Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-09-25 / 39. szám

333 p f 1 T ткшАвнк ьщшшт „Verneuil". Majdnem ke't hete már, hogy telivér tenyésztésünk Mekkájába — Kisbérre — érkezett Verneuil, — Mortemer és Regalia e nagy fia, melynek hivatása volna a 23-ik évét járó Buccaneert, é-s az utóbbi időben teljesen megvakult 18 éves Cambuscant idővel pótolni. — Megérkezése napjától fogva lázas izgatotteággal vártuk az alkalmat, hogy telivér tenyésztésünk jövőjének e zálogát megszemlélhessük. Indokolta feszült kíváncsiságunkat e hires mén múltja, mert azon ló, mely már két és három éves korában gyakran jelentékeny versenyeket nyert, de különösen 4 éves korában s hosszú távolságokra ugy Francziaország mint Anglia gyepein a legjobb lovakat u. m. a Derbygyöztes Silviot, a Cäsarevies nyertes Hylariust, a kitűnő st. Cristophet, a hires Hamptont, a sok ideig gyözhetlennek tartott Lady Golightlyt játszva megverte : versenypályája után is megérdemli, hogy a jelenkor legelső telivér lovai közé soroltassék. Fokozta továbbá kíváncsiságunkat azon rendkivül magas ár, 7 800 font sterling, melyet Kisbérnek érte fizetnie kellett, s azon mesés hirek, melyeket alkatának óriási méreteiről hallani alkalmunk volt. A Verneuil-ért fizetett — ár 7 800 font sterling — valóban magas, de ha tekintjük hogy mostoha testvérét, a szintén Mortemeitöl, de egy sokkal kevesebb értékű anyától származó Chaînant, tavai 60 ezer forintért vetto meg a német kormány, s hogy annak idején Kincsem apja, Cambuscan is mintegy 70000 forintba került, akkor a Verneuil-ért adott árt nem fogjuk sokaink A mult hét utolsó napján végre hozzá jutottunk, hogy a kisbéri lovarda porondján állva, nein minden szívdobogás nélkül várhattuk Vemeuil elővezetését. S ime ! azon nyugodt, méltóságteljes tempoval, mely a legnagyobb telivér lovakat jellemzi, elénkbe lép egy hatalmas alak. Első pillantásra megvesztegeti a szemet gyönyörű ércfényü sárga szine, e benyomást azonban megzavarja két hátsó lábának kesely csüdje, valamint arczvonalán a ferde esik. E külsőségen átesve, mindig növekvő bámulattal szemléljük ez előttünk álló, majdnem 16 és 1/

2 markos hatalmas lónak valóban phänomalis méreteit. Az összbenyomást, melyet első láttára nyertünk, leghívebben azon a helyszínén ajkunkra tört szavakkal adhatjuk vissza: »e lóban óriási hatalomnak kell lenni. « Feje közép nagyságú, igen széles homlokkal, rendkivül nagy, tiszta, szabályos alkotá'.u szemekkel ; nyaka hosszú és igen gyönyörűen tűzött, marja és lapoczkája a legszebb, mit még angol telivérnél is csak képzelni lehet ; a mellkas mélysége ennél a csak most erős trainingből kikerült, tehát sovány lónál — oly óriási, hogy hasonlót telivér ménnél még egyátalán nem, s félvér lónál is csak igen ritkán láttunk. A szügy oroszlány alkotású, csakhogy — s most érünk e nagy ló egyetlen parthie honteuschöz — az első lábak kissé szűken vannak a testhez tűzve, s igy a szemlélő azon benyomást nyeri, hogy a ló alul szélesebben áll. Különben a lábak hatalmas csontozata, a roppant széles, erőteljes kar, a rövid szár, a gyönyörű kötésű csüdök, s a kifogástalan alakú s minőségű paták csakhamar elfeledtetik az állás e szabálytalanságát, melynek különben sem apjánál Mortemernél, sem anyjánál Regaliánál legkisebb nyomát sem láttuk, midőn azokat tavaly tüzetesen megszemlélni alkalmunk volt. A test hossza és mélysége gyönyörű arányban áll a magassághoz. A mar oly mélyen nyúlik át az óriási croupe — által határolt derékba, hogy e lónál — mely roppant sok föld felett áll, a nyereg helye ugyan csak szűken van kimérve. A farról elég lesz egyszerűen azt mondanunk, hogy Buccaneerünk eddig páratlannak tartott croupe-ja, vese parthieje, ágyéka és dereka sem közelíti meg Verneuil-nek e páratlan hatalmas testrészeit. A hátsó lábak izomzata, valamint az inak — hatalmasak és tiszták, sa mi fő dolog, a csontok kifogástalanul szabályos alkotásuak. A csánk csontjain a legszigorúbb sőt még a rosz akaratú szem sem tudna legkisebb számbavehető szabálytalanságot kikutatni, mert a bal-csánk liajlitó-inján rándulás folytán látható in-hiively tágulást csak laikus szem tarthatja hibának. A hátsó lábszárak szélessége phänomenali-*, csüdök s paták ép oly kitűnőek, mint elől. Az egész lovon minden izom oly tisztán és erőteljesen jellegzett, mintha bronzból volna öntve, e csak midőn járását láttuk, tudjuk meg, hogy nem bronz az, hanem aezél. Lépése is már feltünteti e ló párat an egyensúlyát és majdnem hihetetlen hatalmát, mert oly lovat, mely lépésben, egészen szabályos testalkat és függőleges állású végtagok mellett átlag 30 centimeterrel haladja tul hátsó lábával az első láb nyomát, valóban ritkán találni. Hatszor is megmértük a két lábnyom közti tért, mig szemeinknek hinni tudtunk. Verneuil trabbja, bár még egészen nyers, miután mint ép most trainingből kerü4 ló csak lépéshez és galopp-hoz szokott, — mégis roppant képességet árul el, melyet páratlan hatalmú vágtatása által fényesen igazolva láttunk. A kisbéri fedett lovarda szük tere nem engedte előttünk galopp ugrásainak szabad kifejtését, de a mit láthattunk elég volt arra, hogy meggyőződjünk, miszerint a világ egyik legelső telivér lova áll előttünk; s igy származását (apja »Mortemer« Lapunk mai száma 10 oldalból áll. 39. sz. Budapest, 1879. szeptember 25. XXIII. évfolyam. VADASZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A PESTI ES VIDÉKI LOVAS-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-BIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I 6 fi z e i é s Egész évre . . . . 12 frt. Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeum épület intézendő. Szerkesztőség iroda: Peeten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők kéziratok. Megjelenik a lap minden csütörtökön.