Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-08-01 / 31. szám
322 VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. AUGUSZTUS . 11877. ver és • nn< к rai.tsza a kasban lévő mézzel sodrony vagy z-ineg által összeköttetésbe hozatik. — Ezt a kedves csemegét az öreg »maezkó с midőn éjjeli kalandozásaiból szokott utján visszatér, kitűnő szaglásával fölfedezi és mohó étvágygyal kúszik föl, hogy azt karjaiba ölelje, — de a me'z a kas fölötti fezyverrel összeköttetésbe levén, e jámbor ! szándéka meghiusul, sőt a nyalánk-ág nem ritkán életébe is kerül ; — egy ilyen sikeres esel után el lehet mmdani, hogy a szegény maczkót slép-re csalták* mézzel ! Már kon : vadász évben, .... A cselekvés van, csak a jelszó hiányzik s újra most nyugodjék kiki a szerzett babéro- а к nek ez nem jutott, bizhatik az uj órája közel dörg a fegyver, riad a kürt, hajt az eb . Golvó. Utazás a Zamtesi viz-eséseihez(Utazási és vadászati képek.) A hazánkban létező és szokottabb, ismertebb vadakról, elég részletesen szóltunk ; már most alig volna valami érdekesebb, mint a röl, de főleg a zergékről, egyet-mást elmondani, j aaza t; — de különösen kutatni azt, hogy ezek száma az előbbi évekhez képest fogyott, vagy növeke, .. fällen des Zambesi« — fajd feleknemetorszagi gazdag dett-e ? — E kérdésre — kevés adat levén előttünk — határozottan és indokolva nem szólhatunk, — de a mennyire e lapok t. szerkesztőjének a Tátrában hosszabb idő alatt szerzett tapasztalataiból, — sa központi Kárpátokból úgyszintén Erdély havasaiból, — a Retyezát és Hátszeg vidékeiből vett egyes tudósításokból általánosan következtetést vonhatni : mind a fajd, mind a zerge állomány hazánkban, ha nem ( melked-tt is, de az előbbi évek színvonalán bizonyára áll. A központi Kárpátokban — a Krivánon tul egész a loinniczi csúcsig s a gerlachfalvi csúcstól egész a lengyelországi havasokig 300—400-ra becsülik a zergeállomáuyt, mely 20 — 30 főnyi falkákban összeállva, nem ritkán látható. Mintegy 12 darab zergéröl tudunk, melyek a lefolyt évben tokban lövettek. A fajdvadászatok köréből részletes tudósitást csupán Erdélyből vettünk ; — ez a kirándulás a hátszegi havasokba történt, és 7 kakassal fizetett. Az évenkinti bargittai kirándulásról a lefolyt évben semmit sem halhattunk, mint egyátalán keveset a kárpáti fajdvadászatokról is, Árva-megye, a Szepesség, Gömör, Marinaros stb., különösen ez utóbbinak »Mamula*-yjL általán ismerik e nemes E mü czime eredetileg : »Nach den Yictoriairója Mohr Eduard, egy magánzó, Kit utazási és vaezenvedélye három izben ragadt Afrika ismeretlen vad vidékeire. A két első kirándulásból ismét vadászatért Európába; harmadik kirándulása azonban, mely 187 6 elején történt — nem soká tartott ; a mult év végén jött a gyászbir, hogy Mohr Eduard — valahol Közép-Afrikában elhalálozott. Első utazása a Zulu földekre 1866ban történt, mint mondja, csupán vadászati szenvedélyének kielégítése végett. »Visszatérve az eurodai polgárisultság lágymeleg ölébe — neui soká találá nyugalmát, s másod-izhen is elkívánkozott Afrika vaddus vidékeire, ... a sötét éjjben lobogó vadásztüzhöz, melyet Afrika fekete Nimródjai ülnek köriil — napi harczaikat beszelve el, mig egyszerre megdördül közelükben a puszták királyának hangja.« A mü két kötetből áll és számos rajz disziti ; legpompásabb köztük a Zambesi vízesése. — Roppant széles folyam tömeg egyszerre elveszti maga alól a talajt — s több a Kárpá- száz láb magasságból a roppant mélységbe hull alá, kékes fehér foszlányokban. Bár az egész mü igen érdekes, és szerző mind a tájak, mind a növényzet és állatvilág festését sikerülten adja, mégis legérdekesebb részei azok, reánk nézve, melyben vadászatait festi ; melyeket részint a kafiirokkal, részint európai utazókkal végzett; megismerkedett itta hires John Dunnái, továbbá Ilartley-vel az elefántvadászszal is, ki 40 év előtt Európából odaezakadva, máig is ez madarat, — melynek elszaporodására talán leg több akadály a hegységeken való őrzés, legelte- biányzanak, különösen az angol _ ! állatok vadászatából él. Mulatságos epizódok sem család köréből, tés, — sa tavaszi hóolvadás, mely a fajdok fészkeit sokszor elsodorja, vagy tojásaikat megrontja. A lefolyt év alatt a Szepességben és a bereghi erdőségekben lövetett legtöbb ezekből ; e két be-1 lyen süket és nyirfajd. úgyszintén császármadár, i ö-szcsen mintegy 110 drb lövetett. — Igy hát el lehet mondani, hogy a fajdfélék és a zerge, a szenvedélyes vadásznak ez a két »non plus ultra*-ja, hazánkban meglehetős quantumbin teryész, — csak kis gond, kis figyelem kell még reá és akkor hazánk fajd- és zergevadászatai a legjobbak hirében lesznek. — Itt egyúttal meg kell emliteniink, hogy a havasok e két vadja, a lefolyt évben, hazánkban kímélve volt; közös ellenségeik pedig t. i. a vadmacska és hiúz sikeresen pusztíttattak. — Vadmacska tahin legtöbb lövetett Ágoston Szász Coburg-Góthai kir. herczeg ö fenségének uradalmaiban, hol mindössze 37 drb ejtetett el. — Hiúz öt darab ejtetett el hazánkban részben fegyver, részben méreg által. A vizi vadászatokról — pedig ebben hazánk különösen gazdag, — tudósítások hiányában nem szólhatunk, kivéve azonban a »velenczei tavat«, melynek pálozdi és agárdi részein 10 napi vadászaton »4000* darabon felül lőttek kacsát, búvárt és szárcsát. Ez volna rövid áttekintése a mult évi vadászatoknak, és ez kétségkívül kedvező, a milyent még a mult tavaszon, a fentebb elmondott rosz időjárás után, és cgyébb ismert bajok és hiányok mellett talán senki sem remélt. E mellett a vadászatok változatosságát emelték a gyakori falkavadászatok és agarászatok, melyeknek — öszszehasonlitva különösen a falkavadászatok jelenlegi állapotát az előbbi évekkel, és tekintve hogy a sport ezen két nemének évről-évre több-több lelke? pártolója akadt: — hazánkban szép jövője van. mely férj, nő és két missböl áll ; kik megunva a szigetország róka-vadászatait, — oda lenn Afrikában nyargalnak antilopok és néha oroszlánok után. Szerző Brémából való s 1868. deczember havában indult el Afrikába ; kísérője egy Hiibner nevü természettudós volt. Madeira szigetére 186 9. január 2-án, a jó remény fokára pedig január 2S-án érkezett. Igen érdekesen fest i e város sajátságait és kine'zését. — Februárban indult el Natalba, hol azon expeditiót szervezé össze, melylyel a vadonsivatagaiba hatolandó volt. E kiindulási pon nál veszszük fel mi is elbeszélését. * * * III. FelkészUlödés a vadonba. »...— Alig hogy a hajóról kiszál ltunk, s magunknak egy kis szállást találtunk, azonnal hozzá láttam azon monstrum megszerzéséhez, mely nélkül Afrikában lehetetlen utazni. Ez a szörnyeteg egy nehézkes ökör-szekér, melyen minden utazó sokféle hibát tud fölfedezni, de még máig sem tudtak megjavitni. — Ez egy nagy, hosszú és széles, 4 kerekű szekér, mely fölé abroncsokra, fél g< mbölyü vászon ernyő van feszitve. Tengelyei, kerekei, derekai - - minden, minden oly vastag, nehéz erős és vasazott, hogy 14 pár ökör kell húzására, de egy ily szekér aztán nappali és hálószobája, élés-, fegyver- és tölténytára a vadásztársaságnak ; egy erős vár a vadonban. Ha az ember egy ily ökrös-szekret megnéz, akaratlanul is feltalálójára : a hollandi boerra gondol ; ez is mint az : otromba, vastag és Ízléstelen — de vas szilárdságit. — A ki csak az európai utakat és dűlőket ismeri, ha mindjárt a legroszszabbakat is, annak még nincs fogalma arról, hogyan néz ki egy afrikai mező, a folyók gázlói és a hepyszorosok átmenetei ; de e szekér oly ronthatlanul erős szerkezetű, hogy törés nélkül megy át ez iszonyú megpróbáltatásokon. — Tengelyei mintegy 18—24 hüvelyk vastagságúak (!) a legszivósb és keményeb fából, melyet alólról még erős vas-pánt fon félig, s végén egészen körül. — A kocsi tetejét, mint már emiitettem, kettős vitorlavászonból készült sátor fedi, melynek külseje szurokmázzal, be'seje olajfestékkel szürkére vagy zöldre van festve s igy teljes védelmet nyújt az ég esőcsatornái, s a fen?ik hűvös szelei ellen. Felső részében e^y fa-keret van, melyet hálóként erős ökörbör-szij borit, ezen van a matrácz, s igy а vándornak mindig száraz és fedett agya; igaz bogv ide-oda lób.ilózik mint a hajóbeli függ-ágy, ha a s/ekér halad, de ezt a hintázást hamar megszokja az ember. A kocsi belsejében jobbra-balra számos táska van bőrből felszegezve; mi igen ezélszerü, sok olyan tárgyat tartalmazván, mire az uton minduntalan szüksége van az embernek, mint példáál : töltények, látcső, dohány, gyufa, pipa, ivópohár, kulacs, orvosságok, kenyér, könyvek stb. Természetes, hogy a tengehek szilárdságán kivül a kerekek is igen igen pontosan készitve legyenek. A vas abroncsoknak erősen meghúzva kell lenniök, a küllőknek szorosan az agyhoz kell illeniök ; ugy hogy ha valaki ujjával megkopogtatja — esengeniük kell mintha érezböl volnának ; ez mutatja, hogy feszesen együtt vannak. — Ily kocsi épitésénél azonban kiváló jóságunk kell a fának is lenni s ( sak olyat használhatni, mely néhány évig árnyékban jól kiszáradt. A friss fából készítendő jármit lehetetlen hogy ellent állhatna azon mindent kiszárasztó forróságnak, mely Afrikában honos, s pár hét alatt egészen szétmállna ; igy is ereszkedik néha a legjobb fa is, cs az utazó kénytelen a kerekeket minden 3 — 4 nap sós vizzel innsni, ismeretes levén, bogy a só a levegőből a legcsekélyebb nedvességet is magához vonja. A boer e nehézkes ezekérvára a pusztaság hajója, s a vándor ideiglenes otthona, melynek jó karban tartására mindent el kell követnie, mert ettől fiigg élete. — Elöl van a nagy zöldre festett és almáriom formájú kocsisülés; itt trónol, fontosságának egé z érzetében, szájában pipával és kezében egy nagyon husszu ostorral, az én szekeresem, Jakab, egy koros hottentotta — az egyik ; Fülöp a másik szekéren. — Mindegyikök gagyogván egy kevéssé angolul, természetes hogy ök is az uri társasághoz számítják magokat; — külön étkeznek, felszolgáltatják magokat a kisérö kafirok által és megvárják, hogy őket per Mr. Bokkis és Mr. Philipp néven titulálják. — Különben kitűnő ökrészek, mint minden hottentotta — de egyúttal kimondhatlanul könyelmüek is; — s bár szemlátomást igen sokat tartanak magok felöl — de a country Whisky és Genever szelleme előtt nagyon hamar meghajolnak. A kocsi hálsó saraglyájában van a mintegy két akós vizes hordó, melyet azonban csak akkor szokás megtölteni, ha a környék viz-szegénysége kivánja. — A szekér oldalain kívülről vannak : egy pár tartalék járomfa az ökrök számára, járom-szögek, balták, кезек, vas kapcsok, szijjak stb., bogy ha valami törik vagy szakad a szekéren, istrángon, azonnal javitni lehessen. Durban városkában, egy Milne nevü bognárnál találtam szerencsémre, két egészen uj szekeret, melyekkel az én, legalább 450 mértföldnyi utazásomat — melyre akkor csak készülék, szerenesésen bevégeztem, s melyekért én akkor 1400 tallért vagy is 310 font. sterlinget fizettem. Meglévén a szekerek, azok felszereléséhez és eleséggel ellátásához kezdtem ; mi nem gyerekség. Annyiféle fegyver, ruh?, lőpor, ólom, töltény, gyutacs, tányér, bögre, serpenyő, fazék, kanál, kés, villa, orvrsság, könyvek, mérnöki és csillagászati eszközök ; lég és hév mérők, vegyészi-eszközök, savonyok кеЧепек, hogy egész litánia ; növelik a podgyászt azon kereskedelmi csere-czikkek, melyek egyedül képeznek pénzértéket a bennszülött kafir népségeknél, u. m. gyapotkendök, tarka kartoD, üveg gyöngyök, réz gyürük ; —- ehhez járul aztán az élelmiszer: kávé, thea, ezukor, liszt, eczet, olaj, száritott franczia zöldség, Liebig
