Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-07-10 / 28. szám

236 VADÁSZ- ÉS VE ISEKY-LAP. J

ULIUS 10. 187 9 Sopronyi verseny 1880. Polgárdij. 800 arany. 2 éves belf. éa német lovaknak. 1200 meter. Teher 54 kil, kanezáknál l»/

2 kil. leengedés. 1000 frtos verseny nyerőjére 2 '/г kil., két vagy több ily verseny nyerője 4 kil. külön. Tét 40 cs. arany, bánit 20 cs. arany, de csak 10, ba a versenyt meg'lözö április l-ig bejelentetik. 20 nevezésnél a második ló 50 es. aranyat kap a tét és bánatösszegekböl ; kevesebb nevezésnél tételét menti. Harmincz nevezésnél a 2 dik ló 100 aranyat, 40 nevezésnél 200, s 50 nevezésnél 300 aranyat kap a tét és bánatpénzekből. A harmadik ló tételét menti. A tét és bánatpénzek maradványát fele részben a győztes kapja. Nevezés lèves lovakra 1879 aug. l-én Mr. Fr. Cavalieronál Bécsben Wollzeile 3. A bukaresti lóversenyek hivatalos programmja Őszi versenyek. Vasárnap, 187 9. octóber 19-én. Az uralkodó fejedelem ö fensége és a »Société d'Encouragement« védnöksége alatt. I. 1 lj

2 órakor. Course militaire. Sikverseny minden lónak, mely tisztek tulajdona és általok lovagoltatik. Táv. 2000 m. Tét 60 frc. 1-ső dij 1000 frc, 2-dik dij 300 frc. II. 2 órakor. Prix de la Société d'Encouragement. Romániában elletett és nevelt 3 és 4é. mének és kanczáknak. Táv. 2000 m. Tét 200 frc. 1-ső dij 5600 frc, 2-dik dij 1000 frc. III. 2

8

/

4 órakor. Prix de l'Omnium, mindenkorú és országbeli mének és kanczák számára, legyenek bár azok akár román akár külföldi tulajdonosokéé, ha a román jockey-club tagjai. Táv. 3500 in. Tét 150 frc. 1-ső dij 2500 frc, 2-dik dij 500 frc. IV. 3»/

4 órakor. Az uralkodó fejdelem dija. Gátverseny minden ország- és korbeli mének, kanczák és heréltek számára, melyek Romániában lakó tulajdonosokéi. Táv. 2000 méter öt 3'/

2 láb magas gáttal. Tét 150 frank. 1-sö dij: egy műtárgy, az uralkodó fejdelem ő fensége által fölajánlva ; 2-dik dij 500 frank. V. 4 x/

4 órakor. A román jockey-club nagy dija. Minden korú és országbeli telivér mének és kan zák számára. A nyertes ló, ha idegené, követelhető.) Táv. 3000 méter. Tét 250 fr. 1-ső dij 8000 frank; 2-dik 200 fr; 3-dik: 100 frank. vi. 5 órakor. Közönséges hazai lovak versenye. A bizottsági tagok határoznak a versenyre bocsátható lovakat illetőleg, melyeknek 2 órakor jelenkezniök kele. Minden tulajdonos, kinek lova futtatásra bocsáttatik, számozott kokárdát kap, a mely szerint belép a térre s részt vesz a versenyben. Táv 2000 meter. Tét semmi. 1-sö dij 300 frank, 2-d к : 200 fr., harmadik 100 frank. * * * Valamennyi futamnál csak akkor adtik ki a második dij, ha három ló jelenkezik ; a harmadik dij pedig csak akkor, ha öt ló fut. Egyedül pályázó ló futama csak akkor érvényes, ha 2000 métert 2 perez 45 mp; 3000 métert 4 perez; és 3 500 métert 4 peicz 50 másodperez alatt fut meg. Külföldi ló, mely 4000 frankon követelhető, szabályszerű korterhet visz. Minden 1000 frt után l

1/, kilo tehertöbblet. A versenyszabályzat 11-dik pontja. A lovak nevezése, mi a választmány »ad hoc« megbízóijánál *) történhetik egy hóval a verseny kitűzött napja előtt ; ez idő multával a nevezések nem fogadtatnak el, ha csak a tulajdonos elfogadhatóan nem indokolja késedelmét. A fölhozott indokok nyomán a választmány elfogadhatja vagy visszautasíthatja a nevezést. E határozat ellen nincs felebbezés. Mindazok a tulajdonosok, kik elfogadható ok nélkül megkéstek a nevezéssel s a kitűzött időre aláírásukat elmulasztották, csak kettős tét lefizetése után futtathatnak. 12-dik pont. A nevezések levél utján történhetnek ; minden nevezés, melyhez a tét-összeg nines mellékelve, semminek tekintetik. A Société d'Encouragement tudomásukia juttatja a ménes-tulajdonos uraknak, hogy 1880 januártól kezdve méneskönyv (Studbook) szerkesztése szándékoltatik, melybe az országban elletett mén-és kanezacsikók beigtattatnak. Jövőre, — a folyó évi őszi versenyek kivételével — semmi féle, a hazában ellett 3 és 4 éves mén vagy kancza nem futhat a Société d'Ancouregement dijáért, ha származási be nem lesz igtatva a Stud-book-ba, ugyanekkor az apa és anya nevét s az ismertető jeleket is be kell jelenteni. A beigtatásért dij nem vétetik. *) Mr. Pierre Millo, caissier du Club No. Rue Fontana. E rendszabály a lótulajdouosok érdekében hozatott, hogy a visszaélések meggátoltassanak s egyszersmind módjában állhasson a Société d'Eneouregement-nak bizonyítványt szolgáltatni ki a hazában elletett lovak ama tulajdonosainak, me lyek külföldi versenytéreken való futtatásra szükségesek. Nevezési zárnapok. Julius. 20. Kolozsvár. Államdij 300 tizfr. arany*) Sárkány Ján.Államdij 200 tizfr. arany*) Fer. Pesten. Államdij 400 tizfr. arany*) vagy Rivtha L Jos Kolozsvár, Főtér 2. nevezés. *) Déli tizenkét óráig. 20. Gmunden. Reiterclub-akad. v. Handicap. 400 Mr. Cavalie- frt. nevezés, rónál Bécs, Kupa, királyné б felségétől, 800 Wollzelle 3. frttal. Handicap. nevezés. — — — Gmundeni polgár-dij 1000 frt s tiszteletdíj, akadályvers. Handicap. — — — — — Tiszteletdíj, adva a cumberlandi bg ő fens, által, 500 frttal. Handicap. — — 26. » Kupa, királyné ő felsége által adva, s 800 frt., akad.-vers. Handicap. teherközl. Verseny-naptárKassa (Pr. 0. sz.) septemb. 7, 8. Debreczen (Pr. 0 sz.) septemb. 14, 15. Kolozsvár (Pr. 0 sz.) septemb. 19, 21. Soprony (Pr. 9. sz.) sept. 27, 28, 29. Bécs (Pr. 7. sz.) okt. 4, 5. Pardubitz okt. 12. Pest (Pr. 5. sz.) okt. 19, 21. (Az összes államdijak feltételei 8. sz.) Nevezetesebb versenyek napjai Németországban Aug. 4. Doberan. Friedrich Franz-Bennen. » 23. Frankfurt. Louisa-Bennen 3000 m. » 23. » Wäldchen-Preis 7000 m. » 28. B.-Baden. Zukunftspreis 2é. 10,000 m. » 31. » St.-Leger, 6000 mark. » 31. » Gr. Badener Jagdrennen 10,000 Sept. 2. » Gr. Preis v. B.-Baden, 20,000 m. Okt. 8. » Preis v. Bhein akad. vers. 5000 m. »S ha én beugrom a Kőrösbe?« kérdi hirtelen a felhívott. »En is utánnad ugrom !« — feleli A. J. A báró ekkor kinyitja a teremnek a parkranyiló ajtó szárnyát, s a mintegy 30 ölnyire a parkon átfolyó Коговпек rohan ; — A. J. utánna ; a többi vendég meglepett tanuja a jelenetnek. A part szélén : zonban W. B. megáll s a nyomában lévő A. J.-nek azt mondja : »Látom képes volnál tovább is követni, s ez reád koros emberre nézve életveszélyes lett volna. Térjünk vissza.« — Megjegyzendő, liogy ez october utolsó napjaiban történt, midőn a rendkívül hideg napokban az itt örvényes Seb's-Kőrös már-már jéghártyás kezdett lenni. A mint visszatérőben vannak a terembe, az öreg Szt. rákiált a báróra: »Aha! Ugy-e megszeppent báró ur a hidegfördőtől ?« »Miesoda? — szólal meg a sértett önérzet, — fogadjunk hát tiz pengőbe, hogy most azonnal átúszom a Kőröst !« — A vendégek egy része nevetni kezdett. Ők tízezerért se vetemedtek volna ily merényletre. »Áll a fogadás, mondja Szt. — Béla báró pedig lerántva felöltönyét, perez múlva a Körös hullámai közt volt, s a folyam közepéről úszás közben testvérének nyugodtan ezt kiáltja : Laczi ! incasszáld a tiz pengőt!« A nézőket aggodalom fogta cl a fiatal ember életéért, s Szt. a pokolba kívánta az ő fogadását, mely most oka lesz hogy a fiatal merénylő életét veszti. Ez azonban szerencsésen a túlpartra ért, hova testvérje felöltőt küldött eleibe, s gyors mozgással jőve vissza, még csak náthát sem kapott. Gr. Károlyi István 1835-ben külföldre utazván, a fóti róka-kopófal kát br. W. B. vette át, s levitte a bánságba gr. Csekonies János zsombolyai birtokára, hol is a szomszéd lovrini határban rókákra vadászott; rókáik hiáDya miatt azonban nem sokára a falkával együtt továibb vándorolt, s lóháton ment a kópékkal Szlavóniába, gr. Pejacsevich Péterhez Rumáva, hol a tél beálltáig vadászott, s felfagyván az idő, Rumáról kemény télben ismét More patrio utazott hazáig a falkával. Ez volt az első sajáit rendelkezése alatti falka. Egy másodikat hg Liechtenstein Rudolftól vett 1841-ben, s Ivőrös-Ladáuy vidékén 7éven át a I gjobb sikerrel vadászott vele, barátjai — kik messzeföldröl is lejöttek hozzá, s szomszédai társaságában, némely őszön 30—40 lovas követte a falkát, s 3 — 4 hónapig hetenkint négyszer hajtott. Ó volt természetesen a falkanagy (Master ot the Hounds), s a kis (15 pár) de jól összetartott s vezényelt falka kitűnően dolgozott, összesen 3G0-szor lovagolt e ládányi falka után, s 400 nyulat fogatott velők, több izben átúsztatván a nyul-, s az azt követő falka után a Kőrösön. Időközben elrándult ő más falkák utánni vadászatra is, melyek ez alatt Csákón és Esterházán alakltuak ; ez utóbbi helyen, az öreg bg. 1 Esterházy Miklósnál, ki fejedelmi fényűzéssel tartott udvart, s kit számos külföldi sposteman látogatott: br. W. B. mindig igen kedves vendég volt, hasonlóan br. Orczy Bcla is. A csákói falka létrejöttében, mely akkor alakult első izben, sokat tett tanácscsal és tettel is. E falka eleiute rókákra, s aztán ezek hiányában szarvasokra vadászott ; később Pest közelébe a lörinczi pusztára tétetett át, de 1848-ban megszűnt; hogy azonban i'1851ben ismét feltámadt s egész 1858-ig virágzott, az ismét a báró és a lovagias gr. Batthyány László érdeme volt .... A csákói vadászatok nem csak sport tekintetében, de társadalmilag is hiressé lettek; találkozója volt ez a független szellemű magyar főuraknak, s politikai iskolája a növekedő fiatalságnak az időben — midőn e haza természetes törvényhozóit az erőszak eltiltá a kormányzástól. Ugyanaz időben Fóthon gr. Károlyi István újra alakítván falkát, itt és Csákón, mint vezér és barát egyenlő szívességgel látott vendég volt. Mint szenvedélyes lovas, az utolsó évtizedekben a lótenyésztés emelése és a versenyek körül megfeszített munkásságot fejtett ki. Ország-világ ismervén őt, s vadászatokon és versenyeken nindeuütt megfordulván, itt is ott is összejött olyan hatalmasokkal, kik akkor Magyarország sorsa felett intézkedtek. Lovagias, jellemes őszintesége ellenséget és barátot egyenlően bódítván számára, ezek megnyerésével (Ritter tábornok, Lichtenstein Fer. bg. stb.) sikerült neki legfelsőbb helyen oly kedvezményeket. kieszközölni a magyarországi ló-