Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-09-11 / 37. szám
3 ! 4 VADÁSZ-ÉS VERSENY- LAP. SZEPTEMBER 11. 1879' könyv köz', következő számokat mutat a két biro dalom teli vér-állományára nézve. Németorsz. Ausztr.-Magy Össz. tv. állomány 3174 2155 Bejei, fedező mének 177 198 Anyakanczák ossz. 684 669 A két utóbbi positió levonása ut:'.n feümaradó összegben foglaltatnak a fiatal csikók, használati s veisenylovak, és mintegy 10°/ 0 az időközben (circa 1870 óta) kimultakból. Feltűnő, hogy Németország, nagyobb összes telivér állománya mellett - apalovakban és anyakanczákban nem halad meg bennünket. Ennek oka talán az, hogy tenyésztése nem is terjedtebb mint a mienk, de igenis nrlovar-sportja, mely czélból igen sok használati lovat visz be Angliából, Francziaorezágból, és Monarchiánkból is, melyek száma közel 400-ra megy. — Kapcsolatban ezzel, s különösen a kiterjedt lovas-sportra nézve érdekes még megemlitni, — hogy a » Woehen-Rennkalender für Deutschland« legújabb kimutatása szerint (aug. 28, 35-dik szám) a németországi gyepeken ez évben mostanáig (Baden-Baden előtt) futott lovak száma 525; melyből circa 20 — 25 db. a mienk, de hogy ennek ellenében nálunk az idén a gmundeni versenyekig csak 138 ló futott. * * * A régi emberekből. E czim alatt a következőket olvassuk az »Egyetértés«-ben : Recsky András, a hires agarász, a 70 éves öreg ur, mult napokban reggel a hevesmegyei Fügédről lóháton indulva ki, D. M. t-roffi birtokos barátjához rándult. Innét másnap Karczagra, ugyanaz nap vissza T.Roffra, harmadnap haza Fiigedre lovagolt egy ugyanazon IOVOD. * * * Delmonico a neve amaz állatszeliditönek, ki egykor Budapesten a Renz társulatnál volt oroszlánjaival s utóbb a párisiak érzékeny szivét gyakran hozta huzamos ideig remegésbe hajmeresztő mutatványaival. Ez oroszlán-szeliditő most a yankéek honában produkálja magát. Eleintén azonban kevés részvétet tanúsítottak iránta, akár azért mivel Delmonico szine iránt nem rokonszenveztek, akár más indokból, — elég az hozzá : Barnum urnák ez uj »vivmány«-a nem hozott annyit a konyhára, mint remélte. Persze egy franczia vállalkozó, kétségbe esik vala ily nem örvendetes körülmény fölött ; de hát Barnumot nem azért hívják Barnumnak, hogy csak egy pillanatig is elcsüggedjen. Látván, hogy Delmonico nem vált kedvenczévé a közönségnek, kapta magát, óriási falragaszokon tudatta hogy : »ma este Delmonicot saját vadállatai fogják széttépni.« Este, amaz ürügy alatt, bogy a kalit, melyben az állatszeliditőt széttépik vadai, még nem készült el, e mutatványt másnapra halasztá. Másnap mintegy 6000 ember jelent meg a lélek és szenigyönyörködtető élvezetes látványra s 40,000 frt. volt a bevétel. A kalitot betolták. A fenevadak dühösek voltak. Egyszerre roppant felkiáltás hangzott unisono a közönség ajkairól, — az állatszeliditőt bedobták a kalitba. Nem maradt abból egy porczika sem. Es Delmonio a kulisszák mögött a markába röhögött. A néger, kit a vadállatok szétszakgattak, húsdarabokkal megtöltött tömlő volt. Lábatlan uszó. Swinemündében jelenleg bizonyos Sierakovsky uszó-müvész tartózkodik, mint fürdővendég, ki az 1866-diki hadjáratban mind a két lábát elveszté s czombjait az altesttől három hüvelyknyire amputálni kellett. Közelébb fél órányi távolságra úszott be a nyilt tengerre, hol rendes módon úszva hol hátára feküdve, oly gyorsan és biztosan, hogy a legügyesebb úszók sem versenyezhettek vele. * * * К örült ős-szarvas-agancsok. A gödöllői kor. urodalom valkói pagonyaiban, az ottani kor. föerdész Huber Béla ur, ki üres óráiban szívesen foglalkozik az archaeologiával, s kinek meghívására tavai az archaeol. társulat ásatásokat is tett: ujabban ismét érdekes leletekre akadt a nevezett erdőkben, — a többi között 3 kövült szarvas-agancs töredékre, melyek 1 méter mélységből ásattak ki ; ezenkívül egy ős bölény-lábszárat is talált, mely szintén össze van törve, s így valószínű, liogy az ös-erdei lakók, a velő kiszedésnél törték össze a csontokat. — Láttuk ez agancs-töredékeket, melyek egyike : az agancs legalsóbb részéből, a rózsából és ezt a homlokcsonttal összekötő törzscsontból törött ki; mintegy 12 centimeter hosszú darab ez, s gömbölyüségéböl ítélve, mintegy negyedrésze lehetett az agancsrózsa körülctének. Kiegészítve a képzeleti kört, ugy találjuk, hogy annak átmérője 14 centimeter, s igy körülete eredetileg circa 44—45 cent. lehetett; e roppant méret, mi különben első pillanatra feltűnik, valószínűvé teszi, bogy az egy rég kihalt, s a jelenleginél sokkal nagyobb ős-világi szarvas-agancsából való, egy oly nagyságú állaté, mint melynek egy példányát a Britisch-Muzeumban voltunk szerencsések láthatni. — Minő lehetett Gödöllő és Valkó köinyéke, midőn itt ily óriás szarvasok éltek ? . . . # * *• Székesfehérvárit a városi közgyűlés elhatározta, hogy jövőre a város határa a vadászatra nézve nem lesz »Csáky szalmája« s a vadászati engedély egy személyre évenkint 20 forintban lett megállapítva és az igy befolyó jövedelmet a mezőgazdaság javitására fogják fordítani. E határozat nyomán, hogy az törvény-erővel bírhasson, fölszóliták a telkes gazdákat, nyilatkozzanak, hajlandók-e a birtokaikon való vadászatot föntebbi értelemben kiadni ? Eddig a közgyűlési határozat mellett szavaztak 118-an, mig ellene, vagyis az ingyen-vadászat érdekében, 10-en. A helyi lap, a »Székesfehérvár és vidéke« azt óhajtja, vajha alakulna egy konzorczium a vadászat bérbevételére, mely az éhenkórász és üzérkedő pecsenyevadászokat kizárná kebeléből s akkor aztán a székesfehérvári ha'ár oly vadászteriiletté válna, a minőnek messze földön nem lenne párja! — Ugyané lap irja, liogy a »sóstói« vadászatok elveszték érdekességöket a miatt, hogy a vadászok inkább a teleken járnak, mint a sósló partján, mert mig az utóbbi helyen órákig kell álldogálni, a mig egy kacsa vagy szárcsa mutatkozik, addig a teleken mindenfelé találhatni vadat. * * * A vadász-jegyek. A pénzügyminiszter f. é. 4 7,385 számú körrendeletében, miutáu ujabban is tapasztaltatott, hogy a vadászati jegyek használatának ellenőrzésére kellő gond nem fordittatik, ismételve szoros feladatává tette a pénzügyi közegeknek, hogy a vadászjegyek használatát szigorúan ellenőrizzék s a községeknek a törvényhatóságok által kiadott jegyzékei, valamint a havonkint az adóhivatalhoz érkező névjegyzékek alapján, a vadászj egygy e l birókat s illetőleg a jegy nélkül vadászókat már eleve szemmel tartva, a tapasztalt visszaéléseket megtorlás végett azonnal hozzák az adóhivatalok tudomására. Meghagyatott továbbá a pénzügyőrségi szakaszok vezetőinek, hogy a legénységet a vadászjegyek használatára vonatkozó törvényes intézkedésekről mcgfelelöleg tájékozzák, s köteles gondot fordítsanak arra, hogy a vadászterületeken bármiféle teendői közben átvonuló legénység, az ott vadászókat mindig ellenőrizze, sőt, a mennyiben csak a szolgálati viszonyok engedik, e végből külön czirkálásokat is tartson. — A pénzügyőri közegek egyszersmind azt is figyelemmel tartoznak kisérni, hogy a törvényhatósági közegek megfelelnek-e ellenőrzési kötelességüknek s a mennyiben azt tapasztalnák, hogy az ellenőrzés nem megfelelöleg gyakoroltatik, kötelesek lesznek erről a pénzügyigazgatóságot azonnal értesíteni, mely a további intézkedéseket saját hatáskörében megteendi, esetleg pedig a mulasztásról a pénzügyminisztériumnak haladék nélkül jelentest teend. A pénzügyigazgatóságok kötelesek lesznek eme endelet liatározmányait a pénzügyőrségi parancskönyvekbe rögtön felvétetni s arra állandóan kellő gondot fordítani, hogy a szakaszok ellenőrzésével megbízottak, ellenői zésüket e rendelet miként teljesítésére is kiterjeszszék. .4 franczia sport-lapok közlik, a Francziaországbau mult évben elejtett vadakról szóló statistikai kimutatást, a melyből azt látjuk, hogy valamenynyi département-t vadböségben felülmúlta a Seine et Oise département, melyben az elejtett vadak száma 12, 214-re rúgott. Legközelebb járt hozzá a Gironde-departement, a mennyiben 11,462 darab elejtett vadat jegyezhetett föl. Legkevesebb volt a vadak száma a magas Alpokon, a Lozéreben sat. Az elejtett vadak összes száma 343,306 dbra rúgott, mely a megelőző (1877.) évi kimutatással összehasonlítva 1690 dbbal mutat csekélyebb eredményt amannál. ж * * Francziaországnak Deux-Sevres departementjábau egy tökéletesen fehérszőrű őzet lőttek, melynek bajuszszőre szürke, agancsa és körmei pedig feketék voltak. — Ezzel szemben emliti a » Chasse Illustr.«, hogy br. Bellier is lőtt ilyen őzet a chinauroux-i erdőben, azzal a kis különbséggel, hogy ennek a szőre vörhenyes volt, fehér foltokkal tarkázva. * * * A »Ch. Illuslrf-beD olvasunk továbbá egy igen érdekes zergevadászatot, melyet az Andorre völgyében a Pyrenéek közt, augusztus lió utolján, mintegy harmincz ur tartott don Manuel hostalero kitiinő vadász és arrangeur vezénylete mellett, ki jó konyhájára nézve is hires egyéniség. Részt vettek a vadászaton a többi közt Bicon őrgróf, M. Cassex, H. Castillon s néhány aragoni, eatalani és franczia ur. A Puymorent hegyén egy délután (aug. 28.) öt zergét lőttek, a mi igen szép szám, tekintetbe véve, hogy az ottani zergék állítólag sokkal óvatosabb állatok és vadabbak, mint az alpesi zergék, melyeknek elejtése nem jár annyi fáradsággal, veszélylyel s elővigyázattal. Este a kitűnő peraltai bor mellett élénk vadászáldomás fejezte be az eredményteljes napot. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer. TV Y I L T T É R. Be van jelentve eladásra : Egy pár barna pej, 15 m. 1" magas, 5 éves, erdélyi, székely-arabs-félvér, hámos kancza. Formásak, jeles ügetők, elegáns Damen-Pbaeton elébe illő fogat, nyereg alatt is szépen, jól idomitvák. Aruk iránt felvilágosítást nyerhetni lapunk szerkesztőségi hivatalában. Eladó 4-es fogat. A gyeplős 10 éves szürke herélt, ostorhegyes 8 éves pej h., rudas 10 é. p. h., nyerges 7é. p. h; igen jól mennek együtt, l5 l/ 2 marok magasak. Aruk 1200 frt. Többet tudhatni Máriásy Manónál Yerpeléten, u. p. Domoszló. Hirdetések. Udvarhelymegye lótenyész-bizottmánya részben я lótenyésztés iránti érdekeltség felébresztése, részben pedig a székely faj ló kitartásának megösmertetése czéljából a nagyméltóságú m. kir. földmivelési minister ur által 400 frt állami segélypéuzzel támogatott szekér-versenyt fog rendezni. 1. A verseny megtartatik Székely-Udvarhelyen 1879. évi október 5-éu d. e. 10 órakor. 2. két verseny leszeu és pedig először kétfogatú ügető szekérverseny nemesitett lóval ; távolság menet és jövet 8 kilometer ; tét 5 frt, bánat ugyanannyi; első dij 150 frt, második dij 100 frt, harmadik dij a bánatpénzek összege; és másodszor kétfogatú szekérverseny székely lóval, ügetés nem kötelező. Távolság menet és jövet 16, kilométer, tét-ез bánat-összeg nincs, első dij 100 fit, második dij 60 frt, harmadik dij 40 frt. 3. Nevezési zárnap 187 9. évi szeptember hó 30-án déli 12 óráig Dr. Török Albert rendező tagnál Székely-Udvarhelyen. 4. Indulás a város alsó végén fekvő katonai kórháztól Bikafalva felé, verseuyhajtás az állami út jobb felén. 5. A második versenyre bejelentett székely lovak jellegét a kinevezendő pályabirák állapítják és bírálják meg. Sz. - Udvarhelymegye lótenyc'sz-bizottmányának megbízásából Dr. Török Albert rendező tag.
