Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-02-20 / 8. szám
68 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 27. 1879. kii. kevesebb. Tét 80 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Államdij 350 db 10 frankos arany. Futhat mmden belföldi és német mén és kaneza. Táv. 3200 m. Teher : 3é 55'/., 4 é- 6 5> 5 é- és i d' 6 8' /г ki l-' kanczara kii. kevesebb. Egy 2000 frtos verseny nyerőjére 2'/« kii., két 2000 frtos, vagy egy 5000 frtos verseny nyerőjére 4 kil., két 5000 "frtos, vagy egy nagyobb verseny nyerőjére 5 kil. több. Tét 150 frt, fele bánat. A második ló a tételek és 1 ánatok felét nyeri. IV. Debreczeni lóversenyekre. Kétévesek versenye 200 db 10 frankos ar. államdij. Minden belföldi 2éves, a kassai versenyekig nyeretlen ló számára. Táv. 800 m. Teher 55 kil., kanczára l'/s kil. kevesebb ; a kassai 2é. verseny nyerője futhat s ez esetben 2 kil. többet visz. Tét 100 fit, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. 200 db ar. államdij. Minden belföldi mén és kaneza számára. Táv. 2400 m. Teher : 3é 56, 4é. 65, 5é. és id. 68 kil., kanczára 1 '/a kil. kevesebb. Egy 2000 frtos verseny nyerőjére 2"/ 2 kil., két vagy több 2000 frtos, vagy egy' 5000 frtoséra 4 kil., két 5000 frtos vagy egy nagyobb dij nyerőjére 5 kil. több. Belföldi mén vagy kaneza ivadéka 2>/a kil., mindkettő ivadéka 4 kil. kevesebbet visz. Tét 100 frt, fele bánat. Artnásodik ló a tét és bánatok felét nyeri. Welter Stakes 150 db ÍO frkos arany államdij. Futhat minden ló. Táv. 2800 m. Teher : 3é. 62. kil. 4é. 70 kil., 5é. és idősb 72Va kil., ménre 1 kil. több. Egy 1000 frt értékű dij nyerőjére 1% kil. két vagy több ily, vagy egy 2000 frt értékű dij nyerőjére 3 kil. többet. Urlovarok 2'/ 2 kil. teher leengedésben részesülnek ! Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. 350 db 10 frankos ar. államdij. Minden belföldi és német mén és kaneza számára. Táv. 3200 m. Teher : 3é. 55Vs, éé. 65, 5é. és id. 68Vs kil., kanczára 1»/« kil. kevesebb. Egy 2000 frt értékű verseny nyerőjére 2 J/a kil., két vagy több 2000, vagy egy 5000 frt értékű verseny nyerőjére 4 kil., két 5000 frt, vagy egy nagyobb verseny nyerőjére 5 kil. több. Tét 150 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. V. Kolozsvári lóversenyekre. Államdij 300 db ÍO frankos arany. Futhat minden Erdélyben ellett és felnevelt kaneza és mén. Táv. 3216 m. Teher • 3é. 55 Va, 4é. 65, 5é. és id. 68 Va kil., kanczára l'/a kil. kevesebb. Egy 1200 frt értékű verseny nyertesére 3 kil., két ilyen, vagy egy 2500 frt értékű dij nyertesére 5 kil. több, de nem halmozva. Nem Erdélyben fogantatott, de anyjukkal behozott csikókra l'/i kil. több. Belföldi mén vagy kaneza ivadékára 2 J/ 2 kil., mindkettőjére 4 kil. kevesebb. Tét 100 frt, fele bánat, egy hóval a verseny előtt bejelentve 25 frt. A tét és bánatösszeg fele a második lóé. a lassó-t, oda vezettem öt a meglehetős meredek parthoz. Az okos állat óvatosan iparkodott lemászni ; de mivel ez nagyon meredek volt, biztatásomra egyenesen beugrott a vizbe, átúszta a folyót s a legjobb állapotban mászott föl a túlsó partnak kevésbbé meredek oldalán, hol a buja fü legott kellemes étkezésül szolgált. Krieger utánozta példámat, mi azonban neki igen sok idejébe került, mert a Liese sehogy sem akart a vizbe lelépni. — No hiszen az öszvér nem termett halnak ! — vigasztalta magát Krieger. En az öszvér mögé lópózkodva, a makacs állatot egész erővel meglökvén, ez elveszité az egyensúlyt s fejjel zuhant a folyóba. Mit volt mit tennie, elkezdett Liese úszni s szerencsésen átvergődött a túlpartra. Miután innen kezdve a vidék tökéletesen ismeretlen volt előttem, az iránytűt vettem tájékoztatóul s ennek segélyével választám az irányt. Egy óra múlva a forrón alátüző nap a szörnyű eső minden nyomát eltünteté. A talaj lapálylyá simulván, minden jelentékenyebb akadály nélkül meglehetős gyorsan haladtunk odább. Órák hosz8zán csak cserjék szakították meg a prairiet ; de ezek oly sürüek voltak, hogy a nap sugárai nem törhettek át azokon. Felséges idő volt. Balzsamos szellő fuvalt át a prairie tarka virágszőnyegén s mi elhatároztuk, hogy addig utazunk tovább, mig csak be nem sötétedik. Államdij 200 db 10 frankos arany. Futhat minden belföldi 3éves mén és kaneza. Táv. 3216 m. Teher 55 kil., kanczára 1 '/a kil. kevesebb. Erdélyben nevelt lovakra 2'/a kil. kevesebb. Egy 2000 frt értékű verseny nyerőjére 2>/з kil., két 2000, vagy egy 5000 frt értékű verseny nyerőjére 4 kil., két vagy több ilyen nyerőjére 6 kil. több. Tét 100 frt, fele bánat. Tét és bánatösszeg fele a második lóé. Államdij 400 db 10 frankos arany. Futhat minden belföldi és német mén és kaneza. Táv. 4824 meter. Teher 3é. 53»/«, 4é. бЗ' /s, 5é. és id. 67 kil., ménre l'/a kil. több. Egy 3000 frt értékű dij nyertesére 3 kil., két vagy több ilyen, vagy egy 5000 frtoséra 5 kil. több. Tét 200 frt, fele bánat, egy hóval a verseny előtt bejelentve csak 40 frt. Tét és bánatösszeg fele a második lóé. VI. Sopronyi lóversenyekre. Államdij 350 db 10 frankos arany. Futhat minden belföldi mén és kaneza. Táv. 3200 m. Teher : 3é. 56, 4é. 65, 5é. és id. 68 kil., kanczára l'/a kil. kevesebb. Egy 2000 frtos dij nyerőjére 2Va kil., két ilyen, vagy egy 5000 frtos dij nyerőjére 4'/s kil., s két ilyen, vagy egy nagyobb dij nyerőjére 5 "/a kil. több. Tét 150 frt, fele bánat. Á második ló a tétösszeg felét nyeri. Államdij 200 db 10 frankos arany. Futhat minden belföldi 3éves mén és kaneza. Táv. 2000 m. Teher 58 kil., kanczára l'/t kil. kevesebb. Belföldi mén vagy kaneza ivadéka 2'/a kil., mindkettő ivadéka 4 kil. kevesebbet visz. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Ertékesithetjük-e lovainkat ? Rég olvastam nagyobb e'rdekkel valamit, mint e lapok 4-ik számában Brezovay Sándor urnák a »Lótenyésztés emeléséhez« czimü czikkét ; nemcsak azért, mert nézetét teljesen osztom, de azért is, mert ez eszme már megyénkben nemcsak megpendittetett, de annak kivihetősége meg is próbáltatott. Pár év előtt Gömörmegye lótenyész-bizottságának buzgó elnöke : Farkas Ábrahám t. barátom fáradozásainak sikerült az irányadó köröknél kieszközölni, hogy a hadsereg részére bevásórlandó lovak megtekintése s beszerzése végett egy katonai bizottság küldessék ki, oly meghagyással, hogy támogatva a megyei lótenyész-bizottság által, a bevásárlásokat egyenesen magoktól a tulajdonosoktól eszközölje. Hat óra tájban újra egy kis folyamhoz értünk, mely minden valószínűség szerint szintén a Rio Grande felé folyt. Miután itt az állatokat meg itattuk, folytatók utunkat, bizonyosak levén a felől, liogy mindenütt találunk vizet. Csevegés közt gyorsan mult az idő; 8—9 óra tájban egy ezüsttiszta patak által keresztül metszett cserjéshez értünk, melyet hálóhelyül jelöltünk ki. Vacsoránkat végezve kinyújtózkodtunk a szép kövér füvön s jóizüen aludtunk egészen napkeltéig. Egy órával később már nyeregben ültünk. Iránytűnk terjedelmes zöld síkságra vezetett minket, melynek mintegy két órányi távolságban őserdő látszott batárt szabni. Miután azonban tőlünk balfelől egy tölgyerdőség meglehetős messzeségben tova nyúlt, úgyhogy minket valamely rejtekből könnyen figyelemmel lehetett kisérni, jónak véltem menetünket meggyorsítani, nehogy kikémlelhessenek vagy megtámadhassanak. — Megtámadhassanak ? — kérdé csodálkozva a botanikus. — Vájjon kik ? — Nos, hát a vyeicók vagy a comanchok ! — Gondolja ön ezt ? — Meghiszem azt ! Alig mondtam ki с szavakat, midőn Cézár egyszerre megriadt, úgyhogy alig tudtam őt maradásra birni. Széttckiutve'n, legott észrevettem egy nagy porfelleget s egy csapat indiánt, mely minket vágtatva követett. Az erdőből törtek ki, hol lesben állhattak. Belátva ez intézkedés hasznos voltát ugy az állam, mint a tenyésztőkre nézve, a legnagyobb örömmel vettem t. elnökünk azon felhívását, hogy csatlakozva hozzá, s magunkhoz véve a megyei állat-orvost, tegyük meg a szükséges elöintézkedéseket. Hogy a katonai küldöttség eljárását megkönnyítsük, elnökünk a megyének néhány pontján a lovak csoportosítását rendelte el; ezek általunk megtekintetvén s állatorvosunktól megvizsgáltatván, azon részök, mely majd kiválasztás végett a katonai bizottságnak be fog mutattatni, általunk kijelöltetett. Nem tudom elnökünk fáradhatatlan buzgalma, vagy tán az újdonság vonzereje költé fel tenyésztőink érdekeltségét ? hanem annyi bizonyos, hogy néhány tenyésztő még oly lovát is elővezeté, mely tán más körülmények között eladó sem lett volna. Nem tartom magam valami nagy ló ismerőnek — bár mily kedvencz állatom legyen is az, sem megyebeli ló állományunk iránt elfogult nem vagyok ; de a megyénk három pontján u. m. RimaSzombat, Rima-Szécs s Tornaiján elővezetett lovaknak nemcsak száma, de minősége is teljesen kielégített s azon reményre jogosított mindhármunkat, hogy fáradozásunk, — tekintve bár a kezdet nehézségeit — nem lesz sikertelen. Fájdalom azonban e szép föltevésünk nem valósult ! A katonai bizottság (br. Grävenitz ezredes elnöklete alatt) megérkezvén, működését Rimaszécsen kezdte meg. E vidék lovai már régibb időben is, mikor még az állammének vidékünkön nem fedeztek : jó liirben álltak ; azóta a legtöbb hely szép előhaladást tett s igy jó sikerre bizton számolhattunk. Volt is jó s fiatal ló elég ; mégis nem kis megütődéssel vettük észre, hogy a katonai állat-orvos egyiket a másik után használhatatlannak nyilvánítja, oly hibákat hozva fel, melyeket a mi gyarló polgári szemeink (ideértve akkori valóban kitűnő értelmes állat-orvosunkat is), sehogy sem birtak felfedezni. Az eredmény az lön, hogy e szakaszban két, mond : két lovat vettek meg. Igy folyt ez aztán Tornaiján s Rima-Szombaton is ; összesen — ha jól emlékezem — hét lovat vettek meg megyénkből ; pedig a mi véleményünk az volt, hogy a legszigorúbb birálat mellett is legalább 40—50 darab ló biztosan beválik. E nézetemnek a bizottság s főleg az ezredes ur előtt kifejezést is adtam, s tőle szórói-szóra ezen választ nyertem : »Ha én a lovakat magam Első pillantásom az előttünk levő erdőre esett, mely még nagyon távol volt ; második pillantáson Liesere vetődött — s ebben rejlett a nagy veszély. Oh, bogy is hajoltam én meg e tudós férfiú makacssága előtt. Az ellenséges csapat mintegy száz főből állhatott. Jól fegyverkezett, hatalmas, erős törzs volt az, mely minket üldözőbe vett. Krieger mitsem sejtett még s egy dalt dúdolva haladt mellettem. Nagyon kezdtem sajnálni a boldogtalant. De most nem volt idő az érzelgésre. — Előre ! —kiáltám s megeresztém a kantárszárat. Krieger körültekintett s észrevette a közelgő csapatot. — Nagy isten, az indiánok ! — kiáltott föl elszörnyedve. Aztán a Liese véknyába meritve sarkantyúját, olyat rántott a szegény állat száján az éles zabiával, hogy kiserkedt a vér. A helyett azonban, hogy a kantárt megeresztette volna, görcsösen meghúzta azt s ugyancsak verni kezdte az öszvért. — Bocsássa lazán a kantárszárát, — rivaltam rá. De emberem sem nem hallott sem nem látott többé ; tökéletesen elveszté lélekjelenlétét. A dolog természetes következése az lett, hogy Liese elkezdett makranezoskodni, s a helyett hogy előre haladt volna, csak toporzékolt. Már hallható volt a vad ellenség liarczi lármája. — Ereszszo meg a kantárszárat, szerencsétlen, hisz élete forog kérdésben, — kiáltók rá újra s megfogtam az öszvér kantárját.
