Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-11-20 / 47. szám

NOVEMBER 2 1. 187 8. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. £57 kedvező, nagyszerűnek mondható, meleg őszi napok, s a mi fő: az urak nagyon jól lőttek. (No megesett hogy hibáztak is, mert ha mir.d elesik a mire lőttek, ugy rendkívüli eredmény lett volna.) A vadászatok alatt valóságos edzett athletákhoz hasonló kitartást mutattak. Naponkint vadászat, utazás, éjjel 11 óráig kártyázás, 3—4 órakor felkelés, s mindamellett ha a kandalló tüz pattogásánál br. Bánffy György ur pompás zongora játéka felhangzott, a fiatal vér dalra és tánba csalta az urakat, Még október 10-én éjjel 9 órakor hold világnál indultak el Dolháról a huszti vaspályához, honnét Sámsoudra gr. Bethlen Istvánhoz utaztak falka- vadászatra. Ez utóbbiról valószínűleg onnét kap tudósítást tisztelt szerkesztő ur. Mí a fenti eredményt csupán 3évi ápolásnak köszönhetjük s örülve mondhatjuk el, hogy szarvasunk nagyon sok van. Jövő évben kezdjük a cserkésző utakat építeni. x. y. Cserkészetek a szomszédban. Ugy hozták az idők, hogy ellenben odaát Csehországban, Morvában — az okkupáczió folytán derültebb kedvben levő országokban — a vadászatot is nagyobb kedvvel űzik. A cseh-főnemesség már Rudolf trónörökös általánosan ismert vadász-szenvedélyének is hódolva: kiváló fénynyel tartja meg egymásután nagy vadászatait, melyeken mesés mennyiségű vad ejtetik el. Nem tudja az ember, mit csodáljon vagy sajnáljon inkább: azt-e bogy ott nem .lehet, hol egy-egy vadász naponkint 150—200 db vadat lőhet, vagy bogy ott ennyi vad megterem.

1 — Igy például a Schwarzenberg herczegek fraueubergi és libejiezi uradalmának vadasaiban és mezein a lefolyt október hó 20-kától 26-ig, tehát egy rövid hétig tartó idő alatt, a Jagdztg kimutatása szerint, nem kevesebb mint 82G0 db különféle vad lövetett le. Es pedig ugy látszik a Iőjegyzékböl, hogy nem volt ott több vadász mint naponkint circa 15—16; és hozzá téve még: hogy ezeknek egy része az egész idő alatt csupán szarvasokra, dámvadra, őzbakokra és vaddisznókra — szóval csak nagy vadra cserkészett és vadászott ; élükön Leopold bajor kir. herczeg, azután 5—6 cseh föur: a Schwarzenbergek, Lobkoviczok, Kiuskyek stb. Ezek egy hét alatt 15 gim-vadat, 46 dámvadat (köztük feles számmal tehenet és borjut is) 84 özet és 31 sertevadat lőttek. — A minorum gentium ezalatt — (átlag mintegy 10 puskás), rövid öt nap alatt 4739 db nyulat, 523 fáczányt, 2 731 foglyot és mintbeszédet, melyet Subramnria Tyen ügyvéd kitűnő angolsággal olvasott föl. Szintén ékes szónoklat által tünt itt ki Vakil, a madrasi fötörvényszéki elnök s a nagy templom gondnokainak egyike. Ezután ő fensége amaz ajándékok megtekintésére indult, melyeket a madurai nép és a polgárság adtak, tiszteletük s hódolatuk jeléül. Majd a palotát szemlélte meg. E palota termeinek egyikében fogadta ama néhai Sivagunga vezér özvegyét, ki egykor seregünket megsemmisitette. Igen tiszteletreméltó szép öreg asszonyság ez, kinek sokáig folyt pöre az indiai kormány ellen, melyet a törvényszék az ö javára döntvén el, a sikert az angol királynő müvének tulajdonította s most ennek fia előtt akarta háláját kifejezni. Soha nem láttam meghutó'obat, mint a minő e no hálájának kifejezése volt. Innen eltávozva, a berezeg amaz épületet kereste föl, melyhez viszonyítva a Trimal Naik palotáját, ez eltörpül amaz előtt. Ez a Singa Sunadara (ereklye-tok.) melyet állítólag Kala Shekaya Pandaga épittetett az ötödik vagy hatodik században. A rajta levő tornyok azonban nem oly régiek s az ujabb kor építészetére mutatnak. A Minakshee templom előcsarnokában, — hol a halszemü Parvati isten-asszony (Shiva isten feegy 35 db erdei-szalonkát pusztított ki a világból. Egyetlen egy nap, okt. 23-án a picinai remiseben 19 puskás 1975 db foglyot lőtt. Kár hogy a száraz löjegyzékekhez semmi commentár nincs; talán megtudhatnók : hogyan tették azt a cseh vadászok, hogy a foglyok őket ily későn is bevárják. Ugy tetszik — hogy ezek etetett szelid foglyok lehetnek csak. * * * Másfelöl ő fensége Rudolf trónörökös a mult október hó 13-án és 14-kén gr. Waldstein Ernő ö exeja münchengrätzi vadasaiban (szintén Csehországban) vadászott nagyszerű eredménynyel ; két nap alatt lőtt ugyanis cserkészeten: 10 darab szarvast, 10 db dámlapátost ; azután hajtásban 9 szarvast, 3 sutát, 6 dámlapátost, 11 dám-tehenet és 1 vadsertést; összesen 50 darab vadat. A vadászatban részt vettek még : gr. Bombelles, a föhg udvarmestere, Bakalovics és Eschenbacher őrnagyok a föhg katonai segédei, báró La Roche, hg Lobkovicz Ferdinand, hg Rohan Albin, hg Schwarzenberg Károly és gr. Clam-Gallas Ferencz. Ez urak lőttek azonkívül 9 szarvast, 3 sutát, 8 dámlapátost, 20 dámtehenet, 3 vaddisznót, 2 mouflont, összesen 44 db nagy vadat. Volt ezenkívül egy vadászat apróbb vadra is, melyben azonban a trónörökös nem vett részt : ebben pár óra alatt elejtetett: 333 nyul, 279 fáczán, 12 fogoly, 196 tengerinyul, összesen 820 db apró vad. * * Még fényesebb volt az a vadászat, mit a Schwarzenberg herczegek Rudolf trónörökös tiszteletére az ö hires fraueubergi uradalmukban, s összeköttetésben nagy ebédekkel, bálokkal — tartattak október 21 és 22-én. Itt a főberczeg az ő nővérével Gizella föherczegnővcl, s ennek férjével Leopold bajor kir. herczeggel jelent meg. Mellőzve azon nagyszerű fogadtatást, melyben Schwarzenberg Adolf József hg — e valódi vadász, — valamint családja és a ház barátai a fenséges vendége fogadók; mellőzve a parádékhoz mulhatlanul megjelenő tűzoltó- és iskolásgyermek- bandériumokat s a sok el nem sült üdvözlő beszédet : itt csak a szorosan vadászatiakra szorítkozunk. — Első nap már késő délután érkezvén a föhg — csak egy rövid kis cserkész- sétát tett a közeli vadasban ; este nagy pompaebéd katonai zene mellett s aztán bál volt. Másnap a nagy cserkészet sötét estig ; ezen lőtt a koronahg 5 dámlapátost, 5 sertevadat és 4 őzet; az összes lelövés 43 dámvad, 25 darab sertevad volt ; ebből a háziúr fia 6 darabot ejtett. Ebéd után, mely a sárga márvány palotában lesége) szobra pompázik — a főpapok és segédpapok serege fogadta ő fenségét, kit egy csapat gondnok és egy sereg egyházi tánezoló leány kisért. A mint a boltivek alatt végig haladt, láthatlan kezek aranyport szórtak a herczegre, ki diszfátyollal volt fedve. Az egyház leányai mindenfelé virágokat szórtak s illatos virágcsokrokat hordoztak vállaikon, sőt a herczeg követőit is ekép eziezomázták föl. Még Duckworth lelkész sem menekülhetett e megtiszteltetéstől, ki, a mint maga mondta, inkább hasonlított áldozathoz, semmint paphoz. Ez óriási templom busz holdnyi térséget foglal el. Kilenc/.száznyolczvanöt faragott oszlop tartja e csarnokot, nagy kapukkal, ereklyetartókkal, titkos folyosókkal s iszonyn bálványokkal, melyeknek szörnyű pofái, merev kőszemei, az európaiban nem áhítatot, hanem inkább undort s borzalmat ébresztenek. Vannak itt kivi'ágitott fülkék, melyekben, a hivők állítása szerint, Minakshee istenség lakott. Az egész nagyszerű látványt nyújt a szemnek, de mégis oly nyomasztó, mélabús érzelmet kelt a lélekben. A főereklyetartó oszlopokkal van körülvéve, melyekre istenek és istenasszonyok vannak vésve a hindu mythológiából. tartatott, s melyet ez estére cser-koszorukkal díszítettek föl, az egész vendégsereg, urak és hölgyek s a házinép lement a fáklyákkal kivilágított kastély-udvarra, hol az elejtett vadak diszes zöldre voltak kiterítve, mellettök fáklya fényénél és kivont dákosokkal erdészek álltak. Roppant sok népség tódult be e középkori ünnepély megbámulására. Az uraságok megjelentével a vadászkürtösök egy pár tanfaret fújtak, s a beállt csendben a főerdőmester felolvasá a löjegyzéket ; 69 db nagyvad feküdt a teritön, melyeket az uraságok körülsétálva megszemléltek. Ennek végeztével kezdődött a tánczmulatság, melyen Rudolf föhg mulatott a hölgyekkel, s egy franczia négyest tánczolt Hoyos grófkisasszonynyal. A mulatság éjfélig tartott, mire a császári fenségek visszautaztak Prágába. * * * Egy lőjegyzékböl, melyben a neubergi udvari vadászatokon és cserkészeteken szeptember hó folytán elejtett vadak jegyzéke foglaltatik — látjuk kissé csodálkozva, hogy ott vadászható szarvasok mellett egy jó csomó suta és bornyu is lövetett, ez utóbbiakból 21 db ; ugyanezt látjuk a zergevadnál is, melyből 58 bak, 36 kecske és 4 gida lövetett. Ugy látszik, ott oly tömérdek a vad, hogy a sutákat és kecskéket is ritkítani kell. * * * Egy vadorzó halálát jelentik Ischlböl. Okt. 12kén a mitterweissenb \ehi erdőkerülő a zimnizi hegységben váratlanul egy vadorzóra bukkant. Ez magát felfedezve látván, fegyverhez kapott és az erdészre irányzá azt ; ki azonban karjába rohant, felüté a puskát és birkózni kezdtek, miközben a keskeny sziklaösvényről mindketten a mélységbe zuhantak. Az erdőkerülő esésközben feltartotta magát egy széldöntötte fában, de a vadorzó lezuhant a mélységbe. Midőn az erdőkerülő kissé magához jött, lemászott a szerencsétlen vadtolvajhoz, s még életben találta; azonnal segítségért, sietett ; mire azonban ezekkel megérkezett volna, a vadorzó kiszenvedett. Hulláját a két segítségül sietett férfi nagybajjal Ischlbe vitte be. Az erdösegéd esés közben zúzásokat kapott. Az eset törvényszéki vizsgálat alá került. * * # Egy roppant nagy dögkeselyt lőttek nem rég Morvaországban, mint a Jagdzeitungnak irják, mely két társsal együtt Ingrovitz helységében, a gróf Beleredi parkjában egy fenyőre szállt le. Epp akkor egy erdőkerülő járt arra, golyóra töltött kettőscsövű fegyverével; a nagyobbikat lelőtte, és egy másikat megszárnyalt. A lelőtt pélMegnéztük az »arany lotuäz« medenczéjét is, s a Shiva isten szent székét, majd a madurai gyártmányokat. A tordimani rája elefántcsontot, fegyvereket s több más ajándékot hozott a herczegnek ; a maduraiak a nagy templom mintáit s mindenféle imádkozáshoz szükséges csecsebecséket. A Shivagunga özvegye pedig, — amaz érdekes nő, kiről fentebb elékeztünk — számos kbinai és indiai lőfegyvert ajándékozott. Ezek aczélból voltak gyártva és ezüsttel aranynyal ékitve. Kedveskedett még kő- és elefántcsont - faragványokkal, betel-diótörőkkel s egy mesterséges záru művészi kidolgozású szekrénynyel, meg oly kitünö aczélu karddal, melyet öv gyanánt lehet használni, anynyira hajlik. E fegyvernek magának is egész története van. Poligar Catabomna tulajdona volt ez, ki 1801-ben az angol ostromló sereget tökéletesen megverte. Midőn a herczeg a vonatra szállt, útját folytatandó, a lakosság tapsolt, eképen fejezve ki bücsuiidvözletét. Trichinopolisra, — mely Madurától 82, s Madrastól 198 mértföld, — délután 2 óra 30 perczkor érkeztünk. (Folyt, köv.)