fejenkint 10 frtot fizetnek azonnal a tartalék alap javára, s ebeik azon nap a versenyből kizáratnak. 10. §. A rend fentartás kötelezettsége a biróságot illeti. A birálatot kizárólag ezek végezik — külön-külön jegyezve az egyes jó s rosz pontokat — s visszavonulva együttesen Ítélnek, mi ellen fellebbezés nincsen. 11. §. Hogy valamennyi biró együtt itéljen-e, vagy hányan melyik versenynél? ezt a választás alkalmával a tagok a választottakkal egyetértve állapítják meg. 12. §. A mely eb a beküldött leirásnak s a törzskönyvi bejegyzéseinek meg nem felel, a versenyből kizáratik, s tulajdonosa a tartalék alap javára 10 frtot fizet. 13. §. Ha valamely eb már fieldtrialsban futott, s nevet változtatott, de ezen névváltozás be nem jelentetett, a versenyből kizárva a. t. a. j. 10 frtot fizet. 14. §. Kinek ebe, mielőtt soros, kitörne s a versenyt zavarja — a. t. a. j. 10 frtot fizet. 15. §. Ha a versenyző ebek valamelyike marakodnék — a versenyből azonnal kizárandó. Tulajdonosa a. t. a. j. 20 frtot tízet, s a megkárosításáért a másik ebnek kárpótlással tartozik. 16. §. Egy dijért egyszerre nyolcz ebnél több nem ereszthető versenyre. Ha a concurrensek száma nagyobb — két vagy több részre osz tandók sorshúzás által. Ez esetben azonban az egyes csoportok nyertesei között uj verseny inditandó, a Il-ik dijt s a tétek 4/,

0-dét az utoljára megvert eb kapván. Tét-mentés mint rendesen. 17. §. Az ebek mindig párosával ercsztendők s versenyeznek, olyformán, liogy először a két ebet jelentett tulajdonosok húznak a két egyenlő részre osztott számok első s második feléből; midőn ez megtörtént, a megmaradt számok együvé keverendők — s az egyes számok tulajdonosai húznak a bejelentés sorrendje szerint. A kihúzott számok az eb és tulajdonosa neveivel azonnal feljegyeztetnek. 18. §. Az együtt kereső ebek melyike indul bal, melyike indul jobb oldalról, ismét a sors által döntetik el. 25. §. Első dij nyerőjének közvetve vagy közvetlenül valamennyi versenyző ebet le kell győznie. 26. §.. Vendégeket magával minden tag hozhat, valamint a tereptulajdonos hívhat. — Ezek az elnökségnek ben.utatandók. Vendégek által netalán az alapszabályok vagy versenyszabályok ellen elkövetett vétségért mindig azon tag felelős, kinek az illető vendége, s azon tag köteles a megszabott bírságokat fizetni helyette. 27. §. A verseny eredménye minden dijra nézve az összfutamok bevégezte s az itélet meghozatala után a versenybíróság által élőszóval kihirdetendő, s a hivatalos közlönyben a végeredmény közzéteendő. 28. Az itélet hirdetésekor a nyerteseknek az illető díj kiosztandó. X. Pontok (points) számítása. 1- §• A versenyző vizslák minden, akár positiv akár negativ számbavehető cselekvénye a verseny alatt bizonyos meghatározott számegységben fejeztetik ki. Ezen határozott számegység „pontoknak" (points) neveztetik — s a birák általi jegyzés ezek alapján történik, — mely czélra egy minta-nyomtatvány áll kellő példányban rendelkezésükre, minden pár részére külön. 10. §. Ha a visla nem lövésre való vadat, mint veréb, pacsirta s, t. b. áll 3—6 rosz pontot kap. Ezen pont azonban a kölyök versenynél alkalmazásba nem jön, de ha büntetés nem — jó point sem jár érte. 11. §. Nyul megállása jó pointet nem kap — meg nem állása sem büntettetik — de ha a nyúlra beszökik, vagy azt kergeti 20—30 rosz pontot kap. 12. §. A másik visla állásának secundálásáért 1—3 jó pont jár. Ha nem secundál, azonban a társ állását nem. láthatta, büntetést nem kap; — ha azonban azt észre véve, nem secundál 1—3 rosz pontot kap. Ha secundálás helyett irigységgel beugrik 20—30 roszat. 13. §. Ha a visla lövés után lehasal, vagy teljes nyugalommal megáll 3 jó pontot kap. Ha ellenkezőleg viseli magát 3 roszat, mig ha a vadnak utánna szökik, vagy a lövéstől fél 20—30 roszat. 14. §. Az appel hiányáért 3—6 rosz pont jár — a jó appel azonban nem jutalmaztatik. 15/§. A maximális és minimális számú pontok alkalmazása a versenybírák belátásától függ ugyan — de hasonló beszámitás alá eső eseteknél mindkét fél iránt egyenlőn alkalmaztatandó.