Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-10-16 / 42. szám
318 VADASZ- ES VERSENY-I. Л». OKTŐRER 16. 187 8. körül adóemelést hirdető kormányfelhökre, gyomrát csupán gulyás és paczal-étkekre rendezte be. Uradalmakból a piaczra hozattak, a menynyire tudomásunkra jutott : A Tóthmegyeri uradalomból szeptb. óta сзак 400 fogoly —, Cseklyészröl 200 fogoly. 300 fáczány ; a Biai éa Bajnai (Herczeg Metternich) októberi vadászatából 150 nyul, melynek nem kis részét Metternich herczegnö (Sándor Paulina grófnő) sajátkezüleg lőtte. — Báró Vécsey Miklós Sá> köznjlaki vadászatából 10 szarvas ; La tin о vies Albin úrtól 5 szar vasbika; Gróf Chotek С tere vi esi uradalmából 4 szat vasbika, melyek mindegyike 4—5 mázsát nyomott. A Nagykárolyi uradalomból 4 szarvasbika, — gróf Festetits Pál vadászatából 7 szarvasvad és néhány őz, — Herczeg Coburg Rimaszécsi uradalmából több vadsertés és 2 szarvasbika ; továbbá kisebb szárnyas vadszállitmányok érkeztek piaezunkra a Ráczkevei, Zselézi, G ácsi és több más uradalomból. A fent elősorolt vadak a behozatottnak egy tized részét sem teszik ki ; de gondoskodtak órvadászok, és azokat elösegitő csempészkedök, hogy a másik ®/ 1 0 rész valamikép csak bejusson a fővárosba, s mig a hatóságok irigylendő nyugalommal tűrik az órvadászok garázdálkodásait, addig hazafias pénzügyőreink is hasonló noncbalanceal hagyják működni a csempészeket ; mert semmi titok, és be is bizonyítható, hogy az adóköteles behozott tárgyak felénél több, csakis a pénzügyörök elnézése mellett hozathatik be adózatlanul a városba, mit mindenki, csak a pénzügyminiszter nr ellenőrei nem látszanak észrevenni. Rendőrségünk pedig az örökkén csak pipáló vásárügyelöséggel együtt egy batkát sem törődnek a lopott és csempészett vadat szekérszámra áruló »jó falusiatokkal» ; inkább arra vigyáznak csak hogy ezen urak háboritlanul űzhessék tisztességes üzletüket. Vadbani ritkaságok, mint például : túzok, császármadár, fajdok (mert ez már ritkaság lett) elő sem jöttek. Mercur. talajról azonban a szél elfújván szimatját, a kopók elveszték öt. Daczára a kedvezőtlen időnek, ez nap is a kopók szépen dolgoztak. Gr. Nádasdy Ferencz agárdi nyulfalkája találkozik : Szerdán okt. 16. agárdi kastélynál. Csötörtök » 17. sárosdi » Péntek » 18. hantosi » Szombat > 10. dinyési csárdánál délelőtt 11 órakor. Aga.r-ász.at, kopászat* Okt. 20. Galgavölgyi kölyök-agárverseny Hatvanban. (Programm nem küldetett be.) Okt. 24. Zempléni kölyök-agár verseny. (Programm 41. számban.) Okt. 31. Szabolcs-vajai kölyök-agár verseny. (Programm 41. számban.) NOV. 9. Csanádmegyei Kölyök- és — » » Oreg-agár-verseny. — (Programmja 40. számban.) NOV. 10. Bács-Bodrogb m. Elegy-verBenj. — (Programm 40. számban.) NOV. 14. Zempléni elegy-agár verseny. A pesti kopó-falka második heti (október 7 — 12) cubhuntingjei nem voltak oly eredménydusak, mint a megnyitó hetiek. A beállott hideg, száraz szelek miatt semmi szimatot sem tartott a talaj. Vasárnap reggelre Vácztól Megyerig erős eső volt, mi vasárnap este s éjjel egész Budapestig lehúzódott ; s igy a talaj ismét átnedvesülvén, a héten jobb vadászatok lehetnek. Az emiitett esőzések folytán hétfőre (okt. 14.) csakugyan jobban tartott szimatot a talaj, de a beállt szeles idő még is gátlólag hatott a vadászatra. Találkozó a kis 8-asnál volt, honnan a kopók egy rókát kiugrasztván ez az alaghi pusztán át a gödi határig, mintegy 10 perczig tartó igen sebes runt adott, hol lyukba menekült. Megkezdték ugyan kiásását, de miután egy ölnél mélyebbre hatoltak volna, kitűnt, hogy a ravasznak itt egy sokfelé elágazó barlangja van; mire a társaság vissza lovagolt, s a nagy 8-ban kerestetett rókát. A falka csakhamar ki is emelt egyet, mely a vasúti töltésen át a kis 8-asba menekült ; onnan újra ki ugratva, az alaghi pusztának és onnan Göd felé tartott; a homokos f Trefort Erwin. E mind jellemére, mind szellemi és testi kiképzettségére nézve ritka tökélyü ifjú f. hó. 13-án váratlan halálát leld Zwornikban. A magyar athl. club, mely a korán elhunytban egyik legigazibb elvbarátját és buzgó választmányi tagját veszté, legmélyebb részvéttel érzi a sújtott atya és testvérek fájdalmát. — Emléke élni fog közöttünk. vegyesek. A lóversenyek alatt (okt. 20 és 2 2-kén) a soroksári utcza kövezése végett a kikocsizás az Üllöi-uton és Malom utezán fog történni. * # * Chilham, Donna Julia és Tripaway kanczák megérkeztek Pestre, és a jövő hétfőn (okt. 21.) délután 1 órakor a Nemzeti Lovardában elárvereztetnek. * * * Az ügetö-versenyek ügyében id. Neuss József ur Aachenből igen életi evaló nézeteket fejteget a „Sporn 1 1 hasábjain. Ohajtandónak tartja, hogy az ügető versenyeknél egyforma szabályok és távolságok állapíttatnának meg, a melyek szerint a bírálatoknál helyes zsinórmértéket lehessen alkalmazni minden egyes ló ügetésénék érdemleges megítélésére, mi a verseny lefolyásának érdekét csakis fokozhatná. Amaz összehasonlítások, melyek mai napság a kilometer, werst, angol mértföld stb. közt tétetnek, rendesen a másodperezeknél nem egyeznek össze, pedig hát ügetőversenyeknél a másodperczek a főtényezök uz eredmény érdemleges megítélésénél. Legczélszerübb lenne — ugy mond, ha valamennyi ország ügető-verseny egyletei között egyezség jőne létre; ha az egyesületek küldöttei s az ügetö-sport pártolói, kedvelői átalában, egy bizonyos, közelebbről megállapítandó helyen összejönnének véleményezésre és egy általános ügetöversenyszabályzat tervezése, kidolgozása, megvitatása és elfogadása végett. Neuss ur e czélböl már érintkezésbe is tette magát gróf Montignyval a „ France Chevaline" főszerkesztőjével, ki ez ügy támogatására készséggel ajánlkozott. Montignyi gróf feladata lenne már most, az ügyet egyelőre megbeszélni Francziaországban az érdeklettekkel, s megállapítani az értekezleten az időt és helyet, a különböző onzágok ügetőversenyegyletek küldöttse'geinek öszszejövetelére nézve s egyszersmind meghívást bocsátani ki az ügetöversenyek társaságaihoz és pártolóihoz. Eszmekapcsolatban ezzel, fölkéri Neuss ur különösen a németországi, ausztriai és orosz ügetőverseny-egyeeületeket, hogy Montigny grófot e közös érdekű czétoak előmozdításában támogassák, úgyszintén a sportlajokot, hogy közléseikkel az eszmét terjesszék. Franczia részről valószínűleg Páris inditványoztatik gyűlés helyéül, a világtárlat bezárta után. Határozott programmot adni a küldöttség munkálataihoz azonban csak is akkor lehet, ha a különösebben érdekelt, mérvadó egyéniségek, véleményeiket már közölték. Neuss ur, a nélkül, hogy az értekezletnek irányt adni akarna, röviden megjelöli, minőknek kellene lenni ama pontoknak, a melyek az erre hivatott gyűlés figyelmére különösebben méltók. , Igy 1) egyenlő 1500 meternyi pályahossz, mely egyszer, kétszer vagy többször lenne megfutandó, az induló és uyeröpont mindannyiszor a tribünnél levén. 2. Óhajtaná, hogy az indulás amerikai mód szerint menetből, ne pedig állóhelyből történjék ; 3. hogy a lónak kitartó ereje idő és óra szerint biráltassék meg, mint ez Oroszországban történik ; 4. hogy a bírálat — az idomitasra, gyorsaságra, futamra vonatkozólag amerikai módon >heats<-ben történjék, vagyis: lónak lócllen való többszöri küzdelmével; 5. A különböző képességű lovak tehetségeinek kiegyeulitése, vagy az által hogy a távolság meghosszabbittatik (Handicap), vagy hogy a rövid fordulatoknál az erösebbek meglassított menetben haladnak; 6) minden verseny időtartamának hivatalos kihirdetését; 7. A totalisateurnél nemcsak minden verseny, de ennek minden ize mint bevégzett tekintendő. 8. a végküzdelemnél s döntöversenyekuél egyszerre ne több csak négy pályázó bocsáttassék a pályára. Végül fölkéri az érdekelteket hogy az ez ügyben intézendő leveleiket szíveskedjenek Montigny grófhoz »96 Rue Grenelle, St. Honoré, Páris,« vagy pedig hozzá Aachenbe intézni A » France Chevaline« ez Ugy érdemére vonatkozólag szintén fölhívást intézett az érdekeltekhez, melyben Montigny gróf kiemeli az 1500 meternyi hossza pályakör előnyeit, a mennyiben a 4500 méternyi háromszoros hossz, három 1500 méteres » heat« a négyéves korosztályuaknál nem méltánytalan és túlzott igény, mig ötéves és idősebb lovaknál a kétszeres (3000 méter) kellő távot nyújt. * * * Az angol használati lovak kevesbbedéséröl s ennek óvszere felöl egy levél forog közkézen Angliában, melyet Mr. Sidney intézett Roseberry lordhoz. E körülménynek egyik oka — szerinte — abban rejlik, hogy a brit farmer egészen fölhagyott a lovaknak nagyobb mérvben való tenyésztésével, amaz egyszerű és kétségbe nem vonható okból, mivelhogy a juh- és marhatenyésztés többet jövedelmez, s igy Anglia hovátovább oda van utalva, hoay a külföldről pótolja lószükségletét. Mr. Sidney kimutatja, mily arányban fokozódik évről évre a szükséglet Angliában. Igy még az 1861—69 közt eső években átlag alig ezerötszáz darabra rúgott a beszállított külföldi lovak száma. Már 1870-ben 3400-at szállítottak be; 1871-ben 3500-at ; ellenben 1872-ben 12,600 darabra rúgott a szállítmány; 1873-ban 17,800-ra;. 1874-ben 12,600-ra ; 1875-ben 25,600-ra és 1876-ban 40,700-ra! s e beszállított lovak nagyobb része a nehézkes, roszjárásu percheronokból, gyönge, idomtalan mustangokból és kicsiny orosz lovakból állott *), úgyhogy lóállományunk minősége — ugy mond a levélíró — évről évre silányul. A baj orvoslására nézve fődolognak tartja, hogy jójárásu, helyes alakú mének álljanak a farmerek rendelkezésére, csekély fedezési dij mellett. Azonban itt ujabb nehézség merül föl, — állítja. Mr. Sidney. — Honnan szerezzük elő — úgymond — a jó kanczákat ? A farmerek ilyenekkel nem igen rendelkeznek, mert régóta külföldieknek adogatják el legjobb kanczáikat. A fedező ménekhez csak közönséges igás lovakul használt kanczák jutnak vagy afféle ponyk, a melyekkel a bérlő vásárra szokott lovagolni. Sidney ur tehát legczelszerübbnek véli ha a kiviteli tilalmat a jelesebb kanczákra nézve a kormány életbe lépteti, igy remélvén az angol lovak tenyésztésénél a kellő lendületet előidézni. * * * Váratnak Londonból lóvásárlók Pestre, melyektől azonban, az itteni kereskedelmi kamara vigyázatra inti az eladókat. * * * A newmarketi utóbbi versenyek alkalmával a sport-körökben nagy port vert föl a többi közt *) E szükséglethez mint általánosan tudva van, hazánk is tekintélyes összeggel járult, s pedig nem a legrosszabbal ; csodáljuk hogy az angol közlő ezt nem tudja. Szerk.
