Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-11-28 / 48. szám
N OVEMBER 14. 187 7. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Br. Majthényi Izidor (Idomár : Thomas Chapman К.-Megyeren Pest mellett.) 2450 2é. Violante к. 2450 2é. La Trombe m. 2é. Cambuscan-Purchase m. 2é. Roll a k. 3é. Lucifer 2450 Chorzelovi gr. Tarnovski János. 4é. Klucznik 1690 3é. Porcya 505 2195 Br. Orczy Elek. 1070 3é. Légyott k. 1070 3é. Czigánylegény*) m. 910 2é. Kirvan m. — 1980 Br. Heydel Adám. 3é. Kalunia 430 4é. Kraks 385 6é. Project 1112 1917 és 1 tisztd. Br. Springer Gusztáv. (Idomár : James Bryant, azután R. Waugh jun. és végre Osborne. — Az istálló a nyári versenyekig Pullitzon volt Morvaországban, azután lejött Gödre, és az őszkor Tatára.) 4é. Cacolet m. — 3é. Barbeau 1050 3é. Helene к. 575 3é. Laure 110 3é. Michonnet — 3é. Valentine — 3é. Hamburg — 2é. Mile Buccaneer — 2é. Aumônier — 2é. Lina — 1735 *) Czigánylegényt az őszi versenyek után Major Gray társaság vette meg. Gr. Zichy Livia. 4é. First Trial 3é. Fridolin Herith főhadnagy. id. Corvette y 5é. Hopeful y 4e'. Promemoria y 1300 240 1540 430 705 400 Polko kapitány. 6e'. Gouverneur des Indes У 3i. Lucifer 1535 és 4 tisztd. 1500 30 Conte Veith. id. Formosa y 3é. Povidal 4é. Táborit У 5é. Mathilde y Sényi főhadnagy 6é. Verulam y Myslovski Alfred lovag 5é. Piorum 2é. Y.-Blinkhoolie 1530 és 1 tisztd, 245 900 100 1245 és 2 tisztd. 1205 és 4 tisztd. 1065 1065 Ezer frton aluli összeget nyertek : hány lova futott nyert Tdij Br. Orczy főhadnagy 1 855 1 Gr. Kálnoky Hugó 2 720 2 Herb főhadnagy 1 630 Br. Falkenhausen 2 500 Gr. Bombelles és 1 Beniczky Gábor ur 5 2 500 1 Kodolitsch ezredes 2 460 1 Vacano kapitány 2 395 1 Dzikovi gr. Tarnovski János 3 320 Klobusiczky ur 1 320 Br. Aerenthal F. 2 310 2 Fényes Gyula hadnagy 1 250 1 Delinowsky hadnagy 1 210 Gr. Schlippenbach kap. 1 157 'Д Thuczynski Kázm. lov. 3 145 1 Gr. Larisch 1 120 Chwalibngowsky lov. 2 115 2 Czaykovszlci László lov. 1 80 1 Van Son Constant ur 1 80 1 Gr. Bisringen Nándor 2 75 1 Macskássy Miklós ur 2 50 Br. Grovestin 3 50 Br. Leonhardi főhadnagy 1 45 1 Br. Fischer hadnagy 1 40 1 Gr. Konarski hadnagy 1 40 1 Csicsery Géza hadnagy 1 20 1 Gr. Stadnicky E. 1 15 Pelikán. Otmár ezredes 2 10 Gangl hadnagy 1 10 1 Cielecky Arthur lovag 3 10 Patay Samu ur 1 5 Br. Kotz 1 1 Goldschmidt hadnagy 1 — 1 Erzsébet napja Kolozsvárott. Tisztelt szerkesztő ur ! — Sietek önt egy igen sikerült Sport-ünnepélyről értesíteni,*) melyet tegnap rendezett a kolozsvári falkavadász társulat ez idény alatti vadászatokon részt vettek számára ; a világ első lovas vadásznője : Felséges Asszonyunk a Királyné névünnepének emlékére. Intézők : br. Wesselényi Béla, Bartha Lajos. — Pályabírók : gr. Bánffy György, Inczédy Sámuel ezredes, Elekes György. — Vitabirák : Elnök gr. Bánffy György, br. Huszár Ádám, gr. Bethlen Gergely, gr. Bethlen Károly. — Teherre figyelő : Barcsay Domokos. — Indító : br. Huszár Ádám. I. Pezsgö-dij. Tiszteletdíj. Táv. 1 'Д mfld. Urlovarok vadászkabátban. Teher kiegyenlítés nélkül. Br. Wesselényi Béla 4é. р. k. Melinda a. Zetland a. félvér 7 0 kil. Tulajd. 1 *) Egy nappal később érkezett, mint lapunk mult száma megjelent. Szerk. — Még valami fontos dolgot kell önnel közölnöm. ... — Tudom ; bizonyosan újra irt Luxmoore, ugy-e ? — vágott közbe Holt. — Hadd lássuk, mit ir, — s kezét kinyujtá. — Oh, koránt sem. Ugy látszik, végre fölnyilt a szeme neki is s belátta, hogy levelezésükbe mások is avatkoznak. — Mi az ördög ? ! Honnan gondolja kegyed azt? — Nem gondolom, hanem tudom. Láttam, mikor miss Gráczia a saját leveleit megmutatta neki. Ne higyje Mr. Holt, hogy többé önnek a kezébe kerüljenek az ő leveleik. Ok már újra kiengesztelődtek egymás iránt, s hiába lennének leveleik meghamisítva. — És mikép történt az? — Azt neui tudom bizonyosan, — viszonzá Sarah ; — de Mr. Luxmoore ott volt Laxtonban, s értekeztek egymással. Ebből láthatja ön, hogy a csinyt fölfedezték. Berkley Holt elgondolkozott. — Honnan tudja mindezt kegyed ? — kérdezte végre. — Nos, hát láttam Mr. Luxmooret Laxtonban s mindjárt gyanítottam, miért jött, s midőn láttam, hogy leveleit megmutatja, rögtön meggyőződtem, hogy dolgaink csehül állanak. — Hallott valamit a beszédükből. — Csak egyes szavakat ; a mellékszobában hallgatóztam. — Hiim ! Es igy nincs kétsége a fölött, hogy müveletünk föl van fedezve. — Bizonyos vagyok benne. — Kegyed, édes Sarah, többször tett már tanúságot megbízhatósága és ügyessége felöl. Tartsa figyelemmel ezután is a laxtoni eseményeket s tudósítson engem azok felöl hiven, s én akkor kegyedet karácsonyi ajándék gyanánt husz fonttal fogom jutalmazni. — Először is, Mr. Holt egy pár kérdést intézek önhöz. Berkley némán bólintott fejével. — Liddington nemde szép és terjedelmes uradalom ? — Bizonynyal. — És lehetséges, hogy ön annak a birtokába fog jutni ; én ugy hallottam. — Ugy vau ; ha a sors kedvezni fog. — Mit ad ön annak, a ki Liddingtont önnek a birtokába jutni segéli a jövő évig ? — Hüm. Ez igen bajos dolog. — Berkley, akarom mondani, Mr. Holt, ha ön a jövő évben tulajdonosa lesz Liddingtonnak, teljesiti-e azt, a mit én kérek ? — Attól függ, mennyit kiván, — viszonzá Holt nyugodtan. — Én hűséges fizetőmester vagyok, ha egyszer a munkás megérdemli az ő bérét. — Ad-e ön tizezer fontot? — kérdé a leány, piros ajkait rágva. — Adok; ha kegyednek a közremunkálása folytán a liddingtoni birtokhoz juthatok, biztosítom a tizezer fontról. — De ez nem elég ám ! Ad-e húszezret ? — Nem bánom ; adok annyit is ! — szólt Berkley. — Ugy látszik, nagy reménysége van elnyeréséhez. Azonban kegyed még egyebet is akar kérdezni, kedvesem. — Türelem, ez a mit most kérdezek, egészen más természetű dolog. Akarja-e ön nőül venni azt, a ki Liddingtont hozza önnek mennyasszonyi hozomány gyanánt ? A leány közelebb lépett Holthoz s kihivó tekintettel nézett rá. Holt csak bámult rá e nem várt kérdés után s aztán igy szólt : — Üljön le Sarah, az a mit most kérdett, sokkal váratlanabbul jött, semhogy az arra adandó felelet néhány pereznyi meggondolást ne igényelne. Azt eleve is ki kell nyilatkoztatnom, hogy kegyedet csinos leánykának tartom ; de még soha sem gondoltam eddig arra, hogy kegyedet, mint leendő nőmet tekintsem. Berkley koránt sem gondolt arra, hogy e nőt elvegye, de azt is tudta, hogy megronthatja az ő legmerészebb terveit, ha biztatóan nem válaszol. — Ejh, — gondolá aztán, — e leány sokkal kapzsibb, semhogy pénzjutalommal is meg ne elégedjék. — Aztán igy szólt : — Ily áron nem fogadhatom el segélyét, Sarah. — Kegyednek múltja, édesem, sokkal ismeretesebb, semho/y Liddington úrnőjévé emel hessem. A leány boszusan mérte végig szemével s igy szólt : — Ez esetben nincs más mit mondanom, mint : jó éjszakát ! — Ahogy kegyed akarja, édesem — szólt Holt ; — de jegyezze meg magának, hogy az én segédforrásaim kifogyhatlanok. — Én szeretem önt, -— viszonzá a leány — s csak egy mód vau a liddingtoni uradalom elnyeréséhez, ha t. i. engem nőül vesz. — Jó éjt ! — Ügyes leány — motyogott magában Berkley, midőn Hemmings Sarah durczásan eltávozott — de nem fog az eszemen túljárni, azt tudom XXVI. Télközépi számitások. Az 18**-dik verseny után a szenvedélyes turfiták gyakran vitáztak a fölött, melyik volt az évben a legjobb kétéves csikó. Némelyek a »The Felon«-nak adtak elsőséget, mások a »Ptolemy«nek, a Middle Park Plate győztesének , mely kései csikó lévén, még fokozta a reményt, hogy májusig sokat fejlődik s az epsomi gyepen diadalt arathat. A blithedowni istálló lovai közül némelyek a Lacedemoniant dicsérték, mely a Criterion*
