Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-01-16 / 3. szám

22 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 16. 187 9. kaeért ée 49 medvéért fizettetett ledij ; ez utób­biakból 29 Marmaroeban ejtetett el, *) úgyszin­tén a farkasokból is 46 csupán Marmarosban. Akkor tájban leginkább az Alsó-Apsa szom­szédságában fekvő Apeczka nevü havas erdőkben és Kőrösmező vidékén tanyáztak. — Bár az ál­lami erdőségekben 1782 óta rendszeresen űzött erdö-ritkitás folytán a szarvas, öz és siketfajd igen megfogyott, de az erdőszélek magaslatai fe­lett tartózkodó medve, farkas és nyest moat is több még, mintsem a nyájak biztonsága kí­vánná. A kárpáti zergevadászatokról majd máskor. Ami végre Bereghet illeti, ott akkor keveset va­dásztak, **) bár e megyének jutott már egyszer a szerencse, hogy ő felsége Ferencz József király, midőn 1852-ben az országot beutazta, itt egy — tiszteletére rendezett medvevadászatban részt­vett. Ez augueztus havában volt. A király állása a viczai erdőben, a Nelipina fölött volt. De Ferencz József nem első császár és király volt, ki e hegyi vidékeket látogatásra érdemesí­tette. Már II. József császár beutazta ezt 17 73­ban, midőn a Bukovinából jött át, julius 13-án a borsai szoroson, Nostitz és Peregrini táborno­kok, valamint Hoffmann mérnökkari százados kí­séretében. A császárnak természetesen lóháton kellett akkor utaznia, mint némely vidékein e megyének ma is. — Julius 16-kán lovagolt el Szigethröl Kőrösmezőre; 19-én Dolhán keresztül Ökörmezőre ; hol egy pajtában hált meg ; hon­nan julius 20-kán Huszt felé tért vissza és ha­gyá el Marmarost, alig pihenve egyet Munkácson, melyet már 17 70-ből ismert, midőn pár napot töltött ott ; onnan átment Zemplénbe egész Sztrop­kóig ; onnan Sároson át folytatá útját a Szepes­ségbe, de itt már nem tért le az országútról. József császár ezután még több izben (1774, 1783 és 1787-ben) is beutazta a felvidéket. Hogy ez erdős vidékben sokan űzik a vadá­szatot, az magától értetődik ; de mint curiosum megemlíthető, hogy Ungban még a zsidókra is elragadt a vadász-szenvedély, mi Mózes követőinél ritkaság. A kosztrinai falusi korcsmáros, Ábrá­hám, és a pazsikai urasági regál bérlője Herschko, annyira bele ízleltek a vadászatba, hogy sem Rebekkáik kérelmei, sem rokonaik és hitsorso­saik intései nem használtak. Az utóbbi még egy medvevadászatban is részt vett és egész vakme­rőséggel lődözött, noha családja sirva intette őt : mily veszedelmes a töltött puska, és mily goromba a medve. Végül még egy pár szót az erdők óvásáról és kezeléséről a Kárpátokban, miután ezzel a vad megélhetése is szoros kapcsolatban van. — 1860 körül az állami erdők felvigyázatára mindennemű pusztítás ellen egész legio őrök, felvigyázók er­dészek, erdészsegédek voltak rendelve ; igy pél­dául a liptói koronauradalmakban (hradeki és likavai erdőségek) 54 erdész; a Marmarosban 82 és az ungvári uradalomban szintén 82 : mégis kevéssé akadályozhatták meg az erdőpusztitást, ugy hogy 1858-ban, az akkori kassai kormány­kerületben, egymagában 10,454 kihágás fordult elő az erdőtörvények ellen, — s ennek nagyobb része Marmarosban. — Hogyan gondolkoztak ak­kor az erdészek a gondjukra bizott erdők meg­őrzéséről, leginkább kitűnik a magyar Erd. egy­let közleményeiből (i860. 3—4 füzet), hol a Marmarosi viszonyokkal ismeretes értekező állitása szerint azok egyike következőleg okoskodott előtte : »Mit őrizzünk? Talán az erdőt? — Az el nem szalad ; vagy ki ellen őrizzük ? — A medve meg nem eszi. — No bizony, fa meg van elegit — Ezért pusztulnak oly irtózatosan az erdők. Az urbaris tabellák szerint a körösmezei erdöhivatal területén a parasztok házi és réti telkeinek 5000 holdból kellene állni, de már annyi erdőt irtottak ki lassanként, hogy közel 10000 holdra megy a legelöjök. *) Evenként több mint egy fél millió szál deszka, mintegy 4—5 millió darab zsindely és circa 10 millió köbláb gömbölyű, nyers fa jön leusztatva kereskedésbe. **) Ezenkívül tüze­lésre is sok fát kivágnak, valamint hamuzsir és fa-szén égetésre ; a tölgyerdőkböl vasúti talpak és dongákra évenként szintén 5—6 millió köb­lábat fogyasztanak. Mivé lesznek ily gazdálkodás mellett nem sokára az erdőségek, azt könnyű el­gondolni, Sárosban is hasonlóan gazdálkodnak, ugy hogy 21Q mfdnyi kis területen 200 fü­részmalom van. Jól kezelt erdőket tulajdonkép csak a gr. Schönbom-féle, a hg Coburg- és a szepesi uradal­makban találhatni ; s ez utóbbiban a szepes­váralyi káptalan, a gr. Csáky és a Schmölnitzi bánya-hatóságok körében. Ültetésekre, kivált fe­nyőben csak Lőcse , Késmárk városok gon­dolnak. ***) Itt ott tehát vannak nagy birtokosok, kiknek gon­doskodásából az erdő pusztításnak határok vettet­nek ; de lassanként mégis egyre fogynak az erdők, és velők a vadböség is, mely ezelőtt annyira élénkité azokat. B. J. B. *) A Teleky grófoknak a Verchov inában fekvő nagy kiterjedtségü erdeikben (közel 36,000 hold) megfordulván tavai, ott egy (neve már nem jut eszünkbe) ruthen erdőkerülőt és félig pász­tor embert mutattak be nekünk a vadásztüznél, ki akkorig mintegy 8 — 9 medvét ejtett el. Csak egyszer jutott szorultságba, midőn puskája szét­repedt az erős töltéstől, s a medve reávetette ma­gát ; erősen megtépte őt ugyan birkózás közben, de jó kése segítsége mellett mégis emberünk gjözött. Szerk. **) Jelenleg igen, s az ország legkitűnőbb szarvas-vadját a munkácsi uradalomhoz tarlozó gróf Schönborn-féle nagy erdőkben (Szt.-Miklósi, szolyvai erdőterületek) lövik, e vadászatokra a tulaj­donos minden évben — számos barátjával 2 — 3 hétre felrándul a hegyekbe. Szerk. Tisztelt Szerkesztő ur ! Mióta a Kalendarium szerinti tél nálunk beköszöntött, itt a vidéken oly mostoha, esős s hó nélküli napok változnak, hogy minden nagyobb vadászatok iránt táplált planumaink — eddig legalább — füstbe mentek ; s egyik nap a másik után múlik, mindjárt itt a hora legális, s az idő még sem fordul jobbra. Az őszön szeptember elején br. Bornemisza Ti­vadar és Tornya Gyulával egy sikerdus vadászat­tal s halászattal egybekötött kirándulást tevénk a Retyezát körül , a mennyibn két napi ott időzés után — bele számítva a fel s lejövetelt — egy medvével, egy zergével s 50—60 darab pistráuggal tértünk haza ; — időnk ki lévén szabva, nem csatlakozhatánk a Malomvizen talált s másnap medvevadászatra menendő társasághoz ; ezen vadászatról s az eredményről értesítve volt t. lapja, s én csak azt jegyzem meg, hogy ab­ban a megnevezett urak közül csupán Fehérváry tábornok ur vett részt. A fogoly e vidéken nagyon kipusztult, ennek oka — eltekintve a sok ragadozó madártól — főleg a két évi nagy árvizekben rejlik. Róka kevés mutatkozik, ezt annak tulajdonít­ják, hogy sok volt a cserebogár, s ennek túlsá­gos élvezete ártott meg a komának, ebből követ­kezik, hogy nyul meglehetősen van, ugy hogy október havában báró Bornemisza Leopold és Ti­vadarral M.-Ilyén 3 nap alatt vizslákkal 26 dbot lőttünk — mi pedig ezen a vidéken rend­kívüli eredmény ! Farkasról, vaddisznóról ez ideig semmi hir, *) E viszás helyzet a marmarosi erdők nagyobb részében még meg van. Sok magán tulajdonos erdejében vannak oly kis legelő foltok, melyekhez egyik vagy másik parasztnak állítólag joga van ; — s ez a legeltetés közben évről évre na­gyobbodik. Szerk. **) A 60-as évek vége felé még kétszer akkora volt az irtás ; a zsidóság vette kezébe kizsákmá­nyolni ez erdőségeket, egész circa az 1873-ban bekövetkezett »Krach«-ig. . . Azóta alább hagy­tak a favágással. Szerk. *'**) A szepesi püspökségi erdők a Gömörbe átvezető völgyek oldalain, jobbára uj iiltetésü fiatal fenyvesek, és jelenleg is nagy buzgalommal űzik ott a vágások újból beültetését. Szerk. pedig ez utóbbiak az öszszel csoportostul látogat­ták а törökbuzásokat ; most még telve az erdők makkal, tán azért késnek. Talán az idény után többet, kielégítőbbet ! ad­dig is maradtam vadászüdvvel. Lesnyeken 1878. január 6. Szereday Aladár. Jegyzék az 1879-ik évben Dobozon lelőtt vadakról. Hasznos vad Napja és helye 7° <— £> с a _ TI •—1 о а :о s vadászatnak N >> ьс :а оа ai :o 85 Рч Рч « О dar а b 7 ik Sebesfoki erdő 4 250 153 12 419 8-ik Rét 3 642 1 2 — 648 9-ik Fekete-ér erdő 6 318 19 — 1 344 10-ik Itcze erdő 2 254 60 — 11 327 11-ik Rét és erdő 2 806 20 — — 830 О sszesen 17 2270 253 2 24 2568 Doboz, 187 9. január 11-én. Szlávik Nándor, föerdész. Lőjegyzék gr. Hunyady Imre ürményi és tornóczi uradalmai­ban 1878-ban elejtett hasznos és kártékony vadakról : Vadászterület Vadnem : « -cd ja 3 N ел -о а о H cS >-5 ES »-5 О Nyul 129 99 86 119 30 463 Fáczány 731 521 — 40 2 1294 Fogoly 240 131 90 158 94 713 Fürj 25 33 14 1 — 73 Vadkacsa — — 6 23 — 29 Erdei szalonka 1 1 — 3 —D— 5 Kártékony vad : Borz 2 — — — 2 Róka 6 3 — 3 12 Nyest 3 — — — 3 Kutya 18 27 4 14 36 99 Görény 75 13 2 32 14 136 Menyét 61 34 3 39 7 144 Macska 46 33 5 24 22 130 Sün-disznó 48 52 — 17 8 125 Karvaly 15 6 — 5 2 28 Sas 4 18 — 1 — 23 Héja 24 19 1 4 1 49 Bagoly 8 10 — • 3 — 21 Szarka 33 33 2 33 21 122 Varjú 92 130 30 58 24 334 Összesen 1561 Főerdészeti hivatal, 1163 243 577 261 3805 Ürmény decz. 31. 1878. Pausar J. föerdész. * A veszprémi püspökségi uradalomhoz tartozó sümeghi és ősi erdőkben, a lefolyt év alatt össze­sen 176 drb vad ejtetett; — u. m. 2 szarvas, 9 özbak, 13 vaddisznó, 80 nyul és 72 fáczány, Br. Ambrózy Lajos és Gyula bázosi uradalmá­ban az 1878-dik évben 202 db vad lövetett; és pedig : vadkan 4, emse 2, özbak 7, erdei nyul 34, erdei szalonka 145, róka 5, vadmacska 4, borz 1. Bázos, január 8. 1879. Horn József, föerdész.

Next

/
Thumbnails
Contents