Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-07-03 / 27. szám

J0LI U8 17. 1878. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 199 oda érve, egy utánnunk küldött trappért találtunk azon hirrel, hogy a Sioux — s más indus törzsek a hadi-szekerczét kiásva, táborba szálltak, s igy — ha fejbőrünket megmenteni akarjuk nem marad egyéb, mint gyors visszavonulás, mit másnap junius 20-kán korán reggel boszus hangulatban meg is kezdtünk. — Ez nap mindaddig tovalo­vagoltunk, mig a Big Cheyenne Riveren átkeltünk, melynek túlsó partján maradtunk éji tanyán. Junius 21-én napkelte előtt már ismét megin­dulunk, és pedig inkább keleti irányban, hogy kikerüljük az indusokat, kik Cheyenne City (a mi kiindulási pontunk) és jelenlegi álláspontunk közt, a fehér lakosokat üldözik. Miután egész napon sziklás hegyeken át ver­gődtünk, este felé homokos dombok közé jutottunk, melyeket sago-bokrok árnyaltak. Itt egyik trap­perünk két szürke medvét (Grizzly) pillantott meg ; s azonnal üldözni kezdtük őket, de hiába, mert a grizzly is csak ugy kerüli az embert, mint a többi medve. Elhatároztuk azonban, hogy e helyen kipihenünk, talán ez alatt egy szürke medvét ejthetünk. E czélból egyik podgyászos lovunkat áldoztuk fel, mely ugy is igen sánta volt ; ezt kikötöttük a sziklák közé. Magam pedig jó szél mellett sziklatömbök közé ülök, s várakozom türelmesen késő éjjelig, — de nem jelent­kezvén semmi, lehangoltan térek vissza a tanyára. Patter a trapper, ki még ébren van biztat, hogy a hajnal pirkadásakor lopódzam visz­sza a kikötött lóhoz. Ezt meg is teszem, néhány órai jó alvás után junius 22-én. A legnagyobb vigyázattal érek teg­napi leshelyem közelébe, s aztán bason csúszom egész a szikla-tömbökig, honnan a lóra láthatok ; s mit látok a szürkületben ' — egy nagy grizzlyt, mi hevesb forgásba hozza véremet. Vagy 100 lépésnyire mozog tőlem az állat, s lehetlen őt közelebbre meglopni, mert ha kimozdulok — észrevesz. — Czélba veszem tehát a mint lehet s tüzelek. A lövésre semmi nesz, mi sem mozdul, s nem tudom, nem láthatom mi történt. Hosszú fél óráig tart e kinos bizonytalanság, mig megvi­rad, midőn nagy örömömre látom, hogy egy meg­dermedt medve hever a téren. Fiatal szürke med­ve volt 15Ó kil. sulylyal, egyenest szivén átlőve ; szerencsés lövés oly sötétben. Nekem kicsinynek látszik az állat, de a trapperek állítják, bogy valódi grizzly medve, s hogy e prédámnak annál inkább örülhetek, mert csak véletlenség, hogy e környéken ilyes megforduljon ; sokkal maga­sabb hegyekben és Californiában van hazájok, hol 187 2-ben magunk is sok nyomát találtuk. Bőrét lehuzatván, padlótakarót csináltattam belőle, de nem igen szép, mert az állat nyári mezében volt. — Az nap még 45 mfdet lovagolván, estére a South Fork River partjain ütöttük fel tanyán­kat. M. kapitány neliány trappért küld kémke­désre ; mert nyugat felöl füst oszlopokat látunk, s gyanitjuk, hogy kóborló indiánok közelében va­gyunk. E miatt nem szabad tüzet raknunk, s le kell mondanunk a csésze theáról, mi a napi fára­dalmak után, igen jól izlett volna. Kevés liideg sülttel és vizes-rhummal kell megelégednünk ; azután leheveredtünk nyugalomra ; de felváltva mindenikünk két óra hoszszat őrködik. Junius 23-án korán felkerekedünk s tovább lovagiunk ; nem a legkellemesb érzések közt, mert minduntalan friss indus uyomokra akadtunk, melyek délnyugot felé vezetnek ; — hogy kike­rüljük őket, mi kelet felé csinálunk kört, mert gyanitjuk hogy ez egyes nyomok csak kémszem­lészekéi, s hogy hátuk mögött egész csapat kö­zelíthet felénk. Elővigyázatból mi is elő-kémmel és hátvéddel megyünk, sőt oldalunkra is kül­dünk patrouillt, nehogy váratlanul valamelyik domb mögül — rohanjanak meg. — E közben sok vadat láttunk; többi közt pompás vadpuly­kákat ; de nem szabad lőnünk, nehogy kis csapa­tunkat eláruljuk. A kigyó folyónál (Swake-Creek) ütünk tanyát ; s egy barátságtalan éjet töltünk tüz nélkül, s két-két órai őrtállással. Junius 24. Egész nap lovagiunk homokos pusz­tán, s örülünk hogy nagy hőség és fáradtság után este a Loup Fork-nál tanyát üthetünk. Vadpulykák mutatkoznak ; s miután ma egész nap nem akadtunk indus nyomokra, pár lövést kocz­káztathatunk. Sutter utánnuk megy, és sikerül is egy kakast lőnie. Magam is kiültem egy fa alá, hogy felgallyazásra bevárva őket, egy párt lőhes­sek, de tervem nem sikerült. Nagy örömmel és étvágvgyal költjük el az Ízletes pulyka sültet, az első becsületes meleg étkezés, mert három napig csak száraz pemmican*) eledelen rágódtunk. Junius 25-kén igen unalmas hosszú lovaglást kelle tennünk, 53 mfldet a sik prairieben. Végre a North Plate Rivernél tanyázni megállapodtunk, miután ember és állat egyformán odáig volt.... Miután a távolból lövéseket hallunk, nem szabad tüzet raknunk, hogy el ne áruljuk magunkat. Hideg étek és hideg éj ; csak az őrtállás mele­gít fel egy kissé ! Junius 26-kán átkeltünk a fentemiitett folyón, s nem igen hosszú lovaglás után végre elértük a Julesburgi vasútállomást, a nélkül hogy fejbő­rünket indus kézben hagytuk volna. E városka keletre fekszik Cheyennetől, hol jelenleg indusok garázdálkodnak. Valóságos szerencse volt, hogy az utánnunk küldött trapper bennünket feltalált, s mi egy kerülő uton ide érhettünk ; ellenkező esetben könnyen összetalálkozunk az indusokkal ; kik a mily kedvükben voltak — kurta módon elbántak volna velünk. Épp ez időtájt valának azon véres csatározások az Unió hadcsapatai és a Sioux között ; s akkor gyilkoltatott le Custer tábornok és emberei. Julesburgban is nagy volt az izgatottság ; ka­tonaság volt ott s védelmi állapotban eltorlaszolta a várost. Én itt elbúcsúztam a vadásztársaktól és vas­útra ülve New-Yorkba siettem ; honnan pedig a Scythia nevü Cunard-társasági gőzösön Európába. Ilyen volt kirándulásom a Rocky-Mountain vi­dékére, mely alatt — bár a legjobb vadászterü­leteket az indusok miatt nem kereshettem fel — elejtetett : 3 bölény, 4 szarvas, 2 antilope, 1 medve, 15 prairiefogoly és 1 vadpulyka. Kirándu­lásunk 16 napig tartott lóháton, mely idő alatt 610 ang. mérföldet lovagoltunk.« * * * Igy végzé bátyám elbeszélését ; s mindnyájan igen sajnáltuk, hogy e szép kirándulásban része­sek nem lehettünk ; különösen alólirt, ki ez érde­kes vidéken már egyszer utazott — sajnálatára azonban nem vadászhatott. K. vegyesek, Angliából a mult hétről azt a meglepő hirt hozta a távirda, hogy Seftont, a Derby nyertest megverte Glengarry az első aseoti napon a » Prince of Wales-Stakes-Ьсп, s pedig ugy, hogy a Derby­nyerő csak harmadik volt, s e helyre is holtver­senyben jött be Bonnie-Scotlanddal ; 2-dik volt Childeric. Azóta megjöttek a részletek, s mint az alábbiakból látszik — e vereség nem oly nagy, tekintve azt, hogy Seftonnak 16 fonttal többet kellett vinni kor-társánál. A »Prince of Wales­Stakes«-ben ugyanis csak 3 éves lovak futhatnak, de a nyerőkre teher-többlet, a Maiden-horseokra pedig leengedés van feltételezve. Igy Seftonnak a rendes korterhen felül 9 fontot kellett vinnie, mig Glengarry 7 font leengedést kapott. The Prince of Wales Stakes, tét 50 sov., fele bánat; ehhez 1000 sov. dij. 3é. lovak; ménre 8 st. 10 f. kanczára 8 st. 5 f., nyerőkre több, nyeretle­nekre leengedés; a 2-dik 300 sov., a 3-dik 200-at kap a tétösszletből. 1 mf és 5 furlong: Mr, J. Houldsworth sg. m. Glengarry ар. Scottish Chief a. Crocus 8.3 C. Fordham 1 Lord Falmouth p. m. Childeric 9 st. 1 f. (5 f. kül) F- Archer 2 *) Pemmicannak nevezik az ökör húsból vé­konyan kihasitott s aszalt hus-szeleteket ; ezek hordókban messze kereskedésbe jönnek s évekig is elállnak, — mint kenyérnemüekből a kétszer sült. Szerk. Mr. W. Crawfurd p. m. Sefton 9.5 (9 f. kül.) Cannon f Mr. Rob. Peck sg. m. Bonnie-Scotland 8.3 Constable t Futottak még: Eau de Vie 7.12, Clémentine 8.10, Censer 8.3 ; főkedvenczek voltak Sefton 2.1; Cen­ser 9.2; — Glengarry ellen még az induláskor is 9-szeres pénzt adtak a bookmakerek. Másfél hoszszal nyerve. — Idő 3 p. 10 x/ 2 mdp, mi ha igaz, ugy ez igen lassú verseny volt. Érték : 3075 font. * « * Mr. Houldsworth nyilván igen szerencsés ember ; e versenyt megelőzőleg junius 12-én a »Manche­ster cup«-ot is ö nyerte Attalus nevü 3é. pej ménjével (ap. Lacydes a. Blanchette, The Baron után) biztosan 3 hoszszal Zuchero ellen, 3-dik Strathmore. 16 futott. * * * Az Ascot-Derbyvel gr. Lagrange Insulairje egy szép versenyt nyert ; — 1 x/ 2 mfldön 9 st. 11 font alatt megverte Lord Rosebery Con Gre­gan-ját és Lord Falmouth Jannette-jét, mindkét 3 évesnek egy-egy stonet adván, s 4 hoszszal can­terben menvén előttök. — Az aseoti versenyek legértékesb diját a Coldcup-öt (dij 1000 sov. 2 x/ 2 mfd. korteher), ismét gr. Lagrange nyerte 4éves Verneuil nevü sárga ménjével könnyen 3 lóhosszal ; 2-dik Lord Falmouth 4é. Silvio ménje (a tavali Derby nyerője), 3-ik St.-Cristophe (a tavali Grand Prix de Paris nyertese, szintén gr. Lagrange lova), 4-ik Lord Ellesmere Hampton-ja; az előbbiek mint 4évesek 10 fontot, az utóbbi mint öéves 9 st. 5 fontot vitt. — Nyeremény: 1460 font.— Az aseoti versenyek másik legnagypbb dijját a Rous Admiral emlékét (The Rous Memorial Stakes) 1000 sov. 1 mfd, 68 aláirás; 10 sov. tét és fele bána­tokkal : Lord Lonsdale 5é. p. ménje Petrarch nyerte meg 9 st. 5 font alatt — Westminster bg. id. p. m. Dalham-ja ellen (8.10), 3-dik Lord Roseberry 4é. Toucher nevü pej ménje 810 alatt ; futottak még Insulaire, Thunderstone és Lord Clive. Petrarch egy nyakkal nyert és sánta lett. Nyer.: 1206 font. Petrarch annyira megsántult, hogy aligha fog többé futni. * * * Az Alexander Plate szintoly értékes diját (1000 sov., tét 25, bánat 15 sov., korteher, 3 mfld, 20 aláirás) szintén gr. Lagrange nyerte meg Ver­neuillel 9 stone alatt, vele menvén St. Cristophe ; aztán Queen of Cyprus, Hilarious 9 st. alatt. — E lovak nagyobb része Kincsemmel együtt van nevezve a Goodwoodi serlegre. * * Az aseoti » Gold Vase« 2 mfljén gr. Lagrange 4é. sg. m. Verneuil (ap. Mortemer a. Regalia) lett győztes igen könnyen Lady Golightly ellen. — Az Ascot-Stakes 2 mfdjén Mr. Core 4é, Che­sterton ménje lett első másfél hoszszal 17 ló ellen: 2-dik volt Lord Lonsdale 5é. p. h. Ad­vance, 3-dik Mr. Leleu 6é. p. m. Finish. Érték : 1050 font. * * * Carnival, (ell. 1860. ap. Sveatmeat, a. Vola­tile stb.) mint az angol lapok legutóbbi számai­ból látjuk, a mult hétfőn a cobhami Studfarmben kimúlt. Carnival egyik jobb fia volt Sweatmeat­nak s produktumai közül nálunk egy pár a versenypályán is kitűnt, néhányból sikerült apaló neveltetett (Grollo, Czimbora, Bajnok), mind a hármat Blaskovies Ernő ur nevelte, és pedig mind Gipsy Girltől ; az elsőt a graditzi kir. ménes vette meg; a másik jelenleg Kund Béla ur faiszi ménesében mint apaló működik, a harmadik (Bajnok) pedig Blaskovies Miklós né­zsai ménesében van. Ez utóbbinak csikai erős, testes, arányos termetű nagy állatok, mint ezt Bolygón láthatni. Carnival fiai és leányai nagy gyorsasággal, de többnyire kevés kitartással bír­tak, s ezért az okszerű tenyésztő előtt nem igen kedveltek voltak. A verseny-pályán azonban meg-

Next

/
Thumbnails
Contents