Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-03-06 / 10. szám

90 MÁRCZIUS 6. 187 9. Ezenkívül lövetett még 9 kutya és 7 házi macska. Erdészeti hivatal Tarnócza, deczemb. 31. 1878. Haront Béla, erdész. Gr. Károlyi Alajos tót-megyeri, bábi, lászlóte­lepi és andoshói vadászterületein az 1878-dik idény alatt összesen lövetett : Hasznos vad: Kártékony vad: Vaddisznó 1 Kutya 131 Nyul 245 Macska 305 Fáczány 1816 Görény 104 Fogoly 530 Menyét 314 Fürj 48 Sas 1 Erdei szalonka 50 Ölyv, karvaly 162 Vadkacsa 36 Kánya, vércse 476 Róka 7 Varjú, szarka 2541 Összesen: 6767 darab. Erdészeti hivatal Tót-Megyer, decz. 31. 1878. Szyllaba Károly, föerdész. Zalamegyében az alsó- és felső szilvágyi va­dászterületeken, valamint a Bunyában — mint nekünk irják — a lefolyt idény alatt lövetett 31 db ó'zvad, 6 róka és 14 nyul. A két előbbi területet Bezerédy Elek és Leimer Ignácz és János földbirtokosok tartják bérben már évek óta ; — utóbbit pedig ez évben vette ki Tarányi Ferencz ur, a néhai Osterhueber Józsefnek, boldogult Deák Ferenez nagy hazánkfia legkedvesebb rokona s barátjának fia. Mind három vadászterület a hg. Esterházy majoratus birtoka, melyeken a vadászat csakis kópékkal gyakoroltatik. A Szepes püspökségi, sesavnyiki uradalom vadászterületein, nevezetesen a Grenitz, Teplitz, Lethánfalva és vaagi pagonyokban а lefolyt idény­ben 448 db vad lövetett. E mennyiség az egyes vadnemeket tekintve, következőleg oszlik meg: Ózvad 61 Medve 1 Nyul 35 Róka 13 Vaddisznó 7 Ny est 2 Süketfajd 2 Görény 3 Nyirfajd 7 Ménjét 7 Császármadár 32 Sas 1 Erdei szalonka 6 Héja 9 Fogoly 5 Karvaly 7 Fürj 117 Szarka 19 Vadgalamb 87 Bagoly 2 Vadkacsa 7 Kutya, macska 18 A vadállomány jóval nagyobbra szaporodott ez idén, miután a vadászati törvény §§-ai szigorúan betartatnak ; az orvvadászokra, egyébb káros be­folyásokra és a vadnak fentartására — különös gond fordittatik. Legtöbb bajunk és panaszunk az orvvadászok miatt van, kiknek rakonczátlanságait még a birói erély és szigor sem képes zabolázni. Hogy a t. olvasónak erről fogalma legyen, ide irom egynek — a sok közül — legutóbbi viselt dolgait. Mult évben egy szénégető B. J. és egy kicsapott erdőkerülő T. F.-töl lesben való ülés alkalmával, az erdővédek által puskáik elkoboztat­tak, mire a szepes-szombati k. járásbíróság őket 3, illetőleg 5 héti fogságra elitélte, a két puska pedig az uraságnak kártalanítás fejében meghagyatott. Ez idén egy szomszédos uradalmi csősz, Hosza Márton máskép Szkáza, az Ugóez-sztrizsói tölgyes erdőségben mint orvvadász tetten kapatott és a járásbíróságnak bevádoltatott. Egy más alkalommal, jan. hó 27-ikén Hosza az itteni hites erdővéd Repisesák által a Hernád­völgytől a határos bérez felé az elejtett suta fel­ezipelésénél megállíttatott, de a vad és a puska lefoglalásánál ellenszegült s mit sem adott zálo­gul; — de ez embernek még ez sem elég! 30-án ismét megcsípték, — az itteni uradalmi hites erdövéd Vanyiczky Jakab az ejtett orvvadászi lövést hallván, azonnal a színhelyre sietett, s föl­lelvén a fris nyomot, a tolvajt egész a lakásáig űzte, a hol Hosza ép akkor egy őz sutának ki­zsigerelésével foglalkozott. A vaddisznók már itten nagyon meghonosod­tak, holott néhány évvel ezelőtt még hirét sem lehetett hallani. Az elejtett két nagy kocza 13 malaczot viselt. Január hó 25-én egy nagy szarvas a szomszé­dos murányi uradalomból a sesavnyiki erdőkbe váltott; néhány napot itten töltve, már 31-én Liptó felé vette útját s majdnem mindenütt az erdőszélén kószált. Az előhegységen 0.5 métertől a hó fel a Királyhegy felé 1.5 méterig változik; azért a szőrmés állatok lehúzódtak és itten minden zavar nélkül élnek. Az elejtett vadakon semmiféle beteg­séget sem észleltünk. A medvék száma nagyon leapadott és az első havon alig lehetett nyomát is látni. Hiúzok itt tartózkodása felöl nincs tudo­másunk s bár ne is legyen hire ! Hallomás szerint Késmárk*) táján egy farkast lőttek volna, de más különben Szepességben ezen duvad nem mu­tatkozik, holott még az ötvenes években minden­ütt nagyszerű kárt csináltak és a juh, kutya, csikó és lovon kivül még az özeket is nagyon megdézsmálták és az embereknek is veszedelme­sek voltak. Hazafiúi üdvözlettel maradtam Gréniczen, 1879. február hó 2-án. Teschler János, sz. p. föerdész. Sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Pál ur ő mltsgának, Somogy megye, lábodi uradalmában 1878 febr. 1-töl 1879 január 31-ig, hasznon és kártékony vadakban összesen 1789 drb lövetett; — és pedig : Fővad 1 Vadgalamb 36 Dámvad 36 Vadmacska 2 Őzvad 13 Róka 13 Nyul 714 Nyest 2 Fáczány 512 Görény 2 Fogoly 101 Menyét 39 Fürj 26 Kóbor kutya és macska 30 Vadkacsa 15 Sólyom,héja,ölyv,kánya 50 Erdei szalonka 102 Bagoly 40 Vizi szalonka 13 Varjú és szarka 42 A vadászterület, melyen az itt elsorolt vad­mennyiség lövetett 8500 kat. hold. — Lábod, február 27. 1870. — Teszár Ferencz, erdész. Vadász-ebek rovata. Tisztelt Szerkesztő Ur ! — Köszönöm szívességét, indítványom (Az eb-törzskönyv) gyors közléseért ; bár lenne ez ügy iránt az érdekeltség ezentúl oly élénk, mint a mily lanyha volt ekkoráig. Pillanat heve Íratta meg e czikket velem s ugyanazért most figyelmes átolvasás után több hiány tűnik fel magában az indítványban is; no de ezen majd segit a kritika ; anyagnak egyelőre elég. Van azonban benne egy, mit okvetlen pótolni kell, miután a lap, közérdeket igen — de magán­érdeket díjtalanul uem szolgálhat, minek folytán az indítvány 8. és 9-ik pontja közé következő 9-ik pont szúrandó be: »9. Oly jelentések, melyek eladásra vonatkoz­nak, a szokott hirdetési dijak lefizetése után a lap hirdetési rovatában tétetnek kőzze'.«**) Ennek folytán természetesen a mostani 9-ik pont 10-ikké válik. Még egyet. Semmire sem haladunk, ha anyagot nem teremtünk. Az én eszközeim szűkek — s végre is egy ember nem sokra megy, ha nagyban nem űzheti a dolgot. Részemről, mi tőlem telik — szívesen megte­szem, s igyekezni fogok annak idejében az eladási *) Felkérnénk a késmárki vadászokat (Cs. N. urat) e tárgyról szives tudósitásra. Szerk. **) A hirdetési rovat nem a mi kezelésünk alatt áll ugyan, de mindenesetre iparkodunk jutányos árt szabatni az ily hirdetéseknek. Szerk. és — ha lesz méltó anyag — a fedeztetési dijakat lehetőleg mérsékelten szabni. Azon kedvező helyzetben vagyok, miszerint jelenthetem, hogy épen ma kapott értesités sze­rint, hg. Solms ö főméltósága szives nekem egy 2éves eredetileg Angliából általa importált Lawyer nevii pointert átengedni — mely pár hét alatt bir­tokomban lesz — s igy biztos tenyész-anyag lesz már meg nálam. Nem mulaszthatom el, hogy egy igen kedvező alkalomra ne figyelmeztessem t. vadásztársaimat, használják fel mielébb, mivel a Wolfsmühle iva­dékai kapósak — sa kiszolgálat tekintet nélkül a megrendelés sorrendjében történik. Sidney IL, Ladym anyja, jelentés szerint, april 1-jén anyai reményeknek néz eleibe. Ösmerik már mult évről e nemes eb kitűnő pedigréejét, mihez még annyit csatolok, hogy az Österreichisch-ungarische illustr. Jagdzeitung, m. é. 14. számában képét közölvén, igy jellemzi : »die zierliche, so oft bewun­derte und vielfach prämiirte Pointer Hündin Sid­ney«, más helyen pedig : »die auch in Wien so vielen Beifall gefunden.« Az apa Naso II., szintén a Solms hg. birtoká­ban — apja Naso (Lorts K. C. S. B. 7 087) és Miranda II. (Cottestől General Prim testvére С. К. S. В. 869) anyja Miranda (Mr. Whitehouse С. К. S. В. 1212.) Ezen Naso mult év sept. 23-án miut egy éves a field-trialban szerepelt s a reeensio róla ez : »Naso a legnemesebb pointer vér tetőtől talpig, mely 2-ik idényben okvetlen nevezetes eb lett, — de még most nehezen rendeli alá urának mesés temperamentu­mát. Első búzásánál már mindenki tetszését megnyerte. — Látszólagosan egy egyes foglyot marquirozott, de hason elcsúszott mellette, s igy maradt állva — kis idő múlva, még mindig állott., egy folt fogoly röpült fel előtte, s én (recensem) ezen állásáért legnagyobb szám­mal jutalmaztam volna meg ; de a birák többsége kisebb számot adott neki, mivel szerintök először az egyest kellett volna kiröpítenie. 1-ső malheur. Naso tár­sának azután szépen secundált, s két nyúlnál gyönyörű appelt mutatott. Ezután egy nyulat állott, mely szeren­csétlenségre, mielőtt Schmiedeberg ur a kölyköt kellő­leg lecsendesíthette volna — 40 lépésnyire két lábra állott, mire Naso ugyan az állással fel nem hagyott rög­tön, de aztán mégis megugrott. Nr. 2 malheur. A két kutya ezután két egyenközü répa-földön keresett — társa az egyikben foglyokra húzott, s ez neki beszámít­tatván — nyert. Ha Naso ugyanazon földön van — még kivághatta volna magát — de szerencsétlenségére me­zőnyében fogoly nem volt. Malheur Nr. 3, hogy secun­dálása javára he nem számíttatott, s he sem számittat­hatott, mi igy történt. Schmiedeberg úrral, ki a hg. Na­soját vezette, vele volt öreg Prince-je is, melylyel Naso tanítva volt. Prince secundált Flocknak — Naso pedig nem ennek, vetélytársának — de az öreg Princenek, mely tőle 10 lépésnyire volt — secundált. Naso ennél­fogva nem nyert ugyan — de azon napon legtöbb point-et csinálva becsülettel bukott.« Ezen eb tehát az apa. S ez enyém lehetett volna tavaly, most már késő. Ez idén Hannover­ben van engageirozva. Egy darab még most biztos, mert ez nekem volt fentartva, de lehet több is. Kár lenne, az alkalmat elmulasztani. Forduljanak Wolfsmiihlébe t. vadásztársaim megrendelésükkel, ezen czim alatt: »Herr Rudolf Müller, Director der Prinz Solms'schen Züchterei in der Wolfsmühle bei Braunfels, Rheinpreusen.« Ara egy 8—12 hetes kölyöknek loco Braunfels 100 Mark. Sürgősségénél fogva az időnek, kérem t. Szer­kesztő ur ezen jelentést becses lapja legközelebbi számában közölni.*) Hanván, 187 9. febr. 16. Hanvay Zoltán. УУ A »mayyar Athletikai Club« estéi a farsang multával ismét látogatottabbak. A szabad gyakor­latok (futás, ugrás, birkózás) kedden, csütörtökön és szombaton Zsingor M. ur felügyelete alatt tar­*) Bármennyire ohajtottunk a becses felhívás­nak megfelelni, — miként azt mult számunk szer­kesztői postájában igértiik is, — térsziiko miatt az utolsó pillanatban vissza kellett e levelet tar­tanunk s csak most állhatunk, szivos készséggel szolgálatára. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents