Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-02-28 / 9. szám

70 VADÁSZ- ÉS YERSEXY-LAP. FEBRUÁR 28. 187 7. Egy kellemetlen »qui pro quo.< Lunyeken, 1877. Január 15-én. Tisztelt szerkesztő ur ! — Mi természetesebb, hogy ily csúf esős időben az ember már 4 óra­kor délután a kandalló kellemesen pezsegő tüze mellé vonulva, napi teendői elintézése után, a napi lapokat veszi elő, s mi természetesebb még ennél is, hogy azoknak áttanulmányozása után egé­szen eonfusussá téve, azoknak »a magas politika« »Conferentia« »bankkérdés« s isten tudja még micsoda Dagy horderejű kérdések ellentétes fej­tegetései által, valamely olvasmány után nyul, mely kevésbbé fejtörő, s a mellett talán valami­vel több szórakozást is igér nyújtani. Mily fatum! önkéntelenül ismét egy lapot nyitok fel — no de hála égnek, nem politikait, hanem a V. és V. lapokat. Becses lapjának rovataiban, Magyarország majd minden zugából találhatni érdekes vadász­rajzokat, közleményeket melyek innen-onnan jő­ve, a sport iránt érdeklődőknek zamatos hu­morral előadva, nem csak kellemes olvasmány­nyal szolgálnak, hanem másrészt a különböző vi­dékeknek vadállományairól, s az azokra eszközölt vadászotokról értesítenek. — Nem mondhatom ezt Erdélyről, honnan csak ritkán, és akkor is igen rövid közleményekkel találkozunk t. lapjá­nak hasábjain; ezen kis ország pedig nemcsak hogy versenyezhet az anyaországgal a vadak kü­lönféle fajaira nézve — természetesen nem számarányra; mert hisz egész Erdélyben két he­lyet kivéve t. i. Gorbút hol br. Jósikának van vadász-kertje dámvadakkal, és Bonczidát gf. Bánfi'y Gy. kis szabású fáczányosával — sehol akár az apró, akár a szárnyas-vad tenyésztése oksze­rűen nem kezeltetik, szaporodása nem mozdíttatik elő,*) hanem igen is vadászszempoutból felülmúlja Erdély Magyarországot, azon változatosságnál fog­va, melyet sziik helyen sok idővesztés nélkül képes a vadász-szenvedély kielégítésére nyújtani ; — s valamint az áll egész Erdélyre, — ép ugy különösen llunyad megyére nézve, hol Magyar­nem részesültem, mégis alig hii.ném, hogy ilyen­kor a vendégek nagyon kellemesek volnának, ha még oly kedélyesek és vidámak is mint minők mi valánk. Este lévén azonban már az idő, reggelig csak elhelyezkedünk valahogy, mondók, anélkül hogy nagy alkalmatlanságot okozzunk. Egyedüli bánat hármunk részéről azonban az volt, miszerint ezen a családra nézd örvendetes esemény által házi gazdánk visszatartatván, becses társaságától a vadászaton meg leszünk fosztva ; kinek pedig tavaly már részünkről elismerést nyert tapasztalatait s útbaigazításait a vadpá­vászat körül, nem különben az ily hosszasb időt igénybe vevő kirándulásokhoz szükséges, minden aprólékosságra kiterjedő practicus figyelmét az idén nélkülözni részünkre nagy hátránynak tartók, s kü­lönösen a laczikonyhára is nagy hátrányt láttunk elmaradásában, mely csak is az ő culináris isme­retei érvényesítésének köszönheti jó hírnevét. A körülmények szülte ily lehangoló kilátások után, nem tudom meghatározni, bámulatunk vagy örömünk volt e nagyobb más nap reggel, midőn Gy. barátunk re bene gesta öntudatában kinyilat­koztatá, hogy reá oithon már nem lévén többet szükség, neje velünk jönni ké-zteti — ö te­hát jön. Hamar szekerekre felpakolódtunk tehát, s el­mentünk Nuksora faluig, hol podgyászunkat em­berekre s lovakra felpakolva, neki indultunk a hegyeknek, és négy órai kellemes gyaloglás után délután 5 óra felé elértük czélunkat, tavalyi tanyánkat ; azért mondom kellemes gyaloglás, mi­vel tavaly ezen utat idáig, térdig érő hóban kel­lett megtennünk, sőt némely helyeken csak négy­kézláb lehete tova mászni, a lovak pedig abso­lute nem lévén képesek a nagy hóban haladni, azokat vissza kellett küldenünk ; —- a tanyától az állásokig alig 200—300 lépés distántia, nagy hidegben, csak egy fél órai calamitásteljes, hó elleni eröfeszitő tusakodás után h la Payer le­hetett eljutni. S az idén verőfény, semmi hó, s a legszebb tavaszi meleg napok. A saját kezeink alkotta terjedelmes sátor, egy országnak honos minden nemes vadjai, szarvas, i d ëi nek fekvfí oklaIon sze mközt a Retyczáttal, di­zerye, ós, fajd stb., a ragadozók a medvétől el­kezdve lefelé, s az apró vadak minden váriátió­ban, tarka vegyületben, korlátolt téren feltalál­hatók. Ezen kis Eldorádóból tehát, visszapil­lantva a lefolyt évre, s az az évi különféle csöségesen daczolva egy zordon tél viharainak, alig fél órát igénybe vett reparatió után vendég­szeretően újból befogada. Podgyászunk nagyjá­ban lett elhelyezése után, egy frugalis vacsorát egy pár csésze theát elköltvén — mi közben vadászataimnak nevezetesebb momentumaira, — пеш eg y érdekes momentum tavalyi itten töltött egy rövid igénytelen vázlattal kívánom én is be­cses lapja tartalmát szaporítani. A vadászati törvény — melynek üdvös volta nálunk is már észlelhető — kiszabta általános tilalom ideje után, fegyvereinket a szalonkák megérkeztéig csupán vizi sportra használhattuk, értem a Maros folyón nagy csapatokban úszkáló vadkacsákra. A szalonkaidény után — melyről barátom b. В. T. t. lapját a mult tavasszal ér­tesítette, s mely meglehetős eredménynyel végző­dött, — kecsegtetve 1875 évi siketfajd vadá­szatunk sikerdus eredménye által, midőn 7 pompás kakas esett áldozatul, — várva vártuk időnkről lett emlékünkben felfrisitve — a nap fáradalmai s a másnapi jókori felkelés csak ha­mar lefekvésre késztetének. Másnap april 13-án reggel alig mult el éjfél, Gy. barátunk már fellármázott; jó időt kelle várnunk, inig ideje jött, hogy a lesre kimenjünk ; álmatlan barátunknak azonban egész fennlétünk alatt, ugy látszik, a fajdkakas diirgése, még ál­mában is a fülében csengett, különben nem vitte volna a korai felköltéseket tulságig, mely eljá­rásáért a kis truppban nem egyszer majd ki nem tört ellene a lázadás. Mielőtt a vadászat leírásához kezdenék, szüksé­a Retyezát alóli tudósítást hogy : ők már dü- gesnek látom megemlíteni az ordre de bataillet, rögnek! mely szerint vadásztunk; ugyanis ki lett mondva Valahára megjővén az ukáz, a mult évi kis ] 1 0g y : mindaddig mig egy bizonyos eredményt társaság B. B. T., D. F, T. Gy. és e sorok irója ej ne m értünk, ki-ki sorshúzás által kijelölt he­nyakra- főre elkészülve, ápril hó 11 én Déváról j i ye n f 0g a diirgés színhelyéig szolgáló terrénum elindultunk, vadászi szenvedélyünket nem birván fékezni, daczára a bekövetkező húsvéti ünnepek­nek, ezen 2 hétre tervezett, s reám nézve majd nem végzetessé vált exeursiora. Első megállapodásul T. Gy. barátunk vendég­szereető házát tűztük ki, honnan másnap valánk elindulandók a dürgés színhelyére; Szt. Péter falvára megérkezvén, nagy meglepetésünkre szol­gált hallani, hogy a velünk érkezett házigazdát tisztelt neje egy ujdonszüiöttel ajándékozta meg. Ámbár hasonló helyzetben nem voltam, örömben *) Talán ez oka : hogy oly kevés vadászatról hallha­tunk Erdélyből ; valamint Magyarország Tiszántúli és Duna-Tiszaközi részéből ; — mert hiányoznak a vadas­kertek, s hiányzik a nyugalom valamint a táplálék is a vad számára. Ahol pedig nincs vetés — ott kevés az aratás is. Szerk. körül állást foglalni, s azt semmi szin alatt nem hagyhatja el ; ha azonban a fixirozott eredmény eléretett, akkor szabad lészen annak, kihez a kakas legközelébb diircg, azt megközelíteni (an­springen). Hogy ezen rend-zabálynak második pontozatja mennyire téves volt, midőn csak egy dürgö hely van, melyet négy vadász vesz körül, s mely oly sziik térre volt szorítva, hogy bizto­san nem lehetett volna meghatározni, váljon a dürgö kakas melyikhez van közelebb s ki van jogositva állásából kilépni, azt eléggé tapasztalta e sorok irója, ki csak is egy véletlen szerencsé­nek köszönheti, hogy ezen sorokat ma még fir­kálhatja. Első nap reggelén kakas nem mutatkozott, ezen jelenséget, mivel előre felküldött embereink azt álliták, hogy a dürgés ideje bekövetkezett — ím az estveli lesen igazoltnak is látszott — azon kö­rülménynek tulajdonítok, miszerint a dürgőhely a tanyához nagyon közel esvén, az ottan tegnap em­ber s ló által ütött lármi, ma a kakasokat ren­dezvous-joktól elijesztette ; az estvéli lesen mint már cmlitém, jelentkezett egy kakas, mely lövésre ugyan nem jött, hanem előttem egy lőtávolon kí­vül eső fenyőre éjjeli tanyára szállt, néhányszor keczegett, sötétedni kezdvén azonban csakhamar elnémult. A mai napnak nagy részét kipakolással s a tárgyak és eszközök elrendezésével töltöttük ; kü­lönös nagy tevékenység fejtetett ki a boros áta­lag megcsapolása és annak a sátor mélyében egy postamentre lett felállítása körül ; kiváló figyelem fordíttatott a 2 vedernyi töltött káposztás kon­dérnak — a szakács e kifogyhatatlan refugiumá­nak elhelyezésére, nemkülönben a solennis alkal­makkor mint busvét, és netalán dus eredmény ál­tal előidézett görbe napok alkalmával, asztalunk diszének emelésére hivatott csemegéknek biztos helyrei elrakosgatására. Interventió\ al és minden­nemű eszközökkel egyébaránt, oly mértékben va­lánk ellátva, akár egy kis északsarki expeditió. S mivel az éléskamaráról van a szó, nem lesz talán felesleges a háztartás miként berendezését is meg­említeni, mely következőleg volt szervezve : T. Gy. maître de cuisine, D. F. szakács, még hozzá jó (óh azok a rizottok ! !) s végre B. F. és e sorok irója »kosztosok.« (Vége következik.) Lapunkra még mindig előfizethetni az l-sö számtól kezdve. Ára egész évre .... 12 frt. Félévre 6 frt. Az előfizetési pénzek Pesten, az Athenae­ura-épületbe (barátok-tere 7. sz.) küldendők. Azon tisztelt törzsolvasóinknak, kikről mint­egy gyanítjuk, hogy a »Vadász- és Verseny-lapot évről évre járatiák — tovább is fogjuk küldeni la­punkat, ha újévre az előfizetés nem érkezett volna is be, kérjük azonban hogy január 20-ig nyilat­kozzanak ha nem akarják megtartani, mert azontúl előfizetőinknek tekintjük, s az előfizetési árt az év végén bekérjük. A „Vadász- és Verseny-lap" kiadó-hivatala. \C e g I © s e t Megjelent a pesti lovaregylet gyepkönyve 187 fi­ra (50-ik évfolyam) Tartalma : a mult évi ver­senyeknek a monarchiában hiteles leírása. — Emléklap a pesti gyepen alapított dijakról. — Mérlegszámja az 1876 évi levételekről és kiadá­sokról. — A futott lovak névjegyzéke. — A monarchiában és a külföldön nyert lovak nyere­ményeinek részletes kimutatása. — A nyerő к kor szerint rendezve. — Az apalovak, ivadéka­ik nyereménye szerint rendezve. — A tulajdono­sok nyereményei. — Végül a monarchiában tar­tott versenyek száma, az indult lovak s dijak összege és eredete. — At. cz. lovaregyleti tag uraknak a kötet e napokban szétküldetett. * * * — Ügető verseny a Práterben. Az ügető ver­seny egylet f. évi május 20-án ügető versenyt rendez a »Prater«-ben, melynek programja a kö­vetkező. I. Egyfocjatuak versenye: 1400 frt dij; ebből 600 frtot az osztr. földmivelésügyi mi­nisterium 800 frt az egylet ad, 800 frt az el­sőnek, 300 frt a 2-iknak, 200 frt a 3-iknak, 100 frt a 4-iknek. — II. Egyfogatuak versenye. 1400 frt, adja a-z ügetöversenyegylet, minden országbeli és korit lovaknak ; 800 frt az elsőnek, 300 frt a 2-iknak, 200 frt a 3-iknak 100 frt a 4-iknek. — III. Eétfogntuak, urkocsisok. 7 00 frt az egylettől minden országbeli és korú lovaknak: 400 frt és elismerő okmány az elsőnek, 200 és 100 frt a következőknek. — IV. Négyfogatuak versenye. Urkocsisok. Aláírási dij. — V. Bérko­csis verseny, 300, 150, 100, 80, 70, 60 és 40 frt dijakkal.

Next

/
Thumbnails
Contents