Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-07-11 / 28. szám
JULIUS 1 1. 1877. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 205 Nyilvános ügető-versenyt nyert lovak kizárvák. Ót egymásra következő nyargaló ugrás kizárja a illető fogatot a versenyből. Az elindulás 10 perczenkénti külömbse'ggel történik. Nyertes, ki az alább meghatározott távolságot legrövidebb idő alatt futja meg. Távolság 4000 méter. — Tétel 20 frt. Nevezni lehet a versenyt megelőző nap -éjjel 12 órájáig. Legalább három fogatnak kell indulni, különben nincs verseny. A tét és bánatösszegek az első fogaté a második tételét menti. Indítványozók : Báró Rudvánszky B' ;la. Kodolitsch Alfons ezredes. Észrevétel. A fennevezett dijak az eddig beérkezett aláírások szerint vannak beosztva, ha azonban több gyűlnek be azok aránylag nagyobittatnak. Kodolitsch, ezredes elnök, Gróf Almásy Kálmán, Gróf Almásy Tassilo, Gróf Bombelles Károly, Gróf Forgács István, Báró Radvánszky Géza, Gróf Wolkenstein Ozvald, Gelan Károly tábornok, Gróf Herberstein ezredes, Polkó százados, Oellacher százados, Xivkovics százados, Báró Orczy főhadnagy, Skarzinszky hadnagy. Lóvásár és versenyek MonzábanA legjelentékenyebb lombardiai lóvásár az, mely junius 25-én a monzai fiera alkalmával tartatik meg. Monza kedvenez nyári tartózkodási helye a milanói »société«-nek. — Körülbelül olyan forma mint a Bécs melletti Baden -—• s különösen említésre méltó gyönyörű fekvése a Brianza tövében, továbbá a pompás királyi Villa (Humbert trónörökös herezeg nyaralója). E nyaraló a Scbönbrunni kastély mintájára épült s van mellette egy nagy kiterjedésű vadászpark. Az idei lóvásár leginkább a lovakban való hiány által tünt ki. Azaz, hogy »Equus« fajbeli állat elég volt, de ló igen kevés. Olaszország szegénysége lovakban most még feltűnőbb mint valaha, mert az osztrák-magyar lók i vi teli tilalmat első sorban e déli szomszédunk sinyli meg. Az egész Olaszország szerte kitartása, munkabirára és elegáns actiója folytán nagyrabecsült magyar ló ennek folytán a vásárokról egészen el* tüut. Ennek következménye, hogy a lósorozó bizottság kénytelen volt a hadsereg számára hajmeresztő árakon vásárolni oly lovakat, miket nálunk ingyen sem fogadna be a remonta-commissió. íme szomorú következményei annak, bogy egy országban a lótenyésztés emelésére nem történik semmi s a nemzetgazdaság e fontos ága mostoha bánásmódban részésül. Humbert trónörökös herezeg főistálómesterének, gróf Settimo nak szeretetreméltó előzékenysége folytán alkalmam volt a királyi istálót Monzában megtekinteni. Az istálóban mindössze 46 darab ló van, melyek kivétel nélkül Angliából hozattak. Különösen gyönyörűek a hámoslovak, mind kifogástalan nemes fajú irlandi kanczák. A Ciniseli miilovartól vásárlott s általa betanitott sötétpej mén paripa még most is diszét képezi e valóban királyi istálónak. A tartás valóban mintaszerű s minden lépten-nyomon meglátszik, hogy a tulajdonos igazi lókedvelő. Már most kellene valamit az itt megtartott ügetőversenyekről is szólani. De ez már igazi időfecsérlés lenne. Valóságos caricaturáját láttam egy versenynek. Az indult lovak közöl egy sem birta a kilometer-t 2 3Д percznél rövidebb alatt megtenni, a mi elég silány eredmény ; látszik hogy csak műkedvelők és nem szakértők az itteni sportman-ek. Milano maga ez idő szerint tökéletesen kibalt : a különben oly zajos és életteljes Corso a bastionin oly tires mint akár a Prater Augusztusban. De még sem egészen, épen mikor e sorokat irom, két szürke Orloff-ügetö mén hajtat végig a fasoron. Tulajdonosuk ugy látszik a corsoórákban űzi a training-et. Milánó, 1877. junius 29-én. Salvi Pál. Ellesek és elnevezések. Gr. Esterházy Imre ur rhédei istállójában 187 7-ben a következő ellések történtek : Goldenpippin január 31-én egy sárga kancza csikót ellett Dangu után csillaggal, mindkét hátsó lába fehér. Neve : Daisy. Bajadér febr. 20-án sárga kanczacsikót hozott csillaggal Dangu után, neve Doll. Clematis és Daniella meddők maradtak. Kérdések. Micsoda óvszer használandó ha a szuka a tulajdonos czélja ellen, tudta nélkül megforgott? mert nem szeretném ha a 62 napot kellene megvárni, félvén, hogy a kutyám nem lesz olyan jó mint volt? Azaz elvetéltetni óhajtanám. Egy agarász. Eladó Cotswold, a hetes bizottmány tulajdonában levő, és jól iämert telivérmén (ap. Newcourt a. Auróra, — Pantaloontól stb.) a legtöbbet Ígérőnek. A mén egészséges, hibátlan és még az idén is fedezett. A venni szándékozók ajánlataikat lezárva és e felirattal »Ajánlat Cotswoldért« f. é. julius 15-ig alólirthoz szíveskedjenek beküldeni. — Budapesten, 187 7. junius 25. Megbízásból. A pesti lovai-egylet titkársága Árverési hirdetmény ! 15 darab magyar királyi államimén, 14-ik évüket elérve, de azért tenyésztésre, — leginkább kisebb tenyésztőknél, még igen használhatók — az alább jelzett helyeken és időkben, nyilvános árverés utján, azonnali készpénz fizetés mellett eladatnak, és pedig: Székesfehérvárott 187 7. évi julius hó 14-én d. e. 10 órakor a nagy vásártéren, kilencz db ; (1 angol, 4 arabs, 1 norfolki, 1 normann, és 2 valódi arabs fajú). Győrött folyó 1877. évi julius hó 23-án d. e. 10 órakor a vásártéren három db (fajra 1 angol, 1 arabs s 1 lippizáni) és végül: Nagy Tapolcsányban folyó 1877. julius 12-én 3, három darab (hasonló fajú az előbb jelzettekkel.) Kelt Székesfehérvár 1877. évi julius hó 3-án. M. k. méntelep parancsnokság. Eladó6 dirab 4 éves nyerges paripa, mind nyájan Alligator (ennek apja Dan. O'Rourke anyja Countess of Thebe) és ménesbeli kanczák után neveltettek. Megtekinthetők Körös-Ladányban, 1 mfldnyire a mezőbevényi vasúti állomástól. üvegházba, hol szabadabban beszélgethettek, nem levén oly sok kémlő szemnek kitéve. Lay ton Grácia meg volt győződve, szüleivel együtt, hogy Luxmoore Iiarold még eltávoztuk előtt nyilatkozni fog. Az öreg Layton arcza sugárzott с gondolatra. De hát mit is kívánhatott volna leányának jobbat, mint gazdag, derék férjet, ki előkelő család ivadéka s kit leánya is : szeret. — Még két nap — s kegyetek már elutaznak — soh ijtott föl Harold. Gracia lesütötte szemét s nem válaszolt. Erezte hogy e pár nap alatt sorsa fölött lesz döntve. — Jól tudom, hogy ősi lakom nem versenyezhet kényelem tekintetében a laxtoni kastély kényelmével, — folytatá az ifjú, — de mindazáltal is azt hiszem, hogy jól töltötte kegyet az időt hajlékomban. — Oh, felségesen, mindnyájan igen jól mulattunk s nagyon hálátlanok lennénk, ha szives vendéglátása iránt elismeréssel nem lennénk. De hogy mondhatja ön azt, hogy ősi báza nem kényelmes ? És a mellett mennyi élvezetet nyújtott ön nekünk, a többi közt versenyre szánt csikóinak megmutogatása által. Most láttam először, mily nehéz lehet egy-egy fiatal ló bizalmát megnyerni . . . — Ép oly nehéz, mint egy leány kegyét megnyerni. Oh mondja csak, Gracia, sikerült-e nekem az ön kegyét megnyerni ? A leány elpirult, kissé hebegett s aztán lassú hangon kérdezte : — Mi az, mit ön tőlem kivánna ? — Azt kegyed jól tudja Gracia. Akarja-e férjül azt a férfit, ki kegyedet a folyamból kihúzta ? A hölgy egy perezig fölnézett az ifjúra s szemével igent jelzett. Nem állott ellent, mikor őt Harold magához szorította, de mosolyogva susogta : — Nem akarta ön ezt elébb nekem elhinni — Csak visszatartottam indulataimat, kedvesem — viszonzá Harold, a mint karjai közé szoritá és megcsókolta. — De most Ígérje meg ám, hogy Liddington úrnője lesz ! — ígérem, — viszonzá a hölgy, sőt azt is bevallom, Harold, hogy már rég ünnepélyes fogadást tettem, soha más férfinak szerelmi vallomására nem hallgatni, csak az önére, ha azt valaha fülembe fogja súgni. — Es kétkedhetett kegyed e tekintetben? — Hm ! Anna nővérem azt hallotta, hogy ön nagyon szerette Mrs Richeton-t. — Alaptalan mendemonda, Gracia, —- szólt az ifju. — Egy szó igaz sincs a dologban. Bűnösnek érzem magamat, hogy egy évvel ezelőtt nagyon udvaroltam neki, de az már régen volt, még mielőtt kegyedet ismertem volna. — Nem hiszi ezt nekem ? -— Bizom önben teljes lelkemből. De talán jó lenne már visszatérnünk Harold. — Várjon kegyed még e$y perezig. Holnap atyjával fogok beszélni, hogy rendbe hozzuk az ügyet. Remélem nem lesz kifogása ellenem mint veje ellen. — Oh, ön nem is képzeli azt, hogy atyám mennyire szereti önt. Hiúvá tenném önt uram, ha elmondanám, mily véleménynyel van ön és Liddington iránt. Boldogabban senki sem tölté itt az időt, mint én ; de utánam mindjárt atyám következik. Ép e perezben egy csendes tréfás dal iité meg fülöket. A szerelmes pár erre fölkaczagott, a mint a daloló im feléjök közeledett. — A vendégek egy része már menni akar, — szólt, — de nem akartak búcsúzatlanul a házi gazdától távozni. Menjen föl tehát Harold, bókolja el innen őket, mert különben még csak szivarra sem gyújthatunk. Majd vigyázok én addig Grácia kisasszonyra, Úgyis az egyik küldetésem, hogy megnézzem, nem kúszott-e föl valamelyik eactusra. Harold egy pillanatig habozott s aztán igy szólt : — Jól van tehát, Jim ! — s azzal távozni készülő szomszédaihoz sietett, hogy szerencsés utat kivánjon nekik. — Képzelem, mennyire örül kegyed, hogy engem lát ! — szólt Jim. — No de addig, mig Harold visszatér majd igyekszem elűzni az unalmas perczeket. — Haroldnak mondani valója volt nekem s azért vonultunk ide, — szólt a hölgy lángoló arezczal — s ez engem nagyon boldoggá tett. íme most tudja, hogy állunk ! Csak arra kérem, még egy kis ideig hallgasson. — Fogadja szivesen jó kivánataimat. Annyit mondhatok, Grácia, hogy jobb férjet, mint Harold, az egész világon s:m kaphatna. Legyen egyszersmind meggyőződve, hogy mindaddig néma leszek, mig a titok közhírré nem lesz téve. Grácia szívélyesen szoritá meg a gratuláló Jim kezét. (Folyt, köv.)