Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-06-27 / 26. szám

JUNIUS 27. 187 7. VADÁSZ- ÚS VERSENY-LAP. 191 arányosítva évenkint váltakozó bérlet-összeget fizet, mely különösen az 1875. évre vonat­kozva minden egyes adósorozati hold után 6 frt 13 kr. lett megállapítva. — Ugyanekként van gondoskodva a zöld, kizárólag vetett takarmány­ról is, melynek felhasználásaért az 1875. évben a ménes-intézet az általa igényelt 60 holdnyi területért holdankint 2-4 frt használati bért fize­tett az igazgatóság pénztárának. —- A mag és száras szálas takarmánynak előállításáról szintén a gazdasági igazgatóság tartozik intézkedni, a melyekre nézve az elszámolási ár a minisztérium részéről, a szálas takarmányra vonatkozva a ma­kói, aradi s orosházi, s a magnemüeket illetőleg, a budapesti piaczi áraknak tekintetbevétele mel­lett, s az utóbbiaknál levonva az orosháza-buda­pesti vasutoni szállitási költségeket, minden egyes évnegyedre külön-külön szokott megállapit­tatni. — Ezen árkiszámitási kulcsnak alapján, kü­lönlegesen az 1875. évet illetőleg, a ménesbir­tok gazdasága a ménes-intézetnek az érdeklett helyiségekbe bt szállítva; a zabot 1 frt 60 kr., — az árpát 1 frt 85 kr., — a kukoriczát 2 frt 50 kr., — a szénát, sarjút és vetett takar­mányt 1 frt 74 kr., — a takarmányszalmát 1 frt 13 kr. évi átlagos arakban adta át, ezeket a magnemüeknél bécsi mérő s a szálas takarmány­nál bécsi mázsa után számitva. — A tarló-lege­lőnek a ménesek általi esetleges felhasználása s a ménes-intézet részére kiszolgáltatott alom-szal­ma ár-megtérités alá nem jönnek, e részben vi­szonzási kiegyenlítésül a gazdaság igazgatósága által a ménes-intézetbeli lovak trágyájának in­gyen-átengedése fogadtatván el. Ha az épen előadottak kapcsában tekintetbe veszszük, hogy a mezöhegyeei ménes-intézetet a gazdasági igazgatóság az 1875. évnek folyamá­ban 127 6 hold legelő-terület használati átenge­désében és 69 holdról betakarított zöld takar­mányban részesítette ; — ha továbbá felemlítjük, hogy az igazgatóság számviteli könyvei szerint a ménes-intézet ugyanazon évi szükségleteinek fede­zéséül 52283 mérő zab, — 2187 mérő árpa,— 95 mérő kukoricza, — 62463 mázsa széna, — és 17518 mázsa takarmány szalma adatott át: — mindezeket a fennebb jelzett egységi árakkal egybevetve azon számítási eredményre jövünk, hogy az 18 75. évben átlagosan 1500 darabra tehető ménes-intézetbeli lóállománynak ezen évbeni élelmezési ellátására összesen 226,454 frt fordít­tatott;— illetőleg, hogy a mezőhegyesi ménes­intézet lóállományának minden egyes darabjánál tisztán élelmezési költségek fejében évenkint és átlagosan 150 frt 10 kr. kiadási összlet vehető fel. A legutóbbi tiz év eredményeinek átlagában a mezőhegyesi ménes-intézet kezelése alatt álló ló­állománynál a szaporulat 100 fedezett kaneza után 80 csikóban nyer kifejezést. — Az elveté­létck nagyobb tekintetet érdemlő számban nem jönnek elő, s az évenkénti átlagot tekintve csak igen kedvezőtlen időjárást felmutató években ha­ladják meg a 4°/ 0-ot. — A megbetegedési esetek tulnyomólag az egy és két éves csikóknál jelent­keznek, s az összes állományban az évenkénti elhullás 3 és 8°/o között váltakozik. — A leg­inkább jelentkező betegségeket a mirigybántal­mak s a tiidögyuladások képezik. — Vészszerü pusztítások a legutóbbi évtizedben nem jöttek elő. — Mint járványok a hártyás tüdőlob, a hagymáz és lépfene ismételten és terjedtebb mérvben lép­tek fel ugyan, de jelentékenyebb veszteségekkel nem voltak egybekötve, minthogy járványonkint az egész állományból 9—18 darab hullott el.— Az állategészségügyi rendészet által előirt sza­bályzatok Mezőbegyesen a leglelkiismeretesebb figyelemben részesittetnek. — De különben is az állatok kedvező egészségbeli állapotának fenntar­tása tekintetéből minden kitelhető elővigyázat a legnagyobb pontossággal van érvényesítve ; — s az istállókban kezelt lovaknak mindegyike egye­denkint és naponta állatorvosi vizsgálat alá jön, — ugy nemkülönben az egyes ménesosztályok is rendszerint naponta meglátogattatnak az állat­egészségügyi személyzet tagjai által. — Az e végböli teendők sikeresithetése érdekében a mé­nesintézet katonai parancsnokának egy katonai föállatorvos, — 3 katonai s 2 polgári alállat­orvos, és a kormány segélyezése mellett gyakor­latra beosztott négy kezdő polgári állatorvos, — valamint négy katonai gyógykocs, — áll ren­delkezésére. — A kiilönnemü betegségek gyógyí­tása kívánalmaihoz mérve berendezett állatkór­ház 150 beteghelyet foglal magában, s 20 főre i menő alsóbb rendű kezelési és ápolási személy­zettel van ellátva. — A ragályos betegségekben szenvedő állatoknak orvoslása gondosan elkülö­nített helyiségekben kezeltetik; valamint az üdü­lő állatok részére külön zárt helyiségekről és ke­rített udvarokról is van gondoskodva. — A me­zőhegyesi álladalmi ménesintézetnek állategészség­ügyi személyzetét, egyes különleges esetekben, a parancsnoknak előzetesen kikért engedélye mel­lett, a közei-vidék is igénybe szokta venni ; — és tagjai közül különösen Neumann Sebestyén katonai föállatorvos terjedtebb hírnevet szerzett magának még a távolabbi környéken is, s a gya­korlati állatorvoslásnak terén mint tekintély van általánosan elismerve. (Vége következik.) M t y> ® t & С Q> § ä A Pesti Lovaregylet 1877. május 7-ki közgyű­lésén elhatározta, miszerint ezután a pesti verse­nyekre történendő nevezésekkel egyidejűleg a bánat­j pénzek előre fizetendők. Ez azon figyelmeztetéssel ; bozatik köztudomásra, miszerint a legközelebbi augusztus 1-én az 1879-diki Nemzeti-, Hazafi-, St.­Leger és September 1-én az 1877-diki őszi verse­nyekre történendő nevezések csak akkor tekintet­nek érvényeseknek, ha azokhoz a megfelelő kis bánatpénz mellékeltetik, a nagy bánatpénz pedig az illető időszakban kiegészíttetik. Budapest, 1877. junius 1. A Pesti Lovai-egylet titkársága. A magyarországi vidéki verseny egy ­tek t. cz. titkárságához. Megfelelöleg a pesti Lovaregylet által kezde­ményezett, s a vidéki versenyegyletek által elfo­gadott ujjitáshoz: mely szerint a kassai, debreczeni és kolozsvári versenyek hosszab időközzel nevezhető futamaira a pesti Lovaregylet titkárságánál is lehet nevezni : alólirt ezennel tisztelettel figyelmezteti e körülményre a nevezőket és vidéki collegáit, ez utóbbiakat azon hozzáadással: hogy a hozzá be­érkezett nevezéseket a zár-óra után mindjárt le­irva az okmányokkal együtt postán megküldi az illető titkárságnak. Egyúttal felkéri ez utóbbiakat, hegy viszont a nálok nevezetteket leírva és alá­írásukkal hitelesítve (de az okmányok nélkül) hozzá szintén rögtön beküldeni szíveskedjenek, hogy azokat kiegészítve a »Vadász- és Verseny­lapéban valamint a »Woehen-Rennkalenderben« köztudomásra hozhassa. — Hasonlóan felkéri vi­déki collegáit, hogy a teher-határozásokat és kis­bánat jelentéseket annak idején vele rögtön közölni szíveskedjenek. Budapesten, 187 7. junius 10. A pesti lovaregylet titkársága. Sárkány Ján. F. Felhívás. A telivér lovaknak bejegyzését a méneskönyv­be tárgyazó szabályzat értelmében felhivatnak a telivér ménesek tulajdonosai, hogy az 1877. év folyamában méneseikben előfordult elléseket, ille­tőleg elvetéléseket vagy meddőségi eseteket mi­nél hamarább beküldjék a méneskönyv bizott­mányhoz Bécsbe, Jockey-Club. Nyomatott formu­lárék az osztrák Jockey-Club és a pesti Lovar­Egylet titkárságánál kaphatók. Hogy a kiadandó méneskönyvnek minél pontosabb alapja legyen, a ménestulajdonos urak azonkívül felkéretnek, hogy összes telivér anyaguk az időszerinti állományá­nak kimutatását az idei bejelentésekkel együtt küldjék be ; e kimutatásban megemlitendők a ki­múlások, valamint 1870-től fogva azon évek, me­lyekben az anyakar.czák meddők maradtak vagy elvetéltek, továbbá a behozatal és kivitel stb. Bécs, 187 7. jun. 1. A méneskönyv-bizottmány. Verseny-feltetelek (Propositions) Budapest 1879. Egyesült Nemzeti dij, összesen 560 arany. Fut­hat magyarhoni (azaz Magyarországon ellett és nevelt) minden mén és kaneza. Táv 1600 méter. Teher 53 kil. kanczára 1 kil. kevesebb. A tét­és bánatösszeg fele az első, fele a második lóé. — Az 1869. jan. 20-kán tartott közgyűlés hatá­rozata szerint ezentúl csikót csak téves korában lehet nevezni. Nevezési zárnap 1879-re 1377. augusztus 1-én. Tét 40, bánat 20 arany; a ver­seny előtti év aug. l-ig jelentve csak 10 arany. Hazafi-dij, 500 arany. És pedig 300 állam (az engedélyezés bevárandó) — és 200 arany alapít­ványi és egyleti dij. .Minden magyarországi 3é. kaneza számára. Távolság 1600 méter. Teher 52 kilogr. Tét 20 arany, bánat 10 arany. A máso­dik ló a tét és bánatok felét nyeri. Az 1871. január 7-én tartott választmányi ülés határozata szerint e dijra a csikó ezentúl mindig lèves ko­rában nevezendő. Nevezési zárnap 187 9-re 1877. augusztus 1. St.-Leger. 2000 frt. Lovar-Egyleti dij. Minden belföldi 3éves ló számára. Tartandó az őszi ver­senyekkor. Távolság 2800 méter. Teher: mén 53 kilogr., kaneza és herélt 1 kilogr. kevesebb. Tét 200 frt, bánat 100 frt, a versenyt megelőző év august, l-ig jelentve csak 50 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezés 1879-re 1877. augustus 1. Budapest, 187 7. junius 15. A pesti Lovaregylet titkársága. Soprony, 1878. évre. Polgárok dija 800 db. arany. íoo db. Sopron sz. k. város polgáraitól, 50 db. az iparosok, és 650 db. az egylet által felajánlva. Futhat min­den belföldi és németországi két éves ló. Távol, ság 1200 méter ( 2/ 4 mfld). Teher 54 kg., kan­czák 1 ('2 kgmal kevesebb. Egy 1000 frtos dij nyertese 2 1| 2 kgmal, két vagy több ilyen dij nyertesére 4 kgmal külön. Tét 40 db arany, bánat 20 db arany, azonban csak 10 db arany, ha a futtatást megelőző april 1-eig be lesz je­lentve. — 20 nevezésnél a 2-dik ló 50 db. aranyt kap, a tét és bánatpénzből, azon alul tételét menti, 30 nevezésnél a 2-dik ló 100 db aranyt, 40 nevezésnél 200 db, 50 nevezésnél 300 db aranyat kap a tét- és bánatpénzekből. A harmadik ló tételét menti. A még felmara­dandó tét és bánatpénzek felét a nyertes ló kapja. Nevezzendők egy éves lovak augustus 1-én 1877. Cavaliero Ferencz titkár urnái Bécsben Wollzeile 3 szám alatt. Sopron junius 20-kán 187 7. A dunántuli lóverseny-egylet titkársága. Nevezési zárnapok. Julius. 20. Kolozsvár. 300 arany államdij nevezés Bartha Lajos 200 arany államdij —.— főtér 2. sz. 400 arany államdij —.— Az 1877. évi kassai lóversenyek programmja szept. 8 és 9-én. Első Ilap szombat, szeptember 8-án. 1. Államdij. 200 drb 10 frankos arany. Fut­hat minden belföldi 3éves mén és kaneza. Táv. 2400 meter. Teher: 56 klg., kanczára l»/ 2 klg. kevesebb. Belföldi mén vagy kaneza ivadéka 2 l/j klgr., mindkettő ivadéka 4 klgr.-mal keveseb­bet visz. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap augusztus 1. 2. Kétévesek versenye. 200 drb 10 frankos arany. Ebből 100 drb arany államdij, — 100

Next

/
Thumbnails
Contents