Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-02-13 / 7. szám

46 VADÁSZ- ES VERSENY-LAP. FEBRDÁB 13. 1878 az őzzel, körülte kutyáim. — Caesar vagy Nagy Sándor diadala nem volt nagyobb enyémnél!!? De még Napoleon gloir-ja sem ! Csakhamar ör­vendetes meglepetés kétszerezte örömömet; közel az erdöszélhez patronozást, fütyülést hallok, — megismertem, hogy feleségem az, ki elömbe jött s engem keres. — Csakhamar találkoztunk. gyönyörű kis állat, hogy tudta — bzegeny, meglőni ? ! — Hogy tudta meglőni ? mondám némi indu­lattal, — hisz maga is sportsmann, hogy lehet hát ily laicus észjárása ? Erre ö is osztozott vadász-örömömben, sőt mentegetődzött, hogy ha vadászni szokott is s kisebb vadat lőtt, de őzre még nem vadászott soha, s mint ilyet szabad sajnálnia. Élvezettel beszéltem el erre a történteket per longum et latum, nem kisebb érdekkel hallgatta. Őzünket otthon megmérettük, kizsigereletlen 30 fontot nyomott. Midőn bőrét lehúzták, meg­leltük a lövést ; első lövésemmel találtam, mintegy 10 lépésről kásaszemnyi göbecscsel; az egész töltés homlokcsontjába fúródott, 2 — 3 vonalnyi mélyen, — a második csővel, nyulsréttel hibáz­tam ; özem inkább az erős ütés miatt bódult el, mint az okozott seb ártott neki, tántorgása köz­ben vizslám fogta meg. Ez volt casusom első özemmel ; még az nap beszéltem el az egészet egy kitűnő vadásztekin­íélynek, kihez e téren bizalommal szoktam min­dig fordulni, bevallom hibáimat, s jó lövéseimet sem hallgatom el, mindig szivesen oktat, nyújt alapos útbaigazítást ; örömtelt mosolylyal hall­gatá előadásomat, néha kaczagásban tört ki. — Nagyon szeretem s örülök, hogy őzet lőtt valahára. Igen szép, — igen szép ; T!F~két meg­jegyzésem van, — tartsa meg jól magának ; az első, — és itt jóizüen kaezagott — hogy az özet nem szokás szivén szúrni, mint a mészáros a disznót, hanem tarkójába, a nyakszirtcsont és első nyakcsigolya közé, a homlokcsonttal pár huzamos irányban toljuk be a kést, a mi igen könnyen mögy, ilyenknr épen a nyultagyat, az állatélet góczpontját, hol az idegszálak kereszte­ződnek metszük át, mire a nemes vad rögtön megszün élni. — El ne felejtse ! második meg­jegyzésem, hogy gentleman-vadász, soha sem megy egymaga kopóval őzre vadászni oly helyre, hol az állandóan s biztosan tartózkodik, mert majdnem semm ; valószínűség sincs abban, hogy az özet lövésre kapja, de igenis bizonyos, hogy a reviert kopóival nyugtalanítva, az özet zaklatva elűzi lövés nélkül, — de ha őzre akar menni, mindig tudatja a társasággal, kopóval özezni csak a társasággal megy. Én jó akaratú figyelmeztetéseit megköszönve megigértem, hogy ezentúl minden lövendő őzet letarkózok, s kopóval őzre vadászni csak társa­ságban fogok ott, hol az öz állandó vad, az utóisót hi ven megtartottam máig, az elsőt fáj da lom nem volt alkalmam megtarthatni. Sir John. а вар kiderült ; két rókát hajtottak. Az elsőt hosszú erős hajtás után egy agarászó társaság közt eltévesztették. A második szintén igen erős »runt« adott kemény akadályok és árkokon át ; sok nyereg maradt ürespn, és sok ló kidűlt már, ugy hogy vége felé, alig 8 —10 lovas — a leg­edzettebbek közül maradt a falka nyomában. A császárné, irja az angol lap — mindvégig meg­tartá helyét. S ez tüzelé előre a legfagyosb szi­veket is. Rudolf koronahg egyéb kirándulásai közt ez idő alatt Hamilton hgnél volt lövadászaton, hol a Walesi hg is megjelent. A három napi vadásza­ton 2714 db vad lövetett, többnyire fáczán és tengeri nyul, de egy pár rötvad és 22 db erdei szalonka is volt közte. f Gr. Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Georgine grófnő életének 26-dik, boldog házasságának 7-ik évében f. hó 12-én reggel 3 órakor Fóthon nagy­atyja id. gr. Károlyi István fóthi kastélyában hosszabb betegség után elhalálozott. A szép, ifjú hölgy a legrokonszenvesb alakok és nemesb szivek egyike volt ; s bizonyára nincs senki, ki ismeré, hogy halálának hirére a legőszintébb sajnálattal ne gondolná, hogy miért kell ily ifjan és neme­sen meghalni. Schwindlert, a kitűnő telivér mént (apja Ad­venturer anyja Mineral) Kisbér testvérét anyai részről, a magyar kir. földmivelésügyi miniszté­rium a folyó évi fedeztetési idényre átvette az osztr. földmivelési minisztériumtól, és a Kisbéri ménesben a tenyésztők rendelkezésére állította. Ezen belföldön nevelt telivér mén egy telivér kanczát 150 frtért fedez, és a telivér kancza tulajdonosok a telivér honositása érdekében nyúj­tott hasonló kedvezményekben részesülnek, mint a szintén belföldön tenyésztett Remény, Count Zdenko, Eredmény és Tápióhoz bejelentett kan­czák tulajdonosai, azaz minden belföldön tenyész­tett apától vagy anyjától származó és magyar honpolgár tulajdonát képező telivér kancza, mely államdijban nyertes volt, valamint szintén minden magyar honpolgár tulajdonában levő belföldön tenyésztett telivér kancza, melynek ivadéka államdijat nyert, Schwindler által is ingyen fedeztetik. hegyese Ö felsége a királyné — múltkori tudósításunk óta — az angol lapok szerint ismét több izben vadászott a hires Pytchley-rókafalkával (Earl of Spencer falkája) sa — majd mindig több százra menő — Leicestershirei gentleman vadászok ideálja. Azonban Viktor Emánuel halála után tartózko­dott a nyilvános mulatság e nemétől a gyászidő alatt. Egyik legnehezebb vadászat volt a január 24-ki, midőn О felsége a Warwickshire! falka után vadászott. A falkát Captain Middleton ve­zette, ugyanaz, ki a mult őszön a pesti vadásza­tokon is részt vett. A királyné kíséretében voltak hg Lichtenstein, ifj. gr. Almásy Kálmán, gr. La­risch és gr. Larischné és az angol aristocratia szine. Fagyos, hózivataros reggel volt, mig végre Az aradhegyaljai bortermelés és kereskedés előmozdítása czéljából f. évi márczius hó 16., 17. és 18. napján szab. kir. Arad városában borvá­sár tartatik. Ez alkalommal a borvásár helyisé­geiben borászati eszközökből kiállítás is fog ren­deztetni, hogy különösen az érdekelt termelő kö­zönségnek alkalma legyen az e nembeli kiválóbb gyártmányokkal megismerkedni. Az érdekelt ma­gyar és osztrák iparosok felhivattak, hogy készít­ményeikkel e kiállításon minél számosabban részt vegyenek. * » x Ötezer lövés között csak 163 hiba! Captain Bo­gardus, a hires lövész, a mult héteu New-York­ban egy különös lövészeti versenyt nyert. Foga­dott ugyanis, hogy ötszáz pcrcznyi idő alatt — két gépezet által a levegőbe felhajigált 5000 db színes üveggolyócskát lelövöldöz. A két szekrény, mely hasonlított a közönséges galamblöszekrények­hez, 15 lépésre egymástól volt felállitva. A ka­pitány 18 méternyiről lőtt. Képzelhetni minő em­beri erő feletti ügyesség és gyorsaság kívántatott e föladathoz : és a kapitány megfelelt neki, s 8 óra hosszat tartó folytonos tüzelés közt (tehát 20 perczczel a fogadás lejárta előtt) mind az ötezer golyóra lőtt, és csak 163-at hibázott el! — Utolja felé persze csak a legnagyobb erőfeszítés sel és fájdalmak' — szemkáprázat, arcz és kéz' izmok görcsei közt tudta végrehajtani ; de egész eddig csodálatos pontossággal lőtte szét a vékony üveggolyókat. Fegyverül tizes kaliberű duplacsö­veket használt 8-as göbecscsel. — Erre aztán el lehet mondani, — hogy messze földön — olyan nincs. — Az üveggolyók lövöldözése már most a galambok helyett valószínűleg divatba fog jönni, mi sokkal jutányosb, s igy a lövészeti gyakorla­tokat igen megkönnyiti. Egy másik nevezetes lövészet fog lenni a jövő nyáron Angliában; hol Dulep Siüg (egy indiai herczeg, ki régóta Angliában éli el a britt kor­mány által adott nyugpénzét) fogadott, miszerint egy nap alatt 1000 pár grouset fog lelőni. A fogadás már több év előtt történt, de ki volt kötve, hogy a herczeg akármelyik, szárnyas-vad­ban gazdag évben foganatosíthatja azt, s még eddig — a herczeg nero találta reá alkalmasnak az időt. * x x Marmarosból panaszos levelet kaptunk, hogy a verhovinai erdőkből a farkasok által űzött s a közeli helységekbe menekülő őz-csapatokat a lakosok körülfogták kutyákkal és agyonverték. Szerettük volna lia a tudósító megírja, melyik szolgabírói járásban történt ez. Levelezőnk egyébiránt, mint irja, feljelenté az esetet a hatóságnak. — Mi nem csodáljuk ezt ; olyan idők járnak, midőn nemzetek gyilkolják egymást — sa parlamentek és kormányok vállat vono­gatnak reá. •X­« x Gr. Esterházy Miklós a róka kopó falkával a napokban Gödingre utazott, hol a vadászatok 18—20-ka körül — ha az idő engedi, megkez­dődnek. * « * A monacoi nagy galamb-lőversenyt (4000 ff* értékű tiszteletdíj és 20,000 frank aranyban) febr. 2-kán 3 napi verseny után Mr. Cholmon­deley Rennet nyerte meg. Hatvankét lövész kezdte a versenyt; másnap csak 16 maradt, s harma­dik nap már csak öt. Első nap 22 meterröl, másnap 26-röl és harmadnap 27 méterről lőttek. — Második volt Mr. Clark. A lóversenyben a nálunk is ismeretes Comte Duchastel, Vicomte Janwille is részt vettek, valamint az e dijat 187 5 és 76-ban elnyert Captain Aubrey Patton. f Gr. Szapáry Imre. Épen lapunk sajtó alá menetelekor veszszük a sajnos hirt, hogy gr. Sza­páry Imre honv. huszárkapitány Jászberényben egy tiszttársa által agyonlövetett. Még nem tud­juk a részleteket e gyászos esetről. Emökel Emich Gusztáv kir. asztilnokos és a pesti Lovaregylet tagját, sajnos veszteség érte, a napokban vesztvén el édes anyját, a fővárosi körökben jótékonyságáról és nemes szivéről is­meretes id. Emich tiusztávné asszonyt. Waisenknabe x kedden indult el Pestről Tatára. Madridban is voltak lóverseuyek a királyi nász­ünnepélyek alatt, s bár igen kezdetlegesen ütöt­tek ki, de a látványosságokat igen szerető spa­nyolok által nagy enthusiasmussal fogadtattak s talán hivatva lesznek a kissé igen nyers vér után illatozó bikaviadalokat lassanként kiszorítani, mi csak hasznára válhatna a spanyol lótenyésztés­tésnek. — A lovak — mint franczia sportlapok irják — igen középszerűek voltak ; az első két legértékesb versenyt egy pár kimustrált angol handicap ló nyerte, — a másik két verseny arab lovak számára volt. A király és királyné mind végig nézték a versenyeket s a királynénak job­ban tetszettek mint a bikaviadalok, melyeket eti­quetteből kelle néznie első nap, — de melyen előre kiceináltan — csak igen szelid állat bocsát­tatott az arénába; — s melyért másnap kárpó toltatott a nép egy kissé véresb beafsteakkel.

Next

/
Thumbnails
Contents