Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-08-28 / 35. szám

VADASZES VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A PESTI ES VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-BIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 35. SZ. Francziaországi reminiscentiák. V. FejleszszUk és terjeszszűk az inkább nyugati származású közép és nehezebb minőségű igás, hámos, hintós és vadász lovak tenyésztését mindazon vidékeken hol a keve'sbbé száraz égalj a mélyebb, nedvesebb talaj ama takarmány füvek termelését megengedik, melyek nehezebb testalkat fejlesztésére alkalmasak, a hol az intensivebb gazdasági viszonyok, a fent emiitett hásználati fajták tenyésztését indikálja. Ezzel azonban korántsem azt akarjuk mondani, miszerint kívánatosnak tartanok, ha e czélra idegen nyugati fajták behozatalával és tenyésztésével mesterséges módon törekednénk. — Ellenkezőleg ne is goudoljunk arra, hogy pl. Vas- és Sopronmegyébe styiiai, pinzgaui, Komárom-, Fehér-megyékbe norfolki, a Bácskába traeheni, a bánságba normán és anglónorman eredeti fajtájú tenyészanyagot hozzunk be külföldről ; mert ezzel ép oly kevéssé érnénk czélt, mint érne az, ki a narancstermelést akarná nálunk szabadban meghonosítani. — Üvegházi növény, állatkerti fogoly maradna nálunk ez is, az is, vagy elpusztulna. Tenyészszük az e fajtákat vagy a hozzájuk hasonló minőségű nehezebb törzseket kisbéri, mezőhegyesi államméneseinkbcn ; adjuk ki az ott már nemzedékeken át meghonosodott önálló nehezebb törzsekből a nehezebb minőségű angol, norfolki, furioso s főleg ez amúgy is anglo-normau származású normán törzsből a nehezebb lovak tenyésztésére alkalmas apalovakat; de azonfelül iparkodjunk minden arra alkalmas vidéken, hot az inkább nyugati jellegű ló, bár jelenleg még hibás minő Budapest, 1879. augusztus 28. ségben meg van, ezen anyagot saját keretén belül javítani, tökéletesebbé tenni, s idővel jó hirre vergődő önálló tájfajtákká (Landschläge) fejleszteni. Valamint jelenleg már többé-kevésbbé önálló jellege s jó hire van a somogyi, a bácskai keleti származású könnyebb lónak, s nem arabs lovat, hanem somogyi s bácskai lovat keres ott a vevő, ugy törekednünk kell arra, hogy idővel pl. Vasban, Zalában, Sopronban, Nyitrában stb. találjon a vevő önálló igás tájtermetet a nélkül, hogy ott nori lovat keressen ; hogy Komáromban, Fehérben földmives tenyésztőnél a termetesebb nyerges és hámos IOVOD kivül vadászlovat is találjon, melyet nem angolnak vagy norfolkinak hinak ; hogy pl. Tolnában, Torontálban, Temesben találja a vevő az önálló tájtermetté alakult hintós lovat, mely az ott meglevő, s ama alkalmas tenyészanyagból fejlesztve megközelítse, vagy talán el is érje az anglo-norman lovak minőségét. VI.) Kövessük a francziaországi példát a lovak jobb tartása, erőteljesebb takarmányozása és belterjesebb felnevelése tekintetében, hogy ezáltal keleti jellegű könnyebb és közép nyerges és hámos lovainknál a testalkatot és csontozatot valamivel erösebbé tegyük ; az inkább nyugati jellegű igás, vadász és hintós lovak termelésére alkalmas anyagnál pedig, teremtsük meg és tartsuk fenn a testalkat ama nagyságát és öblösségét, а csontozat ama massáját, mely egy irányban az igás termetek fökelléke, más irányban pedig a vadász és hintós lovak tenyésztésének alapja. Rendkívül fontosnak tartjuk e tételt s épen ezért igen bőven tárgyaltuk ama felnevelési rendszer részleteit, melyet a franczia tenyésztők nagyobb fényűzési ezélokra oly kitűnően alkalmas lovaik előállításánál követnek. Felhívjuk tehát e helyen is hazai tenyésztőink figyelmét az elmondottakra, a XXIII. évfolyam. nélkül, hogy a franczia felnevelési rendszer vak követését ajánlanók. Alkalmazzuk e rendszert az országnak, sőt egyes vidékeknek különleges viszonyaihoz ; utánozzunk de ne majmoljunk, fessünk, de ne photographirozzunk, ültessük át, de ne forditsuk le ! — Azért mert a franczia gazda termetesebb fajtáinak ivadékait erőteljes táplálás] által korán kifejlesztve két-hároméves korában már kíméletesen mindennemű gazdasági munkákra használja, s ez uton értékes fényűzési lovakat nevel, korántsem ajánljuk ez eljárást általánosan hazai tenyésztőinknek utánzásra. Nem ajánljuk Somogyban, Hevesben, Biharban; de igen is ajánljuk az ország nyugati megyéiben hol a nori vérrel a stájer lóhere is átszivárog, ajánljuk a »Csallóközben« a »Rábaközben« a »Muraközben« Komáromban, Tolnában, Torontálban, Temesben stb., hol a korábbi kifejlesztésre, korábbi kíméletes használatra s a nehezebb igás és fényűzési lovak tenyésztésére már maga a természet s gazdasági viszonyok az alapot megadták. A csikók korai jó kifejlesztésének egyik főakadálya nálunk a legelöhiány is szokott lenni. A községi közös legelőkön együtt szokott járni minden nemű és korú jószág és pedig oly számban, mely a legelöterülethez egyátalában nem áll arányban; a csikók tehát legtöbb esetben kellő táplálék nélkül] kószálva a legelökön, elsatnyulnak, elfinomodnak s gyakran oly rosz állapotban kerülnek be téli istállóra, hogy a legjobb téii tartás sem tudná fejlődésük visszamaradását kipótolni. A közös legelöknek egyik föhátránya továbbá abban áll, hogy azokon a fiatal méncsikók az anyakanczák és kanczacsikók között igen sok helyen még most is szabadon járnak, s a E I 6 fi z e t é s Egész évre .... 12 frt. Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeum épület intézendő Megjelenik a lap minden csütörtökön. Szerkesztőség iroda: Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők kéziratok.