Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-11-13 / 46. szám
346 VA .da.8z- es v krseny-lap. NOVEMBER 14. 18 7a. félreértés kikerülése végett mec к. 11 emlitnünk, j hogy ez aggodalmunk leginkább onnan eredt, mert, egészen mások levén a nyugoti országok gazda- ; szati és fuvarozási viszonyai, lovaik is egészen elütnek a miénktől. Nagy mértékben ki i levén fejlődve a takarmányíermeiés, és kitűnő or- | szágutaik levén : nagyobb és szebb lovat is termelnek ; általában véve ott mioden a nagyság, a nemesítés legmagssb fokán áll — nem is szólva itt igás lovaikról, melyek ház nagyságú terheket búznak. Igy történik, bogy a ló használatában is egészen eltérők a viszonyok. Párisban alig látni kettős fogatot. Itt mindenki, a legelőkelőbb dandy és úrhölgy is egyes fogatot hajt, mert a pompás nagy anglo-normanból egy is elég. Rövidek lévén a távolságok — e czélra nem kivánnak mást, minthogy pompás aufsatztzal biró, nagy elegáns lovat adjon nekik lieferánsuk. Hogy sebes j-irásu és kitartó legyen, ez nem kívántatik, de nem is igen kívánatos. A boulevardokon, a 6—8 sor czammogó voiture, s százával átjáró gyalogló közt — nem is használhatna olyan sebes, jucker fogatot, minőket egyedül csak Pest és Bécs produkál. — A Champs-Elyzéen és a boulognei fasorban lehetne ugyan gyorsabban hajtani, — de hát ők nem érzik ennek szükségét. — Egyáltalában a francziának, ugy látszik eddig fogalma sincs oly valamiről, a mit nálunk egy jó jucker fogatnak neveznek. A városban erre nincs is szüksége. О megelégszik tehát az ö szép parádés nyakú, nagy termetű lovával ; melynek tempós járása mellett elég ideje marad a lorgnettirozásra, s mely a legfelebb egy vagy másfél órai promenadekocsizást a Place de la Coneordetól, végig a Champs-Elyzeéken és ki a Bois de Boulogneba és vissza, szép mérsékelt tempoban megteszi, — visszafelé ugyan néha már lassabban : de neki elég jó az. Mit szeressen meg ez ember a mi kis ösztövér, semmi parádét nem mutató hátas és jucker fajtánkon. Hogy e gondolkozásunk némileg találó volt : azt leginkább láthattuk a kiállítást nézegető bourgeoisek, katonatisztek sőt tenyésztők mosolygó ábrázatján s egyes gúnyos kifejezésein. Ez embereknek nem levén szükségük hosszú távolságot gyorsan megfutó lovakra : ideájuk sem volt olyan egy pár juckerröl, mely nem szép, de menni tud 5—6 mfdet 3—4 óra alatt, s rövid másfél órai etetés után ismét elmegy 5—6 mfdet, s ha pár órát pihent és szükséges — ismét megy tovább még egy jó darabot. Azonban kellemesen csalódtunk. Francziaország vidéki birtokosságánál is kezd változni az izlés ; kezdik átlátni, hogy könnyű kocsik és nyereg alá felesleges a nagy Carossier és drága. Azon brochure, melyet a földmivelésügyi minisztérium lótenyésztési osztálya kiadott, s azon conferentiák, ismerkedési estélyek, melyekben — Kozma Fer. miniszt. tanácsos, Horváth tábornok, Tanffy Gusztáv, br. Podmaniczky Géza stb. a franczia jury tagjaival, tenyésztőkkel összejöttek, egészen más színben tüntették fel ez elütő jellegű, de SZÍVÓS anyagot előttük. Terjesztette ismeretüket a franczia katonatisztek, circus-lovarok látogatása is ; leginkább azonban a párisi voiture-társulatok istálló-mesterei, kiknek ez anyag leginkább megtetszett. — E társulatok (Société v. Compagnie de Voitures) Párisban mintegy 20—24000 egyes fogatot járatnak, miknek completirozásához roppant anyagra van szükségük. De vegre a Francziaország dél vidéki, leginkább könnyű angol és arab félvért kedvelő tenyésztői figyelmét is magokra vonák. Egy reggeli jártatáson Mr. Curia], kiről már többször emlékeztünk, s ki előtte való nap még azt kérdezé br. Podmaniczkytöl, hogy mire valók ezek a lovak ? annyira megkedvelé azokat, látva ruganyos, aczélos mozgásukat, hogy az egész kiállítást lefoglalta átlag 1000 francjával. Ez annál nagyobb jelentőségű volt, mert mint monda: e lovakat (többnyire kanczák levén) tenyésztésre vásárolja ; szándéka lévén azokat arab ménjeivel (melyek a kiállításon voltak) fedeztetni, s igy egy könnyű, kocsiba és nyereg alá alkalmas törzsöt nevelni ; a kissé selejtesebbeket, mert volt köztük vagy 8—9 ilyen — használati cze'lokra különítvén el. Ámbár az idö alatt, még e vásár megköttetett, számos katonatiszt, circusi director és jucker fogatot kereső nézegette a lovakat (Türr tábornokné is künn voit többször és elővezettetett többet), s párosával alkudoztak is rájuk, s egy részök, válogatva drágábban is kelt volna el: mégis Mr. Curial ajánlata, a tömeges vásárlás egy franczia tenyésztő által — sokkal nagyobb jelentőségű volt mind lótenyésztésünk hirére, mind a társaság érdekére, hogy el ne fogadtatott volna. — Másnap a párisi bérkocsis társulatok egyikének igazgatója is megnézte a lovakat istállómestere kíséretében, s br. Podmaniczky előtt ugy nyilatkozott, hogy a társulatnak évenként mintegy 2000—2500 darab ily lóra lenne szüksége. Hogy köttetett-e erre szerződés ? nem tudjuk, de azt hisszük hogy az, akkor a győri vásár miatt távollevő — de a kiállítást később meglátogatni szándékozó Pulay Kornél urnák, miut társulati igazgatónak hagyatott fenn. Miután eddig nagyjából a nemzetközi lókiállitásnak lehető hü képét adtuk, s miután reményünk van, hogy mind a luxus lovakról, mind a munkás lovak osztályáról, de különösen a tanuságról mit e kiállításból hazai lótenyésztésünk irányára vonhatunk — legközelebb egy szakavatott tollból érdekesb közleményt hozhatunk: ezennel bezárjuk kissé tán hosszura is terjedt sorain* к at. с „ A párisi lókiállit&s hatása. A »Lótenyésztés emelésére alakult társaság« a párisi lókiállitásra küldött lovaival nemcsak ezüst érmet nyert, s elnöke a becsületrend tiszti keresztjével diszittetett fel, hanem lovaival mindazon hozzá értők tetszését is megnyerte, a kik csak látták. Helyesnek találtatott a társaság azon felfogása is, hogy nem kiváló egyes példányokat mutatott be, melyhez hasonló az országban* alig lett volna néhány, hanem azon anyagot, melyből évenkint 10 — 12 ezer növekszik fel az országban ; azt melyből a tenyésztés zöme áll, melyet Európa keres, mely országunk egyik jelentékeny jövedelmi forrása, és keresett kiviteli czikk. Abból, hogy az állami és társasági lókiállitásunk oly szépen sikerült, s a kiállításon künn volt elnökeink több oldalról biztatást s felszólítást nyert, következtethettük, liogy Páris a magyar lóra nézve — egy eddig elhanyagolt jó és biztos piacz lenne, lia a társaság azzal összeköttetésbe lépne, s havonkint magyar lovakat szállítana ki. Báró Podmaniczky Géza elnök indítványára tehát a debreczeni lókiállitás, verseny és sorshúzással összekötött vásár alkalmával elhatároztatott, hogy társaságunk lovakat küld ki Párieba. E czélra össze lett állítva 12 db közönséges használati ló a »petit voiture« számára, 10 darab franczia remonta és 10 db jobbféle, némileg fényűzési ló; mely szállítmány október 12-én délután Pesten vasútra szállíttatott és 18-án délben Párisban a »l'Est« indóháznál kirakatván, véglegesen a Boulevard Waugirard egyik házánál helyeztetett el, melynek udvarán lóusztató is van, gondoskodtam ez alatt, hogy a magyar lovak megérkezése, két lapban hirdetvo legyen. A hirdetmény megjelenése után mintegy 50 vevő jelent meg az istállónál ; ezek többnyire egyes lovat kerestek, a jobb minőségüekből, s néhány óra alatt, a meghatározott árakon, — csak egynél történt 50 frank leengedés — 8 db jobb ló eladatott. A »Petit voiture« részére kivitt lovak most a kiállítás vége felé nem igen keresettek ; ők magok is több ezeret fognak november 10-kén tul eladni ; igy ezek csak nyomott árakon keltek el. A katonaság számára kivitt lovak — sok előszeretettel a magyar lovak iránt — Mont-Rouge-ban a sorozó bizottmány által átvétettek. Brenniére sorozó kapitány ur egészen tájékozva volt társaságunk működéséről ; kiállítási lovaink épen a katonai körök figyelmét keltették fel ? a s @ 2 a, Hires amerikai lovak. ( The Famous Horses of America.) (1814 — 1875.) Könyvárusunk a napokban ily czim alatt egy illustrait müvet küldött be hozzánk, mely az amerikai kitűnő sik- és akadály-versenyek és traberek múltja és jelenéből, 59 lóportrait-vel van díszítve, s mindegyik ló élettörténetét is közli. — A rajzok (fametszvények) valószinüleg olajfestmények után, gondosan vannak készitve, úgyhogy az egyes ' lovak küljellegét és egymástól eltérő alkatát, mint látszik, hiven visszatükrözik, s ezért a figyelmes szemlélőnek és lókedvelönek igen érdekes összehasonlítást, Dyujtanak. Leginkább észrevehető ez a többé vagy kevésbbé strupirt, elhajló lábszárak és csüdökből. Az első részben 30 versenyló közt látható e század elejéről a hires American Eclipse, (ell. 1814. apja Duroc, a. Killers Damsell, by imp. Messenger) melyről röviden legyen elég annyit emliteni, hogy csak meghaladt 3éves kora után jutott trainingbe; első versenyét mint 4éves 1818 májusában futotta és nyerte, megvervén Black Eyed Susant és Sea Gult, a legjobb 3 mértföldesek, s miután 1819 végéig számos versenyben (többnyire 3 — 4 mfdes, ismételt futamokkal) győztes volt, 1820 és 1821-ben a ménesbe került és mint közönséges csődör fedezett 12 dollárért, — azonban tulajdonosa 182 2-ben ismét trainingbe vette, s csak ezután kezdődött mint versenylónak legszebb ideje ; épen ugy mint nálunk a Canace kanczának és Beindlstierernek. Négy mfdes, ismételt futásu versenyekben nem volt hozzáfogható kitartó ló. A 4 mfd. távolságot 7.54 — 8.00 perez alatt végezvén, s számos fogadási versenyt (5—10,000 dollárban) nyervén. Legnagyobbszerü futama volt az a fogadási verseny, melyet 1823 májusában futott Henry ellen (by sir Archy, dam by Diomed) ; a távolság három izben 4 mfd; tehát összesen 12 mfd volt; bár mindenik részről, bánat 3000 dollár. Henry mint 4éves 108 fontot, az akkor 9éves Eclipse 126 foDtot vitt; a verseny Eclipse győzelmével végződött; a 12 angol mértföldet 23'50 mpercz alatt végezvén. Ez alapitá meg Európában és Amerikában Eelipsenek mint versenylónak hirét. 1824-től fogva, mint apaló működött s 1847ben mult ki 34éves korában. Fiai és unokáival egész törzsöt hagyott hátra, melyek máig is keresettek. Egy másik hires ló volt Boston, mely 6 évig versenyzett (1836 —1842) s ez idő alatt 45 versenyben indult és 40-szer győzött; ebből 25 versenye 4 mfdes ismételt futamu volt, 9 pedig 3 mfdes, és egy 2 mfdes; mindenik 2—3 futamból (heats) állván. Négymértföldes versenyekben csak egyszer veretett meg a Fasion által, mely e távolságot 7.32 pereznyi rövid idő alatt futotta meg, mint még előtte egyetlen ló sem Amerikában. Boston roppant munkát biró ló volt ; s mint Eclipse, a rajz szeriDt derék, arányos termetű mén lehetett, — és sok jeles ivadékot hagyott. Ezek közt legjobb : Lexington, ell. 1850, kimúlt 1875; roppant termetű és arányos testalkatú ló. Legjobb futása volt az a Match, melyet Lecompte (apáról testvérje, egy Glencoe kanczától) ideje ellen tett 1855-ben a neworleansi pályán. Feltétel volt: 4 mfdet futni 7.26 mpercz alatt; tét 20,000 dollár. E futam története az volt, hogy Lecompte pár héttel előbb megverte Lexingtont a fentemiitett idö alatt; ennek tulajdonosa azonban csak véletlenségnek tartván ezt, kihivá Lecompte-ot a fentebbi versenyre, kinek tulajdonosa azonban csak ugy fogadá el az ajánlatot, ha lova helyett az idő ellen fut Lexington, mit ennek tulajdonosa el is fogadott. Lexington a 4 mfdet 7,19 z[ t mdp. (addig hallatlan rövid idő) alatt könnyen végzé.
