Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-10-09 / 41. szám

előfizetés. Egész évre .... 12 frt. Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeum­ópület intézendő. Szerkesztőségi iroda : Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok. Megjelenik e lap Minden szerdán. VADASZ- ES VERSENY-LAP EGYSZERSMINT AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAB-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LOTENYÉSZ-BIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 41. sz. Budapest, 1878. október 9. XXII. évfolyam. Lapunkra január 1 tői fogva mindig előfizet­hetni: egész évre 12 frt, félévre 6 frtjával. — Az előfizetések minélelőbbi beküldését kérjük. A kiadó-liivatal. B.-Pest, barátok-tere, Athenaeum. Lovaink és a párisi nemzetközi lóki­állitás 1878-ban. (Folytatás.) A kiállítás harmadik és negyedik osztályát az angol-telivér faj-ló képezte, melyből 38 mén és 27 kancza volt bejelentve; valósággal azonban csak circa 30 mén és 20 kancza mutattatott be. Ezek legnagyobb része természetesen francziaor­szági nevelés volt ; és pedig többnyire a legjobb apalovak és anyakanezák ; fiatalabb, még ver­senyző lovak hiányzottak; ezek megtekintésére a fonteneblaui (szept. 1-ji) és a csakhamar megkezdő­dött longchampsi versenyek elég alkalmat nyúj­tottak. A kiállított telivér anyag részint a leg­előkelőbb tenyésztők és sportmanektől küldetett be, mint p. o. Möns. Lefévre, M. Fould, br. Finot (az akadályversenyek szervezője Frankhonban), Möns. Lupin, Moreau-Chaslon, br. Rothschild, Mr. Jennings, Mr. Aumont, a villeboni ménes stb., részint az államménesekböl és méntelepekböl kerül­tek ide. Ez utóbbiak 8 db mént jelentettek be. Angliából csak 1 mén és I kancza, Olaszország­ból 2 mén és 1 kancza, és végre Magyarország­ból egy mén : a Remény lett bemutatva. A kül­földről küldött telivér, mint látszik, aránytalanul kevés volt; mi azonban természetes. E lófaj nem oly specialitás mint a yorkshirei clydesdale, a franczia percheron, vagy magyar jucker, mely csak ez országokban terem, hanem mindenütt egy­forma marad, akár Angliában akár Ausztráliában tenyésszék; в ezért senki sem mutathatván vele valami különöst, a hosszú ut kedvezőtlen esélyei­nek senki sem akarta kitenni. *) Ezt csak a francziák tehették a közelből, és mindenesetre helyes volt tőlük, hogy a távolból összesereglett sportmanek és lókedvelöknek tanulságot nyújtot­tak pompás telivér egyedeik megszemlélhetésével, mert aránylag ennyi absolut becsű, szabályos al­katú, nemes jellegű és constans tenyész anyagot mint e 40 egynehány telivér mén és kancza: nézetünk szerint az ott képviselt lófajok egyike sem mutathatott fel. Monsieur Lefévre, gr. Lagrange régi szövetsé­gese a turfon és tenyésztésben : két mént, Mor­temert és Flageolet-1, valamint 3 kanczát (Camé­lia, Regalia, Reine) állított ki a chamanti ménes­ből, s mint tudjuk, tenyésztményeiért a nagy aranyérmet nyerte. — Mortemer (ap. Compiegne, a. Comtesse), a Grand coup de Deauville nyer­tese, a bírálók nézete szerint a kiállítás legérté­kesb ménje : mind nemességre, mind termetre nézve hatalmas, 16 markos, gyönyörű sárga; erős háttal, hoszu széles vállapokkal, és hatalmas far­ral ; izmos szabályos lábakkal, és erőteljes csü­dökkel ; egy szóval: egy telivér apaló eszményi képe. Az egyedüli tán, mit kifogásolni lehetne, hogy kissé magasan áll ; azonban ö annyit tett *) Ez volt oka, hogy állam-ménesi collectiónk­ból, formára nézve legderekebb és correctebb apa­lovunk Eredmény (a. Ostreger a. Crisis) hiányzott. mint versenyló, s annyira beválik mint apaló (fiai : Saint Cristophe, Yerneuil, Chamant — a legelső dijak nyerői otthon és Angliában), hogy nem volna jogos ezt néki hibául róni fel. Mind­emellett, csak röviden annyit akarunk mondani, hogy Monsieur Lupin Salvator ménje, alkatra nézve nekünk tökélyetesbnek tetszik; hogy lesz-e majd oly sikeres apaló, az még kérdés. — Le­févre ur másik ménje, Flageolet (ap. Plutus, a. La Favorite) most Séves, szintén hatalmasan megtermett sötétsárga, de háta nem oly erős és csánkjai nem oly tiszták, bár roppant mérvűek. — Möns. Lupin 6éves Salvator-ja (ap. Dollar a. Sauvagine), az 1875-ki franczia Derby és Grand Prix nyertese, igen arányos termetű, nagy mé­retekkel biró, gyönyörű sötétpej ; az erőteljes hát és roppant hátsó partie mellett szép fejjel és helyesen álló nyakkal. Véleményünk szerint a kiállított telivérek közt mind termetre, mind be­bizonyított tehetségre nézve : primus inter primis. — A villeboni ménes által kiállított Bigarreau és Ferragus méneken már több kifogás található. Ferragus lapos bordájú, gyenge hátú és nervosus sötét pej, visszahajló előlábakkal, s térden alól megszükülö szárakkal, melyek égetve voltak. Bigarreau derekabb testben, de előlábai térd alatt szintén igen megszűkültek. Br. Rothschildtől az öéves Kilt (ap. Consul a. Higland Sister) láttuk ; ellenben Boiard, melyre kiváncsiabbak lettünk volna, nem volt jelen ; leg­alább mi nem láttuk. Kilt termetre hatalmas, hosszura nőtt, de jól zárt sötétsárga, derék farral ; azonban előlábai vékonyak s hosszú gyenge csü­dökben végződnek. — Moreau Chaslon ur, ki más fajta lovakból is állitott ki, a telivérekből Le Petit Caporalt, Salmigondis méneket, és több kanczát mutatott be. Az először emiitett csődör

Next

/
Thumbnails
Contents