Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-01-09 / 2. szám

E I 6' fi z e t é s. Egész évre . . . . 12 frt. Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Banitok-tere Atlienaeum­épület intézendő. Szerkesztőségi iroda : Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok. Megjelenik e lap minden szerdán. VADASZ- ES VERSENY-LAP A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAK-EGYLETEK ÉS VADASZ-SPORT KÖZLÖNYE. 2. sz. Budapest, 1878. január 9. XXII. évfolyam. Lapunkra január 1 tői fogva mindig előfizet­hetni : ege'sz évre 12 fit, félévre 6 frtjával. — Az előfizetések minélelőbbi beküldését kérjük. A kiadó-hivatal. B.-Pest, barátok-tere, Athenaeum. IK)ifata()Q8« A Pesti Lovaregylet 1878. január 13-kán tartja évi szokásoe közgyűlését, d. u. 2 órakor az Elnök ü excja szállásán. Ugyanakkor, folytatólag a Hetes-bizottmány is ülést fog tartani. Budapest 1877. dec. 23. Elnöki megbízásból a titkárság. Az akadályverseny-lóról. A mi a steeplechaser testalkotását illeti, csak nem ugyanazon kellékek igényeltetnek ettől mint a versenylótól, kivéve mégis a következő eltéré­seket : 1. A steeplechaser marjban magasabb, vállban pedig hosszabb legyen ; 2. Mélyebb legyen, hamis bordáinak pedig rö­videbbek és könnyebbeknek kell lenni ; 3. Vékonya tágabb és medenczéje is szélesebb legyen a sikversenylóénál. Az eltérések a következőkben lelik magyará­zatukat. Ha a ló marja nem elég magas, válla pedig nem hosszú, akkor híjával lesz azon eme­lő-erőnek, mely őt arra képesiti, hogy magas akadályokat átugrasson s galoppirozás közben min­den ntjába eső akadályokon, milyenek : mngasla­tok, barázdák, árkok, földhányások stb. könnyű szerrel átmenjen ; ha pedig szügye és medenczéje nem elég tág, ágyékjai nem lazák s hamis bordái nem elég rövidek, akkor sohasem fogja hátsó lábait ugy maga alá tolhatni, mint a mennyire ezt egy nagy ugrás megtételére okvetlenül tennie kell. Véleményem szerint tehát az akadály verseny­és sikverseny ló közötti külömbség egyes egyedül a vállak, a hamis bordák, a szügy és hátsó lá­bak külümböző szerkezetén sarkallik. A steeplerchaser actiója s más tulajdonai. En csak az oly lovat tartanám akadály-ver­senyekben használandónak, a mely hátsó lábait jól maga alá rakja, ugy hogy balanciiozni lát­szik rajtok, a mellett kell hogy jó magasra is emelje azokat. Galopja is keU hogy külömbözzék a verseny­lóétól, legyen az magasra szedett lábakkal, hogy meg ne botoljon minden hantban ; holott a sik­vevseny lónak egyenesen előre kapaszkodva oly simán és nyugodtan kell tova siklania, mint a hajónak a hullámokon. A gyors szem, elhatározottság s nagy mérvű menési képesség, (Gängigkeit) még további nél­külözhetlen kellékei az akadály versenylónak ; az­az kell hogy egylába minden eshetőségre szabad rendelkezésre álljon, s a mellett szeme is elég gyors legyen arra, hogy lábát kellőleg dirigál­hassa ; e nélkül sohasem lehet bizton lovagolni a steeplechasert. Ezek egy akadályversenyló nélkülözhetlen kel­lékei, melyek a használhatatlan sikversenylóból gyakran jeles steeplechasert csinálnak. Az iram és actio azonban nem elég az akadályversenyló qualificatiójára ; mert például a gyáva lovat azon­nal ki kell küszöbölni. Ha ugyanis valamely ló uton útfélen keresi az alkalmat, hogy kiállhasson, akkor végtére is sikerülni fog ez neki, vagy pe­dig elbukik, —- mindenesetre azonban megveretik. Ilyen fajta dögök érdemetlenek a steeplechaser névre, s minél előbb kerülnek a comfortablis ke­zébe annál jobb, mert kárbaveszett fáradság volna az ilyenekkel tovább vesződni. Gyengeszivü lovak ugyanis minél jobban szoríttatnak a mun­kára, annál roszabbak lesznek. A vér. • Nézetem szerint egyedül az öt vagy hat éves telivér bir feltétlen jogosultsággal arra, hogy aka­dály-verseny lóvá idomittassék. Volt idő, midőn a félvér vadászlovat tartot­ták kizárólag képesnek arra, hogy nagy terhet vigyen nagyobb távolságra. E nézettől azonban ujabb időben egészen eltértek, — s mai napság már fehér holló az olyan eset, midőn valósá­gos félvér egy nevezetesebb versenyben helyet nyer. Volt még néhány év előtt nálunk egy pár igen jeles, egészséges félvér, milyen : gr. Esterházy Miklós Cure Allje, Jurymanje, Captain Blue Hor­tobágyj i (italiantól), Inkey István Sylphje (Elcot­tól), melyek egyúttal a legjobbak. Ha ezek való­ságos fél vérek lennének, ugy a valószínűség lát­szatát kölcsönöznék azon theoriának, mely szerint egy kis szenyfolt a pedigree-ben csak előnyös lehet; miután senki sem fogná tagadhatni, hogy zavarba jönne, ha ezeknél jelesebb lovakat kel­lene megneveznie, nagy és akadályokkal nehezí­tett távolságra és súlyos teher alatt. De csakis betű és nem értelem szerint szabad a megneve­zetteket korcsoknak tartani, pedigreejük ugyanis Eclips-énél semmivel sem áll hátrább, bár egész­ben mégsem foglalhat ez helyet a Studbook határain belől. A mi a vér kiválasztását illeti, ugy azon szá­mos családok közöl, melyek mint jó steeplechas­serek ismeretesek, legelső helyen állnak a Ted dington és Countryman ivadékok már most nálunk Lapunk mai számához van mellékelve: Frommer A. Herrnian 1878. tavaszi fő-árjegyzéke.

Next

/
Thumbnails
Contents