Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-08-14 / 33. szám

SZEPTEMBER 18. 1878. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 247 jönni és menni. Nyulvadászaton lévén, mi csak néhány apró göbecses töltéssel rendelkeztünk, s csak 5 darabot lőttünk, miket egy szegény apát­lan bányász fiu, súlyos betegségből az imént fel­épült anyjának vitt, ki később nem győzte di­csérni a jó húsételt a fiu meg a válogatott mo­gyorót. Nebány nappal később — de már becsületes lőkészlettel ellátva — megint ide felfáradtam (a várostól egy fél órai meredek járás) de ezúttal hiába jöttem, mivel az erős szél ide fent szél­vészszé fajult, a csöntörök magasan s sodortatva jártak — engem meg haza riasztott. Végül meg kell emlitenem, hogy a csöntör husa, mogyorós oktoberben hasonlít izre nézve a dión hizlalt pulyka húsához s legzair.atosabb s legíz­letesebb akkor, ha fejét s alsó lábait elcsapván, felapritva paprikával s hagymával tokányos módra fojtva készíttetik el. Akkor valóban inyencznek való étek. Probatum est ! Vadász üdvvel maradok Csetneky. Vadászati bérbeadás. A diósgyőri m. kir. kor. uradalomhoz tartozó összes erdőségen gyakorolható vadászati jog, pa­gony onkint és pedig a parasznyai 9519, a hámori 9062 az ujhuttai 12744 és a mocsolyási 11958 hold területtel f. é. September hó 1-től esetleg a jóváhagyás napjától számítandó hat évre, Miskol­czon a m. kir. uradalmi ügyészség hivatal helyi­ségében 1878. évi augustus 26-án délelőtt 10 órakor tartandó nyilvános verseny utján bérbe fog adatni. Az árverést megelőzőleg szabályszerűen szer­kesztett, s 50 kros bélyeggel "és az ajánlat 10°/ 0 felérő bánatpénzzel ellátott ajánlatok is elfogad­tatnak, melyeknek azon nyilatkozatot kell tartal­mazni, hogy ajánló a föltételeket ismeri és azoknak magát aláveti. A bérbeadásra vonatkozó árverési illetőleg szerződési feltételek az alólirt jószágigazgatóságnál O-Budán, a kor. uradalmi ügyészségnél Miskolczon és a magy. kir. erdöhivatalnál Diós-Győrött bár­mikor megtekinthetők. Budapest, Ó-Buda 1878. augustus 5-én. Magy. kir. jószágigazgatóság. Agaráfzat, kop ászát* Fel kérjük a magyarországi Agarász-egyleteket, hogy jövő őszi versenyeik feltételeit s a futtatás napját, közlés végett mielébb beküldeni szívesked­jenek. Különösen kérnők minélelébb a szabolcs-vajai nagy kölyök-agár verseny napjának — sa lóver­senynek határnapját. A Szerk. A rákosi kopó falka, mely nyáron át gr. Es­terházy Miklósnál Tatán időz, ujabban egy csapat szarvas-kapóval (13 couple) szaporodott, — mely Angliából hozatott. — Ellenben a kis beagle­falka, mely eddig Blaskovies E. urnái volt Tápió­Szt-Mártonban, eladatott. Franczia kopók. Ősrégi divatú franczia vadászatról sokat ol vastam és ez igen érdekelt, és azt hiszem minden vadász embert érdekel is, mert itt nem csupán a nyargalás jön tekintetbe — hanem egyszersmind a vadászat mindennemű tudománya, ügyesség, ki­tartás és az ebek bámulatos tanítása és idomítása szüli az eredményt. Régen vágyódtam egy ily franczia kopókból álló falkát látni — és kíván­ságom e nyáron a párisi világtárlat alkalmával tartott ebkiállitásnál teljesedett; megkísértem a látottakról egy rövid képet adni. Nézetem szerint a franczia kopókat öt föfajra lehet osztani, melyek azután külömbféle keresz­tezések által, egymás között és angol kopókkal, a legkülömbfélébb válfajokat szülték. Az 5 faj melyet megkülömböztettem , kö­vetkező : 1. Chien de St.-Hubert et Saintonge. — A leg­nagyobb faj, fekete, sárga szemöldök, hegyes fej, lecsüngő ajak, véres szem, hosszú fül ; — komor, mogorva tekintete igen emlékeztet ama régi ma­gyar kopóra, mely annyi vadállományt pusztított el ! Ezen kopó-faj többnyire Francziaország éjszak­keleti részén használtatik, — igen finom orrú, szép mély hangú, de lassúnak mondatik. 2. Chien de Gascogne ou Chien bleu. — Magas keskeny fekete fejű, kékes-szürke petyekkel borí­tott — ebek, nevetséges formájú fejjel, rendkivül hosszú fülekkel, melynek caracteristikája, hogy a homlokon igen lenn kezdődnek; — dicsérik és a sikságokon kitűnőknek mondják. 3. Chien du Nivernais. — A mit e fajból lát­tam, az a legszebb falka, mely képzelhető, 32 db., mint a legfinomabb hófehér ángol visla, na­rancs-sárga fej és füllel ; — állítják, bogy XIV. Lajos falkájának ivadékai. (?) 4. A Griffon de vendée. — Ez egy nevezetes állat, van szürke, mocskos fehér; — és tiszta-fe­hér, sárga fej és füllel ; — mind azonban rop­pant okos pofájú, nem igen nagy, 30 — 40 cm. magas erős — hosszú szőrű és vig állatok, melyek igen sokat Ígérnek ; ha az egyik falka piqueurjének (22 tiszta-fehér Griffon) hitelt lehet adni, e falka előtt az imént mult ivadban 16 disznó, 6 farkas, igen sok őz, róka és nyul esett volna; — a dúvadat azonban a kutyák kí­mélése tekintetéből lelövik, ha egyszer meg van áltnlok állítva (acculé.) 5. Sajátságos borzebeket — és 4—5 ilyen, gonddal és értelemmel összeállított falkát láttam, melyek 3 szinüek és formájúak, s mint az an­gol kopók, külömbféle rövidségü lábakkal jöt­tek elő. A felsoroltakon kivül voltak igen szép angol — franczia keresztezésü szarvas-, róka-, és nyul-ko­pók ; bár ez utóbbiak a legkevésbé voltak kép­viselve — azután temérdek más fajú és nemű vadászkutya, melyek közül agarászainkuak figyel­mébe ajánlom azon gyönyörű orosz eredetű aga­rakat, melyek formára igen sokat ígérnek és hoszu szőrükkel igen díszesek. Végre meg kell emlitenem hogy utánna lévén, azon tudomást szereztem, miszerint a franczia falkák többnyire ugy vannak tanitva, hogy akár lóháton lehet a vadászatot követni, akár pedig puskával a vad elejtését eszközölni. — Ismert dolog egyéb­ként ama kitűnő tanitás és idomítás, mely által a francziák képesek falkáikkal a vadászember előtt annyiszor tapasztalt nehézségeket legyőzni, és azon nemű vadnyomát velük megtartatni a melyre vezetve voltak, és a melyet kifogás nélkül keresztül kell vinniök. Gr. Sztáray Antal. f © g y © S © fe. Lapunk mai számához pénteken egy külön féliv mellékletet fogunk szétküldeni, mely egy igen érdekes Exposeét fog tartalmazni a kővetkező czim alatt : „Mit akar Magyarország a párisi lókiállitáson?" s melyre lótenyésztő közönségünk figyelmét előre is felhívjak. Kivonata, reete előszava lesz ez egy nagyobb brochurenek, melyet a földmiv.-ügyi mi­nisztérium lótenyésztési osztálya dolgozott ki, s mely hivatva lesz (többféle nyelven), az európai hírlapokban is közölve, a külföld figyelmét a párisi kiállításon bemutatandó lovainkra irányozni. * * * if Dr. Markwald Ottó, a németorsz. körökben isme­retes sportsman agyonlőtte magát. Mielőtt a leg­szebb férfikorban levő életének véget vetett volna, versenyistállóját feloszlatta, kötelezettségeinek min­den tekintetben eleget tett, barátaitól levélbelileg bucsut vett és aztán arról meggyőződendő, váj­jon biztos-e a keze, próbalövést tett, aztán —' szivén lőtte magát. Öngyilkosságának oka nyava­lyatörős rohamai voltak, mely ellen hiába keresett a fürdőkben orvoslást. Ügyeit a legrendezettebb állapotban hagyta hátra, — neje és gyermeke nem volt. * * * A Badenben e hó 11-én tartott kutyaversenyt elmosta az eső ; e miatt igen kevés volt a néző publicum. Rendezők voltak : gr. Esterházy Károly, Sebaetiani kapitány, Cohn Ad. és Munsch kapi­tány, ki egyszersmind biró is volt. * * * Kólika gyógyítása lónál. Reinhardt porosz ker állatorvos kólikánál Chloralhydratot, 10—15 grammnyi adagokban és kénsavas sókkal össze­kötve, igen jó sikerrel használt. E szert még je­lentékeny láz (80. éri.) jelenlétében is lehetett adni, s a fájdalmak többnyire már az első adagra engedtek. * Ügető sport. Mióta elhatároztatott, hogy Páris­ban nemzetközi ügető versenyeket tartsanak, azóta ezek iránt az illető sport körökben, roppant ér­dekeltség mutatkozik. Igy nem régen egy érde­kes Match tartatott. Gr. Albert franczia félvér ügető és E. Sartais orosz orloff-ügetö lova közt. A távolság l 1/, mrfldet tett, melyet a franczia ló 3p. 9m. p. alatt megfutván, könnyen győzött. Ez ismét egy példája azon sikernek, mely elére­tik egy bizonyos jónak ismert szabály megtartása által. A francziák ezt nemcsak a telivér, de a félvér tenyésztésnél is alkalmazzák; és itt önkényt felmerül azon kérdés, hogy mi tulajdonkép mily eljárást alkalmazzunk a félvérek tenyésztésénél? Hány mén van nálunk felállítva, melynek ivadé­kai könnyen versenyezhetnének az orosz Orloff­ügetővel. » * * A lapunk 29. számában, az idei Kisbéri teli­vér ellésekre vonátkozó közleményben utólag fel­kérettünk helyre igazítani, hogy 17. Silkstone május 20-án pej mén csikót ellett Counnt Zdenko vagy Buccaneer után. * * * Boszantó sajtóhiba csúszott mult számunkba, a mennyiben Nil - Desperandum anyjául My-Hope mondatik, holott az tudvalevőleg Hope ; — Kincsem a goodwoodi versenyben 8 stone 7 ft. Pageant 8 stone 11 ftot vitt, ezt jól irtuk, a szedő ezt felcserélte, a corrector meg benne hagyta és Kincsemnek adott 8.11-et, Pageantnak 8.7-et; azelőtti számunkban meg Párist a világvárost a szedő a Rajna mellé csúsztatta a Szajna helyett. A coi-rector argusszemének, a szerkesztő lelkiis­meretességének a szedő két vagy három betűje beadja a kulcsot. A malicia az e fajta sajtóhibák­nál épen az szokott lenni, hogy a mondatnak ér­telme van, de milyen. Pl. hányszor lehet olvasni a napi lapokban : a lakosság fölkérte a j(p)árat­lan hazafit a képviselőség elfogadására ; N. N. nagy elkesered- (lelkesed)éssel kikiáltatott kép­viselőnek ; az államháztartás parasz(y)tja, sze­mészeti közlemények, zenészeti közlegények stb., stb. — Hogy szedőnk Nil-Desperandum anyját My Hopenek keresztelte el, az ellen óvásunkat jelentjük be ; pedigréeje ugyanis ez: Nil Desperan­dum 3é. p. m. a. Buccaneer a. Hope. NYI L T T É R. Azon nagy uri lak, melyben gr. Zichy Ferraris Victor lakik (sugár-uti nyaraló 133. sz.) Dagy istálló- és melléképületekkel, 1878. novem­ber 1-től bérbe adandó. Bővebb felvilágosítást a sugár-uti építkezési vállalat irodájában, sugárut 35. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány ián. Fer.

Next

/
Thumbnails
Contents