Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-03-20 / 12. szám
102 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁHCZIÜS 20. 1879. — в erre Pardubitzba ment, hol a nagy akadályversenyben oly szerencsétlenül bnkott el, miszerint keresztcsontját tőré. . . Nagyon sajnálatos két ily derék, paripát elveszteni a tulajdonosnak, kivált olyanokat, miket ö maga teremtett oly derék paripákká. E 4 lóval gr. Kinsky tavai 16 versenyt és közel 20,000 frtot nyert. Az idén — mint bálijuk Fleurette mellé Thalmát és Hummingbeet idomítja; a derék Frolic kanczát pedig gr. Nádasdynak adá át, valószínűleg a ménesbe. Hg. Czetwertynski, gr. Esterházy Mihály és Schawel Jakab ur lovai képeztek továbbá egy istállót, habár mindenik saját számadására ; de miután az előbbiek többnyire utazáson voltak, Schawel J. kezelte azokat; s tava! 9 lóval 20 versenyt nyert, melyek pénz-értéke circa 29000 frtot tett. — E lovak közt bg. Czetwertynski Victoriája kétségkívül a legderekabb ; a kancza 5 éves és félvér ; azon magas félvérek közé tartozik, melyek leszármazását készakarva gyanúsnak szokták hagyni némely angol tenyésztők, mert ezelőtt a félvérnek kedvezménye volt (5-10 font) Angliában, s nálunk is; mely kedvezményt azonban pár év óta ott is, itt is megszüntették. Victoriát Schawel J. hozta, s ára, ha jól tudjuk, 1000 £ volt. A kancza roppant terhet bir, s igen sok kitartás mellett nagy sebességet tud kifejteni. Ez is egyike azon kanczáknak mint Fleurette és Frolic — melyek rosz és jó állapota közt egy hónap, legfelebb 6 hét alatt — 20—30 fontnyi különbség lett. Münster gyepén még nem volt conditióban és roszul futott ; azután hazajöttt és gondos etetés és munka után — négy hét alatt — nagyon sokat javult. Nálunk az idén 4-szer futott, s mindig győzött. Gmundenben, a királyné serlegeért 85 kilót vivén — 17, 20 kilót adott Trouvillenek, Keliance, Hexe és Othellonak, és játszva nyert. A brünni nagy akad.-versenyben — (6000 méter távolságra) a handicapper csak 82 1/ 2 kilót szabván reá, mig Fleurettenek 7 9, Starlightnak 82 kellett vinni — 100 lrossznyira elszaladt tőlök, — Oracle és Fanatiker már a fele pályán felhagyván a küzdelemmel; s még erre sem nyilt meg a bandicapperek szeme, ugy hogy csak 80 kilót szabván reá, mindenki visszahúzta lovát. — Legfényesb győzelme volt a nyitrai nagy akad.-verseny, hol a mély, sáros talajon, s mintegy 6000 méter távolságra, 87 kilo alatt ismét játszva nyert Fleurette (78) és Starlight (80) ellen. — E kancza és Brigand kétségkivül a két legjobb ló az akadály-pályán nálunk, s kíváncsiak volnánk őket egyszer együtt látni. . . Ez azonban igen nehezen fog sikerülni, legalább itthon, miután a külföldi származású akadályverlenylovak jóformán mindenütt kizárattak. A fiatal Esterházy Mihály grófnak (tallósi) 4 lova : Country Girl, Chloe, Queen Bess, és Légyott 12 versenyt nyert, közel 14000 frt értékkel; ez annál örvendetesb, mert mind a 4 kancza belföldi nevelésű, és pedig a két első saját méneséből való. A legkitűnőbb ezek közül Country Girl, mely már 4-dik éve fut. 1875-ben lépett fel legelőször, de kevés eredménynyel; 1876-ban 7 szer indult s 6-szor győzött ; egyetlen veresége az év végén, a bécsi oktoberi versenyen volt, hol Liverpoolnak és Camomilenak 11 és 6 kilót kellvén adni, a 81 kilonyi teher nagyon nyomta; 1877-ben csak 4-szer indult, előlábaí nem tartottak ki több fáradtságot ; hanem őszig pihenve — mialatt az anyag csere megifjitá — Gödöllőn ismét ugy elment lábain, liogy oly lovakat is elhagyott mint Dieppe, Starlight és Lady Spencer. Tavai ismét hétszer indult; háromszor nyert, egyszer második volt. — Queen Bess egy öreg, SZÍVÓS kancza, mely már több gazdát cserélt, de még mindeniknek megkereste vételárát és abrakját többszörösen, tavai 4-szer első, 3-szor 2-dik volt ; Chloet nemsokára elnyomja a teher ; ellenben Légyott (Blaskovics Ernő nevelése) miután megszokni kezdi az ugrást, jövő évre — különösen a külföldiek kizárása után, — többet mutathat mint eddig. — Schawel tulajdon lovai : Loriot, Dániel, Starlight, Camomile és Warbler nem sok szerencsével küzdöttek. Loriot, tulajdonkép Baltazzi Hectoré volt s ő is lovaglá mindig ; soha ügyes lovas keze hamarabb nem javított egy csökönyös lovat, mint Baltazzi Hektor Loriotot. Április 24-kén a pozsonyi akadályversenyben még e vad ló világért sem ugrott volna, pedig kár volt, mert különben oly sebes és kitartó volt mint egy gözmozdony ; 14 nappal később Pesten már csak egyszer tört ki és mégis 2-dik lett; — és ismét két héttel később a bécsi gyepen már minden vonakodás nélkül ugorván, biztosan győzött Drummerboy, The Monk és Camomile ellen ; a gmundeni akad.-vers. handicapban 4800 meter távolságra a tavali év legnagyobb terhét, 88 kilót győztesen vitte be a czélhoz — 5 hosszal Camomile (7 G Va), Othello (66) és Orange (79) ellen ; tehát 9 kilogramtól kezdve egész 22 kilogrammot adott vetélytársainak. Loriotot, mely egy erős, zömök alkatú vadászló kinézéssel bir, az idén megvette az ausztriai kormány egy méntelep számára. — Dánielnek — mint beszélik valami bibéje van, Warbler vadászló, Camomile és Starlight pedig két derék, kitartó kaneza, melyeket nem ártana valami jó ménes számára megszerezni. Gr. Esterházy Miklós istállója, — mióta maga akadályokat nem lovagol, kivéve a vadászatokon — vegyesen sík- és akadályversenylovakból áll ; tavai 6 lova jelent meg a pályákon, melyek nagyobb része az év folytán gazdát cserélt. A CambuscanCrisis kancza a pesti sorsolási verseny folytán Szeniczey Ödön orsz. képviselő birtokába jutott, ki nagy kedvteléssel lovaglá azt, s ' az idén mint halljuk Kisbérre küldi valamelyik apalóhoz; kívánjuk hogy minél elébb egy derék csikót nyerjen tőle, s hogy ennek folytán Szeniczey ur szinei is megjelenjenek a pesti pályán. . . Egy pár tétel e csikóra lèves korában, ki tudja nem forditná-e ismét feléje Fortuna asszony mosolygását. — Esterházy a többi lovai közül Weidlingaut westfaliai ménesébe küldte, Comfsrtablet, Ocarinát és Mindenest pedig eladta Németországba. Ilyenformán a 6 ló közül csak Rudi maradt a gróf birtokában ; Stanley e fiát a hires Canace kanczától — a mult ősszel ugrásokban gyakorolták, s igy jövő tavaszra alkalmasint az akadálypályán látandjuk. Gr. Esterházy nevével mintegy összeköttetésben áll gr. Szápáry Iváné, kit bár nősülése és gazdászata visszatart, hogy a sportot oly szenvedélylyel űzhesse mint valaha e »félelem és gáncs« nélküli lovagja az akadály pályáknak: de 3—4 kanczája és egy pár steeplerje mindig van. Tavai Zsibó tanításával — hogy gyorsabban ugorjék — aratott eredményt a gödöllői pályán, azonkívül egy pompás lévest állított ki. — Zsibónak a jövő évre még szép kilátása lehet. — Egyéb lovakból — Táborit, Ladány ménesbe vándoroltak, de az ősz óta egy egész tuczat van olyan, melyet az akadálypályákra szántak ; ilyenek volnának Bibor, Hírnök, Wild Youth, Hotspur, Konok, Chère Amie, Themenau, Nihilist, Helene, Lady Milford stb. — Wild Youth, Hotspur már is szép jelét adták ugrási kedvüknek a mult őszi megyeri kis Hunt-Meetingeken. Ezeket a megmaradottakhoz adva, közel 20—25 akadályversenyló készül a jövő idényre, melynek első próbatételei a soprouyi és prágai rétségen már nemsokára megkezdődnek. ff ä Q @ 2 „Reminiscere," „Auf Schnepfen suchen gehe." Kedves Szerkesztő ! Kifogtunk a sorson ! Tetszett e nagyhatalmak föhatalmának azt a malitiát elkövetni rajtam, hogy a szabad természet műhelyéből betaszított a betű faragó műhelybe inasnak — pardon ! tanoneznak. Kiállottam Budapesten a három esztendőt, még pedig a czikk kinálat és kereslet börzéjén •— pardon ! tőzsdéjén, hol a fő makierek — ezer bocsánat ! alkuszok, érett czitromnak nézték szegény fejemet, s oly keresve kegyetlen rafiineriával préselgették azt, mint Brillat-Savarin hive a veritabilis czitromot, pld. az osztrigára. Hiszen tudhatja, hogyan megyen az. Levéllel, bókkal, mosolylyal, különféle rosz szivarral, néha egy kis »barátságos revolverezéssel« kiszorítják az emberből még a lehetetlent is. Történik azután, hogy: »Jeles irónk, dr.« Hatalmassy Tuhutum, kinek fölirati vénája egészen Szász Régenig ér, megutaztatja a t. publicumot Afghanisztanban, majd Cettewajo ö kaffir-zulu felsége králja tájékán. »Kitűnő irónk: »Dr. Karbunkuluskövy Balambér, bi a Szikszayban egy sült Totanus glottis't látott és vei itábilis »Waldsnepf«-nek determinált, az ismeretes »szakavatott tollal« szöveget ir valamely »per cinkograpbiam« eredetivé varázsolt Pausingerhez, Leutemannhoz, Bodmerhez ; a sorok közt el is süti azt az ö Lancasterjét — néba még dupláz is. »Kedélyes irónk, dr. »Rózsavirághy Uszubu leírja az »erdőt télben« obligát hólepellei, zúzmarával ; lassan belémelegedve, leirja a sárgarigó fütyülését, az őzgidók tarka köntösét, s hogy milyen szépen ábrándozott a fülemüle a Sycomorus csúcsán — mint Viszkeresztkor a szilasbalhási havasok alján elterülő rengetegek csalitjainak ligeteiben. Egytől egyig kiváló erő ; szellemének productuma rendkívül becses »irodalmi« — töltelék. Ezek »csak« irók. Hát a »szakemberek« ! Abba a gyanúba keveredtem, hogy honi értelemben véve szakember vagyok, s meg is jártam. Bergengóczy Bérezi azt kérdi tőlem : hogyan van az, hogy soha sem látni fiatal legyet ? már tavaszkor is mind anyányi ! Drátvay Mihály lábtyümüvész kikéri szakemberi véleményemet egy nemzeti tőke tárgyában, melynek alaptétele : tizenöt millió magyar befizet évenkint egy egy forintot — két év múlva nincs deficit. — Szakajtó Laczinak eszméje támadt: proclamatiót kell irni az emberiséghez az uzsorások kiirtása tárgyában — mit gondol ön erről mint szakember ? Fecsegössy Nandine felolvasásra kér fel az egyleti-düh következtében tönkrement gazdasszonyok fölsegéléséro ! De már magam néztem az eszemet czitromnak ; crudélis szorítással kikaptam belőle az ürügyet s egyszerre egy könnyed táskával együtt félreállottam a civilizáczió és cultursrófolás útjából, még pedig gyökeresen. »Reminiscere« ! el az aszfalttól, félre a vasúttól, le a bácskai »Gálya, Hosszumogye« csöndjébe. A szegedi obligát várakozás éppen jó volt a magambaszállásra, a melyből idöközönkint csak az aggódó arczczal emlegetett »percsórai töltés« zavart fel. Szegeden jóval »Reminiscere« előtt is nagy volt már az aggodalom — bár elmondhatnák annak a rengeteg viznek »Palmarum — trallarum« ! Reggel azután tiszteletteljesen megugattak a szontai sokáczok komondorjai, — esett az nekem olyan jól mint В bácsinak Mucio Clementi sonátája, vagy legalább is mint Mendelsohn Bartholdynak a czicza dörömbölése ; — délfelé pedig ott voltam a titkosomban, a hol a szegre akasztott »feleségem« felett egy nagy fülesbagoly berzenkedik egy boldogtalan bibicz felett, s a polezokon ékesen sorakoznak a larusok, himantopusok, piripiók, szalakóták le az ökörszemig s fügemadárig. Igaz, hogy bizony csak dróton állanak és üvegszemekkel néznek : de hogy oly rég láttam őket, ugy tetszett, mintha éltek volna. Feleségem mindössze egy kicsit megrozsdásodott — nem valami lényeges holyen — elég volt egy pár csepp opportunitási olaj a jóindulat keféjére, hogy rendben legyen a felújított frigy ; —• az a kis vakrozsda ebben a demi-mondé-os világban még nem ok az elválásra. Öt órakor este azután kilopództunk feleséggel s komával a fiatalosba, egy kis »Natur-Kneip«-ra. Mindössze »előleges költségvetésről« volt szó, természetesen komolyabb vállalkozások érdekében. A szél — nem Kálmán, hanem Mr. Aeolus — egy kicsit alkalmatlankodott ugyan, az égbolt
