Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-02-07 / 6. szám

42 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 14. 1877. Kassa. Első nap, szombat, sept. 8-a. • Allumdij 200 clrb. 10 frc. arany. Futhat minden belföldi 3éves mén és kancza. Táv. 2400 méter. Teher 5 6 kilogr., kanczára 1 '/:> kii. kevesebb. Magyarországban ellett mén vagy kancza ivadéka 2 */

2 kgr., mindkettő ivadéka 4 kilgr. kevesebbet visz. Tét 100 ft, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap aug. 1. Kétévesek versenye, 200 drb. 10 franc, arany. Ebből 100 drb. ar. államdij, — 100 drb. arany gr. Forgách Kálmán által felajánlva. Futhat minden belföldi 2éves ló. Táv. 850 meter. Teher 55 klgr., kanczára 1 x/

2 kgr. kevesebb. Tét 80 ft, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap augusztus 1. Második nap, vasárnap, sept. 9-é n. Államdij 350 drb 10 frc. arany. Futhat minden mén és kancza, mely magyar-osztr. birodalmi vagy németországi lakos jóhiszemű tulajdona. Táv. 3200 méter. Teher : 3é. 55

1'

2 kilogramm, 4é. 65 kilogramm, 5é. és id. 68

х 2 kgr. — kanczára l

x/

2 kgr. kevesebb. Magyarországban ellett mén vagy kancza ivadéka 2 x/

2 kgr., mindkettő ivadéka 4 kgr. kevesebbet visz. Egy 2000 frtos verseny nyerője 3 kgr. Két 2000 frt vagy egy 5000 frtos verseny nyerőjére 4 klgr., két 5000 ft vagy egy nagyobb verseny nyerője 5 kgr. több. Angol vagy franezia lóra külön 6 kgr. több. Tét 150 ft, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap aug. 1. Debreczen. Első nap, szombat, sept. 15. Kétévesek versenye. Államdij 200 drb. 10 frc. ar. Minden belföldi 2éves ló számára. Táv. S00 meter. Teher 55 kgr., kanczára 1 x/

2 kgr. kevesebb. Magyarországban ellett mén vagy kancza ivadéka 2

x/

2 kgr., mindkettő ivadéka 4 kgr. kevesebbet. Tét 100 ft; fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevez, zárnap aug. 1. Államdij 200 arany. Minden belföldi mén és kancza számára. Távolság 2400 meter. Teher 3é. 56 kgr., 4é. 65 klgr., 5é. és idősb. 68 kgr., kanczára 1 x/

2 kgr. kevesebb; egy 2000 ftos verseny nyerőjére 3, két vagy több 2000 ft vagy egy 5000 ftoséra 4 kgr., két 5000 frtos vagy nagyobb verseny nyerőjére 5 kgr. több. Magyarországban ellett mén vagy kancza ivadéka 2

x/

2 kgr., mindkettő ivadéka 4 kgr. kevesebbet visz. Tét 100 ft, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap aug. 1. Akadályverseny. 200 arany államdij. Futhat minden belföldi és német ló. Távolság 4800 meter. Tét' 100 frt, fele bánat. Teher 70 kgr., 4é. 5 kgr., olyan ló, mely még akadályversenyben nem indult, 3

X,

2 kgr. kevesebbet: egy 1000 ftos dij nyertesére 3

x/

2 kgr., két ily vagy egy 2000 ftos dij nyertesére 7 kgr. többet, de nem halmozva. Magyarországban állomásolt katonatisztek lovaira 7

x/

2 kgr. kevesebb. Az akadálypályaköltségeket a nyertes viseli. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezési zárirap aug. 1. i Második nap, vasárnap sept. 16. Államdij 300 arany. Minden mén és kancza számára, mely magyar-osztrák vagy németországi állami lakas jóhiszemű tulajdona. Táv. 3200 meter. Teher 3é. 55

1/,, 4é. 65, 5é. és id. бв

1^ kgr., kanczára 1

1/

2 kgr. kevesebb. Magyarországban ellett mén vagy kancza ivadéka 2

x/

2 klgr., mindkettő ivadéka 4 kgr kevesebb. Egy 2000 frt értékű verseny nyerőjére 3 kgr., két vagy több 2000 frt vagy egy 5000 frtos nyerőjére 4 klgr., két 5 000 frtos vagy egy nagyobb verseny nyerőjére 5 kgr. több. Angol vagy franezia lóra külön 5 kgr. töbh. Tét 150 frt, bánat fele. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap augusztus 1. Kolozsvár. Első nap, péntek sept. 21. Államdij 300 drb 10 frc. arany. Futhat minden j Erdélyben ellett s felnevelt kancza és mén. Táv. 3216 meter. Teher 3évesre 55

x/

2 kgr., 4é. 65 kgr., 5é. s id. 68

x/

2"kgr; kanczára l x/

2 kgr. ! kevesebb; 1200 frt nyertesére 3 kgr., két ilyen vagy egy 2500 frt értékű dij nyertesére 5 kgr. több, de nem halmozva. Nem Erdélyben fogantatott, de anyjukkal behozott csikókra 1'/

2 kgr. i több. A magyar korona területén ellett mén, vagy kancza ivadékára 2

'/з kgr., mindkettőére 4 kgr. kevesebb. Tét 100 frt, fele bánat, egy hóval a verseny előtt jelentve 25 frt. Tét és bánatösszeg fele a második lóé. Nevezés 1877. julius 20-ka déli 12 óráig bezárólag. Államdij 200 drb 10 frkos arany. Futhat minden magyar korona területbeli 3 éves mén és kancza. Távolság 3216 meter. Teher: 55

х „ kgr., kanczára 1 x/

? kgr. kevesebb. Erdélyben nevelt lovakra 2 x/

2 kgr. kevesebb. Magyar korona területén ellett mén vagy kanczaJvadékára 2

x/

2 kgr., mindkettőére 4 kgr. kevesebb. Tétel 100 frt, fele bánat. Tétel- és bánatösszeg fele a második lóé. Nevezés 1877. julius 20. déli 12 óráig bezárólag. Második nap, vasárnap sept. 23. Államdij 400 drb 10 frc. arany. Futhat minden mén s kancza, mely magy.-osztr. birodalmi vagy németországi állami lakos jóhiszemű tulajdona. Távolság 4824 meter. Teher 3é. 53

x/

2 kgr., 4é. 63

1j

2 kgr., 5é. és id. 67 kgr. Ménre 1 x/

2 kgr. több. Magyar korona területén ellett mén, vagy kancza ivadékára 2 x/

2 kgr., mindkettő ivadékára 4 kgr. kevesebb. 3000 frt értékű dij nyertesére 3 kgr., két ily, vagy egy 5000 frtoséra 5 kgr. több, de nem halmozva. Angol vagy franezia lóra külön 8'/

2 kgr. több. Tétel 200 frt, fele bánat, egy hóval a verseny előtt bejelentve, 40 frt. Tétel- és bánatösszeg fele a második lóé. Nevezés julius 20. déli 12 óráig. Sopron. Első nap, szombat sept. 29. Államdij 350 drb 10 fi c. arany. Futhat a magyarosztrák birodalomban nevelt minden mén és kancza. Táv. 2400 meter. Teher 3é. 56 kgr., 4é. 65 kgr., 5é. és id. 68 kgr., kanczára 1 x/

2 kgr. kevesebb, egy 2000 fitos dij nyerőjére 3 kgr., két ilyen vagy egy 5000 frtos verseny nyerőjére 4

x/

2 kgr., két 5000 frtos vagy egy nagyobb dij ny fálil

^ A ló származásának története. (Huxley előadásai után.) (Folytatás és vége.) Az a mit pliocen formatiónak nevezünk s mely a harmad-korszaki sorozatnak ugy szólván legfelsőbb rétege, képezi a ős-ló maradványainak leibe lyét. Találunk Európában még dus ló-maradványokat ezen formátiok legfelületesebb vagyis azon rétegeiben is, melyek közvetlenül a pliocen fölött fekszenek, és csupán ezen Anglia s a continens barlangi és kavicslerakodmányaiban található s annyira ismeretes boneztani szerkezettel biró állatok, minden lényeges tekintetben megegyeznek a jelenlegi lóval. A mondott áll mindazon lovakról, melyek a későbbi pliocen korszakba tartoznak. A pliocen korszak középső és régibb részeiben, illetőleg a megfelelő lerakodásokban, melyek kivált Német- és Görgországban, kis terjedelemben pedig Angol- és Francziaországban fordulnak elö, szintén találunk állatokat, melyek a leirt lényeges tulajdonokkal oly csalékonyan látszanak bírni, miszerint ezeket a ló boneztanáról szóló müvek csonttani leírásaival megegyezni vélnők; azonban fontos tulajdonságok különbséget tesznek a kettő között. Ezen különbség a mellső és hátsó végtagok alkatára vonatkozik és abban áll, hogy azon csontrészek, melyek két, alá felé tökéletlen, szálka vagy léez által képviselvék, ép oly hosszúsággal birnak mint a középső kézközép-csont, mig másfelül a mindegyik végén észlelhető, amazokhoz csatolt csont, egy keskeny lábujjat képez bárom Ízülettel és ép oly jellemmel fölruházva, mint a középső lábujj, csupán uzou külömbséggel, hogy az utóbbiak tetemesen kisebbek és oly csekély szereppel bírhattak mint a harmad-körmök a kérődzőknél. Az európai, Hipparionra nézve jellegzetes, hogy az emiitett keskenyebb ujjak hátrább esnek, az oldali lábujjak pedig csekélyebb arányt mutatnak. Mindazonáltal látjuk, miszerint itt oly lóval van dolgunk, a melynél az oldalsó lábujjak teljesen ki- j fejlettek, mig ez a létező lónál csak durványos. ' Fiayelmes vizsgálat meggyőz bennünket továbbá, miszerint az állatoknál a mellső végtagban a siugesont fölötte vékony és azon végig követhető nyomokkal bir. A hátsó végtagon látjuk, hogy a szárcsont akkora mint magánál a lónál. Ez azon faja a lónak vagy inkább ló-szerű állatnak, melyre a légibb pliocen formatiókban bukkanunk, s a melyekben a modern ló véglegesen hiányzik vagy kiányzani kezd. Láthatják önök, hogy a Hipparion azon alak, mely a lónak közvetlenül volt előde. Már most tegyünk egy lépést hátrább azon formatiókhoz, melyek a harmad-korszak középső rétegeit képezik s melyek miocen-nek neveztetnek. Európa ezen, — emiitett, — leihelyein találunk állatokat, melyek lényegesen különböznek az újkori lótól, hasonlóságuk összes jellegét alkotásuk széles voltában kell keresnünk. Ellenben a különböztető jellegek a mellső s hátsó végtagokban nem különben a fogak alkotásában rejlenek. Az alak a melyről jelenleg szólok az úgynevezett Anchitherium faját képezi. Utóbbinál három ujjat látunk, és mig a középső aránylag keskenyebb, az alsóbb ujjak szélesbek és valóban eléggé terjedelmesek a rájuk való támaszkodásra — tehát működési szerepre ; — az egy máinem többé két harmad-körömmel, lianem három müködée-képes ujjal ellátott állat. A mellső végtagon a sing élesen meghatározott csont és könnyen megkülönböztethető az orsócsonttól, noha egész hosszán át ezzel szorosan összenőtt. A hátsó végtagon ugyanoly 3 müködés-képes ujjal találkozunk. Mind a Hipparion, mind pedig az Anchitherium hátsó végtagja azonos szerkezettel bir és az alszáron a szárkapocs-esont megnyultabb. Okom van gondolni, miszerint az utóbbi tökéletes magánálló, noha nem határozottan elkülönített csont. A leginkább figyelmet érdemlő sajátságot a fogak mutatják. Az Anchitherium metsző fogait illetőleg találjuk, hogy rajtuk az emiitett árok inkább durványos, a mennyiben jóval keskenyebb mint a lónál. A szeglet- (eb-) fogak jelen vannak mindkét nemnél, — az őrlők rövidek és nélkülözik a cementet. Továbbá látható ra jtuk két félholdszerü iv és két ferde szál ; mig az alsó állcsontban ismét megtaláljuk a kettős ivezetet és a csücskökön egy csekély complicatiót. Ha összegezzük e fogak különféle kiilemét, nyerjük a ló fogait. — Ezek azon alakok, melyekkel a ló őstörténclmére vonatkozólag Európában megismerkednünk sikerült. Midőn e tárgygyal foglalkozóm, minden kételyt eloszlatólag azon meggyőződésre jutottam, miszerint az altal a ló származás-történetének bű képe van szemünk elé I vezetve. Nem kell felednünk, hogy az emiitett I alakok mindegyike az idö folyamában minden j kétségen kivül különféle válfajokká szenvedett modosulást, és nincä elegendő bizonyosságunk e I módosulás menetének egyenes vonalban következő története iránt ; mindazonáltal nem jól hangzott , össze az, hogy mig itt időbeli sorrendben három, alapjában lényegesen módosult alakot találtunk a ló typusában, azok legöregebbike legközelebb jutva az általános emlőshöz, mégis sokkal kevésbbé találtatott módosultnak mint a Hipparion s az ezt követő idő példányai. Látták ugyanis, miszerint ezen utóbb-kori állatok végtagja, ujjai, a hátsó végtag alanti csontjai elsatnyulást, reductiót, a sip és szárcsont között pedig teljesebb összeforradást szenvedtek. Továbbá, az őrlő fogak mintája mindinkább complicalt lett s felületük ! egész középrésze cementtel telt meg. Ha megvonjuk bizalmunkat a fajkeletkezés elméletétől, a mint azt a lónak származás történetében alkalmazva láttuk, akkor csupán azon al-