Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-11-20 / 47. szám
356 VADÁSZ- É S VERSENY-LAP. 356 vetett 48 db özbak, a mérki és P. teremi vadaskertben. Ugyanott Gynla és Victor gróf ö méltóságaik lelőttek 2 szarvast, egy 14-est 398 foi t, és egy 12-est 400 font sulylyal. Mindkét agancsár igen szép és kifejlett állat volt. Fogoly- és fiirj-állományunk évről évre alább száll; fürjet alig lehetett hallani az idén. Foglyainkat igen megviselte a mult tél nagy hava. Különben is a tagosítás után beállott gazdasági viszonyok is kedvezőtlenek ezen vadra. A fogoly és fürj nem szeretik a végtelen nagy egyterményü táblákat : száz és száz hold csak gabona, vagy tengeri ; rét nincs, viz nincs ; aratáskr/r egyszerre tarlóvá válik az egész vidék. Mértföldnyi távolságra ; nincs rejteke a vadnak. Még jóravaló vizslánk sincs, a mi világos jele annak, hogy nincs vele mire vadászni. A nyulak, daczára az uj vadásztörvénynek szaporodni csak nem akarnak ; pedig a mult télen nem nagy kárt tehettünk bennök. Fagyni nem akart, vártuk a kemény időt, s mire beállott, csak rövid időnk maradt a vadászatra. Annál több nyulat lőttek az orvvadászok. A schwábok télen át s nyáron, tavasz és őszszel, vasárnap és köznap, ha más dolguk nincs, szorgalmasan vadásznak. Tilalmi időről fogalmuk sincs. Ezek sok nyulat pusztítottak el ; fiakat is eleget. Igy nem szaporodhatik a nyul ! Különben is az orvvadászat a vidéken gyakori, már a vadas-kertből is loptak el egy szarvast. Büntetni nem tudjuk őket, mert a vad sültet más emberek is szeretik. Fáczányainkat a szomszéd falvi schwábok lövöldözik le, s erdejökben formális vadászatot tartanak rájok, melyen urak is szoktak megjelenni. Most az őszszel az esős idő miatt még nem vadásztunk, különben nem is számitunk nagy eredményre. Atalános a panasz : »Kevés a nyul, rosz volt rá a márczius.« KruMtenő-állományunk a vadaskertben jó állapotban van, de nem szaporodik ; már 2—3 éve igen korán malaczoztak, s a tél viszontagságai miatt sok tönkre ment, pedig ily esetekre födött vaczkokról is gondoskodtunk. A szabadban s a vidéken azonban lehet szép vadászatokat tartani, annál inkább mert makk is volt, s tehát meglátogatnak. Atalában meglepő, mennyire elszaporodott az ujabb időkben ezen vad. A róka-vadászat, bár a sok eső következtében szép remény kecsegtetett, roszul sikerült ; azt mondják : a vizek emelkedésével viz alá jutottak a fészkek, s ez lenne az oka. Lapályainkou alig lehetett ruczát látni. Igy voltunk a többi vizi vaddal is. Illés Nándor. Vadászat Gárson. »Számos vadászaton vettem már részt ;c 1 ittam több vadat is lelövetni, de oly sokoldalú és érdekes vadászaton még nem voltam, mint az: mely e hó ll-én Gácson improvisáltatott gróf Forgách Antal titkos tanácsos ur által gácsi uradalmi erdőségének egy kisebb részében. A vadász-terület, melyet mintegy 40 hajtó meghajtott, s vagy 12 puskás megszállott — alig terjedhet többre 500—600 holdnál, s mégis lövetett e kis területen 1 szarvas, 1 őz, 18 nyul, 10 fáczán, 1 császármadár, 1 fogoly s egy erdei-szalonka. Meg kell jegyeznem, hogy nyul és fogoly igen kevés van az idén e vidéken ; — cllenbeu a császármadarak örvendetes mérvben szaporodnak : nem volt hajtás, melyben tobb fel ne veretett volna, — de mert oly nehéz őket lőni (a fák aljában repültökben) bizony többet elhibáztunk. Vadászat után ritka változatosságu ebédhez ültek a vadászatban részt vett urak, kik közt a házi úron kivül gr. Czebrian Lászlót, Kenessev Kálmánt. Szilassy Bélát, gr. Forgách Sándort említhetjük meg. Általában az egész mulatság igen szép volt a hazi uri tisztében páratlan gr. Forg ich Antal vendégszerető házánál. # * s Marmarosból. Tisztelt Szerkesztő ur ! Nem mulaszthatom el, hogy ne tudósítsam azon ritkán előforduló eredmény-dus vadászatokról, — melyek nálunk, Dolhán, a gróf Teleki család erdőségeiben tartattak. — Mielőtt az eredményt megírnám, ott kezdem tudósításomat — hol a nagyszerű sport kezdetét vette. Gróf Teleki Géza (Gernyeszegröl) vendégeinek — br. Jósika Gyula képviselő, br. Jósika Andor és br. Bánffy György— társaságában september 29-én indultak Gernyeszegröl ötös fogatú székely lovakon Görgénybe, hol br. Jósika Gyula 3 rókát ejtett el. Innét oktober 3-dikáu Szöcsre utaztak, — hol egy napi vadászaton 3 db farkast ejtettek — és pedig 1 dbot br. Jósika Andor, 2 dbot gr. Teleki Géza. Szőcsröl ugyanazon szekéren és lovakkal Marmaros megyébe Dolhára utaztak, Szige.t s Huszton keresztül. Az útban elkésve — egy helyen komolyabb veszélynek lettek volna kitéve — ha fegyvereiket nem rántják hirtelen elő — s a támadni akarókat meg nem ijesztik. Egy falu szélén — nevét elfelejtettem, hol elesteledtek, egy csinos, tüzes, a setétben is villogó s/emü menyecskétől (ki a falu bábájának adta ki magár, de valószinüleg elhagyva az első commát, inkább a falu babája volt) tudakozták: »nem volna e a faluban tisztességes éjjeli szállás.« A menyecske urainkat (mivel azok egy székely kocsissal pakkos szekeret küldtek előre) vásárra siető kereskedőknek nézte, s jó i rédát sejtvén kalauznak ajánlkozott. Egy házhoz vezette urainkat, hova br. Jósika Gyula be menvén, az ágyakból gyanús emberek ugráltak elő. Észrevéve a bajt, azonnal fegyvereiket rántották elő, s a szállást ott hagyva, éjjel elutaztak Szigetre ; innét a következő napon Dolhára. Megemlékezem itt a kitűnő kis lovakról, melvek a közel 50 mértföldnyi utat megtéve, vigan ugrálva érkeztek ide. (Ilyenek kellettek volna Boszniái a.) Október 7. reggel Dolhán*) medvére vadásztunk, — a hajtásban egy öreg medve két bocscsal volt, azonban a hajtók ügyetlensége folytán nem urainkra jött, hanem a bájtoknál akart kitörni, hol egy Mell in nevü orosz puskás (csúszó mászó**) által lett megsebesítve, s esik másnap megtalálva; 7 láb hosszú óriási állat volt. Október 8. Hókamezön szarvas-bögésen cserkészet volt, cz alkalommal gr. Teleki Géza 1 db 12-ágas agancsárt ejtett el 100 lépésről. Október 9-én br. Bánffy György újra kedvet érezvén a cserkészetre, Lapkó erdövéddel indult az erdőségekbe, s Lapkó cselhivásai folytán egy 14-es agancsár 50 lépésre közeledvén, a báró egyszerű Kirner-féle golyós csővel ugy lőtte szivén, hogy azonnal lerogyott. — Ugyanaz nap a társaság többi része más erdörészben hajtókkal és kopókkal vadászott; az első hajtásban br. Jósika Gy. egy borzot, a 2-dik hajtásban ugyan ö egy vadkant s a 3-dik hajtásban br. Jósika Andor kopók elől egy villást s egy nyársast lőtt. Kitka lövés volt ez a maga nemében, golyóval, kapóra és duplázva. Október 10. Roppant nagy és sok medve nyomról következtetve biztosan hittük, hogv medvét kapunk, de rosz és tanulatlan hajtók miatt a medve a sürü vágásokban vissza maradt, s a napi vadászat eredménye csak két őzbakoeska v"lt, br. Bánffy György ur által ejtve. Összcsitve : gr. Teleki Géza lőtt 1 farkast, 1 szarvast; br. Jbsika Gyula 3 rókát, 1 borzot, 1 vadkant; br. Jósika Andor 2 farkast, 2 szarvast; br. Bánffy György 1 szarvast, 2 özet; Mellein orosz puskás 1 medvét. Ritka esemény ; majdnem hihetetlen, ily rövid idő alatt annyit lőni ! Az igaz, hogy sok vad volt k; *) Kárnők máskor az erdőrészt — melyben a vadászat lefolyt — megnevezni ; sok marmarosit, de mást is a ki a vidéket ismeri, érde.kelné az. Szerk. **) Ez vonatkozás közlő urnák egy korábbi, a marmarosi ruthen vadászokat ismertető czikkéve. Szerk. A trónörökös, rövid pihenés után, a benszüliitt főembereket fogadta, s ezek közt a pedukottai raját is. О exczellencziája, — kinek egész czime : Raja Ramaehindra Tordiman Bahadoor of Pedukottai, — kis, köpezös férfiú, negyvenhat éves, és sudra származású. Országa, melynek kormányzásával nincs mit törődnie, 1380(0 mértföld, 320,000 lakossal. Sajátságos, hogy Angliával nincs szerződése, a honnan mentes minden adózástól s független törvényszéke van. Mindamellett is a szegény rajának nincs hatalma, mert brit suzerenitás al itt áll s igy korlátozva van még személyi kiadásaiban is, а »politikai ügynök« által. Serege, helyesebben diszörsége, huszonegy lovasból és 126 gyalogból áll. A jámbor raja e.yizben rosz fát tett a tűzre, a mennyiben adósságokba verte magát, s ezért büntetésül megfosztották ö kegyelmét bizonyos ezimektöl és ágyúitól is ; de ugy látszott ez alkalommal is, hogy a derék férfiú javithatlan, mert pazar fényt áraszt maga körül. Csakúgy csillogott a drágakövektől, mint többi kollegája, a mellett nagyértékü ajándékokkal kedveskedett a herczegnek. Beszélték, hogy nincs valamennyi ékszere kezében, mivel azok zálog tárgyát képezik, sőt 325,000 rúpia évi jövedelme is le van foglalva. Ez persze nem a legkényelmesebb helyzet, a melybe »Britannia eme legrégibb és leghívebb szövetségese« jutott. Hogy fog a bajból kieviczkélni, azt csak ő tudja. Talán a nyomasztó körülmények megtanítják számítani s ő exczellencziája is összébb vonja a bocskort. Dec ll-én borzasztó aggály szállta meg a » bungaló «-kat. Az a rémes hir szállott szerte, hogy a kolera kitört ! A trónörökös tanyáj inak környékét őrző ötszáz főből álló őrség közül kettőt megszállt e veszélyes kór, — mondák — s még az éjjel meg is haltak. Több ily eset azonban nem fordult elő. Azt állítják, hogy e 2.500,000 lakossal biró vidékeu csak hét európai rendőr tartja fenn a fegyelmet. Madura fénykorából büszkén emlegetik a benszülöttek T. imal Naikot, mint a ki nagy király volt. Ez 1621 — 165 7-ig uralkodott Madurában. Vallási buzgóságát eléggé bizonyitja az a 95 templom, melyet az istenségeknek emeltetett ; jó Ízlését és pompaszeretetét pedig a nagyszerű paloták és a tavak (indigó-usztatók) mely utóbbiak száma 2000-re rúgott. Az ő »Csultri«-ja, bálványának palotája, sötét hamuszínű gránitból, kitűnő diszszel volt épitve. A munka rajta huszonkilencz évig tartott s 10 millió forintba került. E palotába minden évben tiz napra átviszik a bálványt a közeli egyházból. Van a »Csultri« homlokzatán egy kúpos torony, melynek kiépítését azonban Trimal Naik már nem érte meg. A bejárat főoszlopai hatvan láb magasak, mindannyia gránitból faragva s a legkitűnőbb lombozat-metszvénynyel látva el. Nem találhatni azokon egy hüvelyknyi tért sem, a melyen munkás kezek egész műgonddal ne dolgoztak volna. Belsejében az épületnek négy sor, 25 láb magas ozelop emelkedik, valamennyi kitűnő metszetekkel ékitve. Felesleges mondanunk, hogy minden egyes oszlopon annyi tanulmányoznivaló van, hogy egy félóra nem elégséges rá. Minden alakzat művészi és fantasztikus. A homlokzat különféle szörnyekkel van elhalmozva : oroszlánfejek, elefántok, szörnyalakok lóhátonülve s embereket s tigriseket öldösve, s lovak pajzsokon, emberek által czepeltetve. E munka páratlan türelmet árul el. A templom előcsarnokában a herczeget az egyházi elöljáróság és sok zemindar fogadta. Képzelhetni, mily nagy néptömeg gyűlt ide. Soha annyi turbános fejet nem láttam, mint e templom belsejében. A herezeg számára egy ezüst karszék volt elhelyezve, ki azonban állva fogadta az üdvözlő