Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-11-27 / 48. szám

366 VADASZ- ES YEUSKNY-LAV. NOYEMBER 28. 1878. más számtalan hiányait is, hogy talajdonképen mit eredményez nálnnk az a hires — s oly sok áldozatba kerüld szabadság. A dolog morálja különben az : Aa Pest-Budán valaki vadhúst mer enni, eme tetteért megsarezoltatik az evett vad éi lékének felével; — avagy ha valaki oly merész : vadat a fővárosba hozatni, köteles azt — sub titnlo fogyasztási adó, értékének két harmadával az államtól njra megvenni. De miután nem bolondgomba a magyar ember közönséges élelme, lesz annyi esze, bogy a fővárosban se nem eszik, se nem szállít vadakat, — hanem eladja kifelé, — minek aztán az lesz az eredménye, hogy mi ittben vadat nem eszünk, a magyar állam fogyasztási adót nem kap, a vadkereskedés tönkre megy — és csak az élhet meg, ki csempésznek csap fel. Valaki azt mondta mind erre : hogy ez »nemzetgazdászat,« в csak magasabb szempontból megítélhető népboldogitás ! Mei cur. Rudolf trónörökös mint természetbúvár és iró. (Folytatás.) A nélkül hogy megkülönböztetné : vadász-e vagy paraszt, férfi-e vagy nő közeledik, — mint ezt több ragadozó madár teszi — minden emberi lényt egyaránt messze kerül, gyakran a leghihetetlenebb makacssággal görbe pályáját követve, és csak annyira térve el, a mennyire szükséges, ha ugyan épen kigyókeringéseit körvonalozza. Ha a szántóföldek fölött magasan vonul el s az embert elég korán megpillantja, bizonyosak lehetünk felöle, hogy magasabban röpül semhogy göbecsfegyverrel elérhetné a valamennyi állat ősellensége, s átvonul felette. Nem ritkán azonban a szántóföldek düllőin és létek szélein alacsonyan röpkéd s ilyenkor könnyen megtörténik, hogy valamely szántóföld szögleténél, kilátáshiány miatt, a vadászt néhány lépésnyire megközelíti s meg. ejthető. A földön ülve kevésbbé félénk s igyekezik bujkálás által menekülni. Különösen ha alacsony cserjén pihen, nyugodtan bevárja az embert s csak közvetlen közelében röppen föl. A réti örvöly fészke gazból és száraz gályákból sat. összetákolt egyszerű mü, mely elég szilárdul összeáll s mindig a földön, vagy sürü bokrok közt, gabnavetésben, magas fűben, söt nádasban is található. Átalában véve e madarunk sokkal óvatosabb, mint a nádi örvöly, a fészkelési hely megválasztásában és semmiféle körülmények közt sem rakja fészkét nyilt helyen. Az időjárás szerint, de leginkább csak május hó második felében találhatjuk négy-öt, ritka esetben hat tojást tartalmazó fészkét. E tojások, melyeknek hossza átlag negyvenkét, legnagyobb átmérete harminczkét millimeter, tiszta fehérek vagy csak igen ritkán foltosak, fénytelenek, simák, a honnan némileg a bagolytojásokhoz is hasonlítanak, jóllehet belső, szép világos zöld színezetük által ezekétől határozottan különbözik. A szántóörcöly tojásaihoz ellenben annyira hasonlítanak, hogy könnyen össze lehet ezeket téveszteni. Tojásaihoz s fiókjaihoz való szeretetével a réti örvöly fölülmúlja csaknem valamennyi fajrokonát, kiváltképen a nádi örvölyt. Es e ragaszkodás nemcsak a nősténynél, hanem a himnél is észlelhető, mely habozás nélkül mindenféle veszélynek kiteszi magát. Még idegen réti örvölyök is eléeietnek, ha valamelyiknek a fészkét vész fenyegeti, s a szülőkkel egyesülten keringeinek, hangos vijjogással a békezavaró fölött. Nagyon megkönnyíti ezt ama körülmény, hogy rendesen néhányan egy helyen fészkelnek, söt még a vén s a még nem párosodott fiatal madarak is, melyeknek fészkük nincs, örömest tartózkodnak ama helyeken. Mig a nőstények a fészkeken ülnek, a himek folyvást közelükben röpkednek föl és le, koronkint visszatérve párjaikhoz, hogy mellettük megpihenjenek s rövid nyugvás után újra kezdenek szerte röpködni в egyidöre oda hagyják újra a fészkelési helyet, hogy tápszerüket megkereshessék. Egyizben két réti-örvölyfészket találtam egy fiatal erdőben, mely a Dunának déli peremét képezi, nem messze M&nswörthhöz, Bécstől keletre. Ez a fiatal erdőcske, legfeltbb egy kilométernyi hosszaságu s legfelebb öt-hatszáz lépés szélességű. Az északi oldalon magas fákból álló ligetek terülnek ; a déli oldalon ezt egy folyamág választja el a kissé magasabban fekvő sik szomszédos szántóföldektől. A fiatal erdő sürü, de alig egy meter magasságú volt. Némely tisztás helyeken még ott lehetett látni a törzseikről levágott tönköket. Mind a két fészek az erdő közepette volt. mintegy ötven lépésnyi távolban egymástól. Már mikor a folyamágon átkeltem csónakomon, négy himet és egy nőstényt vagy fiatalabb himet láttam az erdő körül és a fölött keringeni ; a két, kottásban levő nőstény felöl azonban csak akkor nyertem tudomást, mikor a fészekhez már egy lépésnyire álltain. Ekkor mindegyik a legnagyobb ügyességgel suhant el, függélyesen emelkedve föl a bokrok fölött s aztán sólyom-módra sebcsen tova repültek, egészen másképen mint ahogy a lomha nádi-örvöly hasonló körülmények között szokott. Jóllehet én közel a fészekhez helyezkedtem el, с akhamar visszatértek a nőstények. De a himek is közvetlen köz.elben kóvályogtak, gyakran a szálas irdö mentén, söt e fölött is keringelve s le-lecsapvn a fiatal erdő fold is, vagy mint a suholyok, a folyamág mentén fol s alá játszva röpködvén. Mikor jelenlétemet mindannyian megszokták, kiterjesztették röptükeí egész a szántóföldekig is, de mindannyiszor csakhamar újra visszatértek. Ekkor suholyomat elhelyeztem egy tisztás területen а fészek közelében s lesbe álltam a szomszédos bokor mellé. Az örvölyök iegett elkezdtek eszeveszetten lecsapni a suholyra s alantasan röpdestek ellenségük körül. Szép látvány, mikor az ezüstfényü madár a legnagyobb dühhel, kiterjesztett szárnynyal, folborzolt tollal a suholy fölött fenyegetöleg lebeg s időről időre le lecsap rá. Néha eközben éles füttyentést hallat, mig ellenben a lecsapásnál csak alig hallhatóan vijjog. A suholy pedig azonnal fölismeri gyönge ellenségét s alig méltatja figyelemre. Még а lövés, söt társának halála sem riasztj i vissza az örvölyöket; söt egyesek közülök, nem messze a suholy tói, leszállanak a bokorra, mintha uj eröt akarnának meriteni e pihenés által egy ismételt támadásra. Körülbe'ől félóra múlva a gyakori támadások heve lohadni kezdett s mindig nagyobb körben keringték az ellenséget körül. Végképen egyébiránt nem hagyták oda a tért, söt ismételve le-lecsaptak, midőn én a suholyt az erdő túlsó oldalán helyeztem el. Négy örvöly esett rövid vadászatom zsákmányául. A réti-örvöly nálunk vadászatból él, melyet futó, ülö, csúszó vadra gyakorol. Legkedvesebb tápszerét képezi а hörcsök, gyik, mezei egér, béka ; azonkívül repülni nem tudó madarak, fiatal nyulak, fürjek és fogolymccdarak. Véleményem szerint az a csekély kár, melyet az örvöly okoz vadászataival, alig érdemel figyelmet ama haszonnal szemben, melyet vidékeinken tesz, hörcsökök, mezei egerek s egyébb kártékony állatok pusztitgatása által.« E már közölt rajzokon kivül ép oly kimerítő mint alapos és érdekes rajzot kapunk Brehmnél a trónörököstől a nádi-öt völyt, e »szemtelen ragadozó madarat« ée életmódját illetőleg, mely a kisebb, gyönge vadakat a mocsár rejtekeiben öldösi le. »Ámbár én — irja Brehm — a nádi örvölyt három világrészben s egyszer-máskor jelentékeny mennyiségben észleltem, mindazáltal elönyösebbnek vélem, ha magam helyett Rudolf trónörököst engedem beszélni, itt-ott más figyelemreméltó ter mészetbuvároknak észleleteit és a maga m észrevételeit szúrva be. Magyarország kiterjedt mocsáraiban — irja a föherczeg — a nádi örvöly talán még számosabban fordul elő, miut az északnémet lapályokon és Schleswig és Hollandia mocsarain ; mig ellenben Ausztria többi tartományaiban vagy éppen föl nem találhatók, vagy nagyon szűk területre szorítkoznak ; igy pl. Alsó-Ausztriában, hol nagy erdőségek és szárazabb, szántóföldekké átalakult területek váltakoznak, a ligetek, berkek mocsáros helyein ée а Duna partjain. Es ez annál föltünöbb, mivel a nádi örvölynek kevesebb indító oka van mint egyébb fajrokonain ck, távolabbi kirándulásokra. Csaknem félve óvakodik lakóterületét odahagyni és soha sem találkozhatni vele az erdőkben vagy hegységekben. Már az érett kalászföldeket is kikerüli. Soha sem láttam halmos vidéken és középhegységekeu sem. Még amaz erdőterületeken is, melyek legfölebb tíz kilométernyire feküsznek lakhelyétől, hiába keressük, ép ugy a költözési mint a költési időszakban. A Duna-ligetekben, melyeket a nádi örvöly évenkint nagy számban szokott fölkeresni, szintén csak bizonyos helyeken tartózkodik. Sajátságos, hogy szálas erdőkben soha sem található, noha gyakran néhány száz lépésnyire fészkelnek azoktól. Életmódja és lénye а nádi örvölyt mint nemtelen ragadozómadarat jellemzi, mely ez állatcsoport kiváló tulajdonságaival nem bir. Gyönge alkata csak erőtlen vadra enged nemtelen vadászatot, melyet a földön vagy a mocsár rejtekeiben a szó valódi értelmében meggyilkol. Az embert félv kerüli s nagyon ügyesen menekül a nádasba vagy járhatatlan mocsaras helyre s igy megszabadul az üldöztetéstől a legtöbb esetben. A párzisi időszakon kivül a nagy ragadozómadarat sokkal ritkábban láthatjuk, mint képzelnök. Napközben nyugodtan vesztegel a nádasban s vadászatait ott szép csöndesen, do rendszerint jó eredinénynyel végzi. Ez áll különösen akkor, ha tanyáját terjedelmes mocsarakban, álló vizeknél és nádtörmelékek közt üté föl. Ott gubbaszkodik egész napou át erös nádszálon, gyékénybuzogányon, úszó fadarabokon, régi, kiálló czölöpön s több effélén, de iniudig lehetőleg távol а parttól. A nádasban uszó csónakot vagy az úszkáló vadászebet oly közel engedi magához, mintha teljesen barna tollaira bizná magát, s csak ha komolyabb aggodalom szállja meg, emelkedik föl ; de nem más ragadozó madarak módjára, melyek bizonyos távolságot a lehető legnagyobb gyorsasági an elérni iparkodnak, hanem lassan, kerek szárnyának lomha lebbencsével vonul tova, alacsonyan a nád fölött. A fölszállás első pillanatában vagy ha csak kis távolságra szándékozik röpülni, hosszú lábait hanyagul lecsüngeti s ilyenkor még a gyakorlott vadász is összetévesztheti a bölönbikával vagy bibor-gémmel. Első felzavartatásakor esze ágában sincs menekülésben keresni üdvét s csakhamar leszállva, megbújni igyekszik. A Fertő taván láttam egyizben süiü nádasból — mely messze be a tóba, a partot környezi, — egy nádi-örvöly párt, nem távol csónakunktól felszállani s huzamosabb ideig ennek közelében, közvet'cn a nád fölött kerengeni. Mind а két madár oly távol volt, hogy göbecslövéssel nem lehetett elérni; koronkint le-leszálltak, meg fölemelkedtek s folytatták játékukat egész vadászatom alatt, a nélkül hogy lövéseimtől, melyeket sirályokra, réczékre és bölönbikákra tettem, elriadtak volna. (Vége következik.) Aggpászatí kopaszát. Pesti falkavadászatok. Az utóbbi 14 nap alatt a nedves, lágy idö beálltával mély talaj, de jó szimat, s majd mindennap jó vadászat volt, mindamellett a részvét — a mult évekhez képest — nem kielégítő ; minek oka részben családi gyászok, de leginkább a politika, mely legszenvedélyesebb róka-vadászainkat is elvonja napi perpatvarkodásával ; maga a külügyminiszter ur is csak kétszer élvezheté azt. О felsége a király rendesen részt vett a vadászatokban, de a királyné csak a szarvas-vadászatra jelent meg ; a többi napokon saját kis falkájával vadászott »vonszalék« után. — Sajnálattal nélkülözzük az idén a rukosi vadászatokon Andrássy Irma grófnőt, ki tavai annyira feltűnt mint kecses és kitartó lovasnő.