Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-12-12 / 50. szám
366 DECZEMBER 12. 1877. gödiekkel összehasonlítva, ezekről igen jó véleménynyeí van. A Hespne'l levő mintegy 14 —16 egy éves, mind termetre, mind származásra nézve — kiállja az angliai legjobb egy éve-ekkel a hasonlítást. Különösen Blaskovics Miklós c-ikai. Angiinkat i a mult szombaton, nov. 24-én végződött a nikversengek idénye s a »Sportinin« dec. 1-ji számában egy hosszú kimutatási közöl, a versenyló tulajdonosok nyereményeiről. Ezek között a 1 gelső helyen áll lord Falmouth »with the enormous sum of 3437 8 l\- £ «, tehát mintegy 400,000 osztr. ért. forinttal, s az astoti aranyserleg tiszteletdíjjal. Ez a legnagyobb összeg — mondja a »SportinaiiD,« mit val .ha versenylótulajdonos nyert az angol gyepeken egy év folytán; legközelebb állt hozzá Möns Lef.vre 1873ban 25,913 fonttal. — Kétségkívüli liogy Lord Falmouth e nagy összegéhez a legtöbbet nyerte Silvio, a Deiby és St. Leger böse, de Redwing, Jannette, Lady Golightly és Childeric is szépen iporkadtak azt összegyűjteni. — A második с sorozatban egy franczia: gr. Lagrange 12,681 funttal, melyhez Chamant nevü lova (a Two Thousand nyertese) bozta a legtöbbet. H .r.nádik Lord Lonsdale 12,096 £, legjobb lovai Petrareh es Pilgrimage ; Lord Hartington legfökép Belphoebe és Rylstone-al nyert 10,200 £; az előbbi и »Thousand guinea« nyerője volt. Mr. Ilouldswort 9782 font nyereségéhez szintén kétségkívüli hogy 4évis Springfield ménje kereste a legtöbbet. — Igy megy tovább e jegyzék mintegy 3!>2 versenylótulajdonos nyereményét mutatván ki. Köztük ifj. gr. Festetics Tasziló 1800 fonttal (10 versenyt nyerve); Baltazzi Sándor 2075 fonttal (5 versenyben). Érdekes még végül egy összeállítás, melyből az 1873-tól 7 7-ig legtöbbet nyerőket lehet látni. — E szerint Lord Falmouth 5 év alatt 88,937 £ Mr. Lefévre és C. Lagrange*) 5 » » 85,008 » Mr. Saville » » » 30,713 » Mr. Crawfurd » » » 30,085 » A második helyet folytonosan a francz'a istálló tartj i. * *) Tudvalevőleg Mr. Lefévre valami délamerikai vasut-speculatióban megbukván, istállóját C. Lagrange vette át 1874-ben. A »Sportmann« egy más helyén hos=zu lamentatio olvasható az évi kimustrálások alkalmából, hogy sok oly lovat is küldenek a ménesbe, miiyek sipolúk. és átöröklött hibákkal, csontpókkal s kaptákkal bírnak ; mint dicséretes kivételt emiitik Coeruleust. Baltazzi Sándor egykori tulajdonát, kitol azt Lord Beresford im :g mult jubusban 1050 fontért vette meg, s mely most Mr. Taylor Sharpé birtoka! a ment át, hogy Baumbork parkban fedező ménül használja. Coeruleus — mely juniusi késő csikó volt, s az első két évben igen vékonyan nézett ki — édes testvére Blue Gownak, az 1868-iki Derbynyerönek, mely akkor Sir ILwley Józsefé volt, s ki akkor 80,000 fontot nyert rajta fogadásokban, miuian vetélytársaiban — Rosicruciauban s a most Kisbéren levő Lady Elisabethben jobban bizott a közönség. Rosicrucian, Blue Gown és Coeruleus — Beadsmann családból származnak, mely annyi kitünö lovat adott már. Rosicruciant 1873-ban Mr. Chaplin vette meg 6200 guineán, s most ha árverésre kerülne — megadnának érte valószínűleg 10,000 guincát, miután egyik fia a 2éves Bauclerc legfőbb kedvencz a jövő évi Derbyre. * * * A » Société hyp pique française« két ügetö-verseny meclinget fog rendezni a jövő évi világkiállításra s maga 40,000 frankot ad dijakra, mig az állam e's Páris városa 160,000 frankot ajánlott fel e czélra, melyek következőleg osztatnak fel. I. Ügető kocsi-verseny, egy lóval, két kerekű kocsival. Távolság 3000 meter. Résztvelietnek 3 és 4 éves bármely országbeli lovak. ' Első dij 25,000 franc, 2-dik dij 6000 fr., 3-dik 40 00 fr. idő ellen. — II. Ügető lovaglás. Távol! s-ág 3000 meter. Résztvehetnek 3 és 4 éves bármely országbeli lovak. Első dij 25,000 fr., 1 2-dik dij 6000 fr., 3-dik 4000 fr. — idö ellen. 111. Ügető kocsi verseny, egyfogat, két kerekű ; kocsi ; 5éves és idősb bármely országbeli lovak. ; Távolság 6000 meter. Elsödij : 50,000 frank, '2-dik 10,000 fr, 3-dik 5000 frank. — IV. Ügető ; lovaglás ugyanazon feltételek mellett és szintén 50,000, 10,000 és 5000 frank dijakkal. — A versenyek inind idö ellen történnek. A pálya a Longchampsi mezőn különösen e czélra készíttetik el. — A Société hippique számit hogy Amerika és Oroszoi szágból jö legtöbb versenyző * A »Sporn«-ban br. Langen egy visszapillantást vetvén a németországi két évesek minőségére — azt hiszi hogy oda át br. Tshirscbky Lateranja a legjobb; igen gyors futónak tartja őt, s azt gondolja liogy e mén я jövő évben felül fogja múlni Altonát, Phoebet, Old Englandot, Sabinust, Violantct, Rosannet és Bolygót; — utánna jönne német részről Vitus es Uj st hg Katie-ménje. * * # A »Grand National Hunt Committee« a napikban egy ülést tart, melyben Capt. Matchell a gátvei senyekbe reformot akar hozni egy indítványával, mely szerint ezután ily versenyek 2 mfld hosszasig cs 11 sövény alatt ne adathassanak. A »Wiener landwirtseh. Zeitung« egy nagy statistikai kimutatást hoz, az Európában és az észak-amerikai egyesült államokban élö lómennyiségröl. Nevezett lap szerint az 1866 — 7 6 évek közti időkben megejtett lószámlálás szerint volna : Oroszországb. 16,160,000 lósigy 1000 lakosra 227 Északamerik. 9,501,200 » » » » 244 Ausz. és M agy. 3,569,434*) » » » 99 Németország 3,352,231 » » » » 81 N.-Britannia 2,790,851 » » » » 86 Frankhon 2,742,738**) » » » 76 Olaszhon 657,544***) » » » 24 Svéd és Norvég 655,456 » » » 114 Spanyolhon 382,009 ') » » » 22 Dánia 316,570 » » » 175 Belgium 282,163 » » » 53 Hollandia 260,056 » » » 69 Sehweitz 100,934 » » » 37 Göröghon 98,938 » » » 69 Portugall 79,716 » » » 18 Az adatok európai Törökországról hiányoznak. Agárdi versenyek. 187 7. november 20 - é n. Intéző : gr. Nádasdy Ferencz. Biró : id. gr. Esterházy László. I'itabirák: gr. Esterházy Imre, br. *) Ebből esik Magyarországra 2,179,81110, tehát 1000 lakosra 146. Ezenkívül volna még a Monarchiában 14,985 öszvér. **) Ezenkívül 303,775 öszvér. ***) Ezenkívül 293,868 öszvér. ') Ezenkívül 6,665,472 öszvér. Spanyolországban e szerint, az öszvérek száma kétszer annyi mint a lovaké. ? á rj3 д ^ а. Kénytelen megnyerni a Derbyt. Irta : Haide g Smart. (Folytatás.) XXIX. Theodóra búcsúja Mig Mrs. Richeton tudomására juthatott a Harold és Gráczia kibékülésének, addig ezek boldog napokat töltöttek együtt Blomshireben. Theodora ott nem igen volt másokkal ismeretségben mint Laytonékkal, a kikhez egy idö óta nem járt ; Holt Berkley pedig sokkal eszélyesebb volt, semhogy e tekintetben értesítette volna a szép özvegyet, kitől pénzforrása eredt. Igy Mrs. Richeton, a jegyesek kieugesztelődése felöl csak akkor nyert először tudomást, mikor vagy egy hétig a fővárosban tartózkodván, látta párszor a Grosvcnor Gardenben, Haroldot a Layton nővérek társaságában sétalovaglást tenni. Néhány nappal később pedig egy nöi távsaságban hallotta, liogy а jegyesek közt а régi viszony nem es.ik helyreállt, söt még szorosabb lett köztök az összetartó kapocs. Mrs. Richeton hévvel szerette Luxmooret, de önzetlenül. Ő csak másoktól hallotta azt a levélsikkasztási csinyt is, melyet Berkley Holt elkövetett, — de legcsekélyebb tudomása sem volt cz aljasság felöl. Most midőn látta, hogy Harold és Gráczia oly boldogok egymás körében, egyszerre a lemondás érzete szállt 1 meg lelkét. Azonnal hivatta Berkleyt s éles szemrehányással illette ezt, s tudtára adta, hogy szolgálatát ő nem fogj t többé igénybe venni. Holt még inegkisérlé magát mentegetni eljárása miatt, de Theodóra ingerülten válaszolt : — Elég, Mr. Holt. J igyezze m -g magának, hogy ha én önt valódi alakjában állítom unokaöcsese színe elé, ezt minden lelki furdalás nélkül tehetem, inert nem vettem részt a g 1 iád játékban. — No, természetesen ; ba nőkkel kártyázunk, cl lehetünk rá készülve, hogy megcsalnak minket, ha engedjük magunkat. Jegyezze incg azonban kegyed is magának, hogy a midőn engem vádol, önmagát is vádolja egyszersmind. — Éu mitsem tudtam önnek aljas műveleteiről és igy nem kell pirulnom azokért, s a felelősség egyátalán nem az enyim azokért. — Különös asszony cz ! — moimogta magában Berkley, midőn a szép özvegytói távozott. — Kár is volt nekem szerelmi cselszövénybe avatkoznom. E nötöl sok minden kitelhetik halálos keserűségében. Még őszinte vallomást tehet Haroldnak, vagy öngyilkosságot követ el. Theodóra szenvedélyiyei, vadul szeretett, mint a déli nők s most mikor reménytelenné vált szerelme, a kétségbeesés szállta meg. — Elkéstem én — elkéstem, — sohajtá, — Harold szivét már tökéletesen meghódította magáuak Gráczia. Szegény leány, mennyit szenvedhetett, midőn köztök a kétség, a félreértés fészkelte magát be ! Oh, de én is sokat szenvedek ! Szinte őrjöngés martaléka vagyok!.. De Haroldnak végbúesút kell mondinnn. Én nem nézhetem őt másnak a birtokában, annyi lelkierővel nem rendelkezem. Richeton Theodóra hívesen járt szobájában föl s alá. Olykor görcsösen kaczagott föl. Majd Íróasztala elé. ült, tollat ragadott; de kezei anynyira remegtek, hogy képtelen volt csak néhány s rt is papírra vetni. Be-bevonult boudoirjába s meg-megeredt könyeinek árja. Aztán sietve nyitott föl egy szekrényt, melyből egy sziruphoz hasonló, erősen bepecsételt üvegben őrzött folyadékot vett clö. Néhány pillanatig gyorsan járt-kelt föl és alá a teremben. Majd elővett egy csészét s a halált tartalmazó csöppöket beléönte. — Ez elegendő lesz életemnek a kioltására, — susogta. — De előbb írni fogok neki s várom, mig kissé szűnni fog idegességem. Leült a bájos nö egy pamlagra s várta mig vére csilapodott. Akkor fölvette a tollat, hogy írjon ama férfinak, kiért az életben egyedül égett a szive. »Utósó reményem is megsemmisült — irta levelében. — Utósó küzdelmem is meghiusult, melyet az ön szerelmeért vivtatn. Ön és Layton Gráczia kiengesztelődtek egymás iránt. Harold, e. leány önt soha sem szeretheti ugy mint én, mert sokkal hidegebb természettel bir ö; de azért az bizonyos, hogy szereti önt nagyon. Én föl akartam őt áldozni, hogy önző szerelmem diadalt ülhessen, de hisztalan. Én nem tudom ugyan, mikép történt önök közt a félreértés, de azt tudom, hogy az, az én meghagyásomból történt. Ön csodálkozik rajta, hogy nem szégyenlem ezt bevallani; mindent beismerek az előtt, kit oly
