Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-04-25 / 17. szám

126 VADÁSZ- TS VERSEny-LAP. MáRczIuS 28. 1877. 4é. Strabantzer 60 4é. Rococo 5é. Bátor 4é. Peeler 3é. Camillo 3é. Landgraf 60 » 55 » 54 » 52 » 51 » 3é. 3é. 3é. 3é. V. Gátverseny. 500. íoo előtt egyszer körül. Merry Lass 46 » Ganga 46 » Valentine 46 » Prinz Gregor46 » Vitámé té 45 » meterrel a nyerpont id. Monaco 82 kil. id. Flora 70 kil 6é. Dieppe 79 » 5é. Hastings 70 » 5é. Insolvent 76 » 4é. Excellenz 69 » id. Louisa Lee 76 » 4é. Blitzmädl 68 > 5é. Santiago 74 » 4é. Délibáb 67 » 5é. Fleurette 72 » 4é. Castaway 65 » Szapáry Iván gr. Beniczky Gábor. A bécsi versenyeknek mult vasárnap megint rosz idő volt, helyesebben mondva : igen kevés volt a nézője, mert oly hideg volt, hogy csak téli felöltökben lehetett kitartani a Freudenau hüs levegőjét, bár különben nap sütött. A fenséges udvartól csak Rudolf koronahg, és Vilmos fhg. voltak jelen. A sportvilág azonban meglehetős számmal ; ott láttuk Br. Wenckheim Béla ő exját, gr. Hunyady Kálmánt, gr. Széchenyi Kálmánt, gr. Esterházy Miklóst, gr. Sztáray Jánost, ifj. gr. Almásy Kálmánt, Beniczky Gábort, gr. Apponyi Antalt s a Bécsben lakókat majd mind. — A futamok közül a nagy Handicapben a Grand-Duchess 3-éves okozott meglepetést, mely igen szépen nyert Bibor a fökcdvencz ellen. A Cambuscan-Grand Duchés egy igen szépen termett sárga mén ; könnyed, szépen hajtott nyakkal és fejjel ; mély szügygyel és jól nőtt lábakkal. A verseny részletei a következők : Igazgatóság : (elnök) hg. Esterházy Pál, gróf Esterházy Miklós, gróf Széchényi Kálmán, ifj. gr. Festetics Tasziló, gr. Stockau György. — Bírák : gr. Pejacsevich Miklós altábornagy, gr. Stockau György. — A mázsánál : Nádosy tábornok. — A magas udvar elfogadására : Hg. Esterházy Pál, gr. Széchényi Kálmán. — Indítók : Mr. С ivaliero, W. Stone. — Titkárok : Leidesdorfer Károly, Mr. Cavaliero Fr. HARMADIK NAP. Vasárnap april 22-én d. u. 2 órakor. I. Welter-Stakes 800 frt. Belföldi éi német lovak számára. Urlovarok. Lovarok 2 */

2 kgramm. többet. Tav 2400 meter. Tét 80 frt, bánat 50 frt. Teher 3é. 57

1/, kgr. 4é., 67(2 kgr., 5é. és idősb ló 70 kgr. Kanczák és heréltek 1

1J

2 kgr. teherkönnyitést nyernek. 1000 frt dij nyerője 2'/

2 kgr., két vagy több ily, vagy nagyobb dij nyerője 6 kgr. külön. A második ló tételét menti. (7 nevezés.) Gr. Henckel 3é. p. m. Virey a. Grimston a. Doloritha 60 kil. Busby 1 Gr. Sztáray János 4é. 9. m. Peeler 70 kil. Madden 2 Beniczky Gábor ur 5é. sp. m. Bátor 72 '/

2 kil. Smart 3 Br. Springer Gusztáv 3é. s. m. Barbeau 60 kil. Corser 0 Bánat fizettetett 3 lóért. Virey vezet, utána Barbeau, végül Bátor. Félmértföld után Peeler, mely főkedvencz volt, gyorsította az iramot s a mezőny megnyúlt. Az utolsó saroknál megint összeszorul a mezőny, s a távoszloptól fogva Virey kivételével mind lovagoltatnak, s ez utóbbi canterben nyer ; 3 hossz a második és harmadik között. II. Lusthaus-Steeplechase. Handicap. Minden országbeli 4é. és id. lovak számára. Dij 1200 frt. Táv 4000 meter. Tét 80 frt, bánat 50 frt, de csak 30 frt, ha april 11-én bejelentetett. A terhek april 5-én közöltetnek. Lovarok 2('

2 kgr. többet. A terhek közlése után egy verseny nyerője 2'/

2 kgr. külön. A 2-ik ló 300 frtig kap a tételek s bánatokból. (14 nevezés.) Hg. Hatzfeldt 6é. p. m. Dieppe a. Mameluke a. Sequidille 78 kil. Sayers 1 Gr. Kinsky Oct. 5é. v.-d. m. Liverpool 78 kil. Hanzi 2 Gr. Kinsky Zd. 5é. s. k. Fleurette 72 kil. Gr. Metternich F. 3 Schawel J. ur id. р. к. Camomile 73 kil. Philips 0 Baltazzi Aristid ur 5é. p. ш. Santiago 72'/

2 kil. Teretta 0 Gr. Kinsky Zd. id. sz. k. Frolic 71 1 kil. Duon 0 Söllinger főhdn. 4é. s. к. Neu-Wien 65 kil. Söllinger főhdn. 0 Kisb.inat 2 lóért, nagybánat 5 lóért. Camomile veszi át a vezetést, Dieppe erősen tartva 2-ik, azután Frolic. Másfél mértföld után a legutóbb nevezett megy a mezőny élére, mig Dieppe a 3-ik helyen marad, Liverpoollal sarkában. A második körülfutásban gyorsul az iram, s a mezőny csaknem egyszerre ugorja az akadályokat, Neu-Wien kivételével, mely már itt nem volt versenyben. A deszkafalnál Liverpool a 2 ik helyre megy. Az utolsó mértföldön Frolic lemarad és Liverpool vezet, felváltva Dieppe-pel. Az utolsó sövényt e két ló együtt ugorja és Dieppe végül fél hoszszal nyer. Fleurette 3 hoszszal hátrább. Gr. Kinsky ez utóbbival akart nyerni. III. Handicap. ÍOOO frt. Bármely országbeli 3 éves és idősb lovak számára. Táv 2000 meter. Tét 80 frt, bánat 50 frt, de csak 30, ha apr. 11-ig bejelentetik. A terhek apr. 15-ig tétetnek közhírré. A terhek közlése után egy verseny nyeif fl 18 ш t i

l A pesti-lóversenyek 50 éves emlékünnepélyére. Az első pesti lóversenyek 1827.*) A pesti, évenkint megujuló versenyek elseje ugyanazon helyen mint mai nap, 1827. junius 6-án, egy szerdai napon kezdődött s 4 nap egymásután, az az szombatig tartott ; a reá következő hét péntekjén (junius 15-én) pedig még egy nap szenteltetett neki. De mily különbözők voltak azok a maiaktól ! Egy-egy napon csak három verseny volt ugyan, és pedig kettő-kettő a nagy számmal összesereglett ménes- és parasztlovak számára, egy pedig magasb vérüek vagy telivérek közt. Dc ez utóbbiak versenyei a jelenkori sportsman nézete szerint iszonyúan időt rabló és lovat rontó futtatások voltak ; legkevesebb 2 mértföldnyire, és az akkori idők divatja szerint mindegyik verseny több izbeni futtatásból (heats) állt; ugy hogy az 5 nap alatti 17 versenyben összesen 26 izbeni futtatás volt. Még a parasztversenyekben is előfordult ez, bár itt inkább csak azért, mert egy dijra igen sokan jelentkezvén, több csapatban futtattak ; de a győzteseknek mégis döntő-futást kellett egymás közt tenniök. A legeLö dijat, egy négy szakaszból álló Elegyverseny után, gr. Károlyi György nyerte el a döntő versenyben 6éves Babieka nevü sárga lovával — gr. Széchenyi István Gawingja, br. Wesselényi Miklós Snapja, gr. Esterházy Mihály Arandekája, gr. Pejacsevich Peter Romana nevü kanczája, s közvetve 17 parasztgazda lova ellen, a nyert összeget ez utóbbiak közt osztatván szét. Az első évi lóversenyben a következő urak futtattak részint telivér, részint jó félvér lovakat, — sa mit alig hinnénk — mindannyian belföldi nevelésüeket : gr. Széchenyi István, br. Wesselényi Miklós, *) Mutatvány »A magyarországi, és különösen a pesti lóversenyek története« ezimü nagyobb dolgozatból. gr. Károlyi György, gr Károlyi Lajos, gr. Keglevich László, gr. Esterházy Mihály, gr. Este házy József, gr. Esterházy Károly, gr. Andrásy György, gr. Pejacsevich Péter, gr. Berehtold Antal, br. Orczy György, id. Bohus János ur, hg Lichtenstcin Wenczel, br. Brüdern József, és Broetnberger ur, kinek az egyetlen külföldi lova (angol telivér) volt e versenyben, egy Jónás nevü méncsikó, mely ugy tetszik legsebesb ló volt, s melyet gr. Kendeffy Ádám vett meg. Az elősoroltak közül mainap már csak gr. Károlyi György, id. Bohus J., és gr. Pejacsevich Péter vannak életben, s a Károlyi-szinek, a kék-vörös, mai napig egyetlen évben sem hiányzottak a versenyekről . Hogy kik voltak az első lóversenyeken pályabírák, intézők indítók? arról az első évi gyepkönyvekben semmi adatot nem találunk ; a jelenvolt urak közül azonban többen emlékeznek, hogy a pályabiráskodást a következő urak végezték : br. Wesselényi Miklós, ki akkor már nagy népszerűséggel bírt és zsibói ménesével hires lótenyésztő hirében állt, gr. Keglevich László és a főúri körök egyik kiváló embere, és Mayerffy Ferencz, pestmegyei közbirtokos, ki Széchenyi-nek nagy segítségére volt a versenyek létrehozatalában ; az inditók ismeretlenek. Mielőtt azonban az első versenyek részletesb ismertetésébe bocsátkoznánk, szükségesnek tartjuk annak keletkezéséről, az abban közremüködöttekről, valamint az akkori versenytér kinézéséről is pár szóval megemlékezni. 1827-ben, midőn gr. Széchenyi István Pesten a Nemzeti Casino megalapításán fáradozott, merült fel egyszersmind az eszme is : a honi elhanyagolt lótenyésztés mily lendületet nyerhetne, ha Pesten, mint az ország központján, lófuttatás tartatnék, hol a lovakat kipróbálni lehetne, s igy a jókat kiismerhetnek a tenyészteni kivánók. — Az eszme ugyan merész volt, mert sem t irsulat nem volt, mely az ügyet és költségeit viselje, sem versenydijak, sem szabályok ; — annál kevésbé voltak versenyre idomított lovak. Hisz tudjuk, mily patriarchalis volt az akkori istállózás, midőn a kövér lovakat hitték a legjobbaknak, s alig tartott valaki paripát, legfőlebb, hogy a váezi-utezán egyet sétáljon rajt! — S lia utoljára lovak kerültek volna is, — mert hisz magános urak itt-ott (gr. Esterházy Mihály Tallóson, hg. Esterházy Pál Ozorán, Széchenyi István Czenk körül, pár apró versenyt tartottak már előbb, és vadásztak is Esterliázán nyulfalka után : de hol volt a térség, melyet futtató-körré alkalmazni lehessen ? Mindez merőben hiányzott. De gróf Széchenyi István nem az a férfiú volt, ki a kezdet nehézségeitől visszarettenjen. Ő azon prometheusi lelkek közé tartozott, kiknek lelkében a teremtés isteni szikrája lakozott ; kik a férfierő legfőbb élvezetét a folytonos munkásságban, az alkotásban találják, s kiknek tüze elragad kortársaira is. Nemzet-életünk e nagy reformátorának minden eszméje sikerült, s minden kezdeményezése egy-egy nagy emeltyűje lett szellemi és anyagi gyarapodásunknak. Ott van hogy többet ne említsünk, a Dunagőzhajózás, a vasutak, a magy. tud. Akadémia, az orsz. gazd. egyesület, a Nemzeti Casino és végre a lótenyésztés és versenyek. Széchenyi tehát mindenekelőtt bezárkozott s huszonnégy óra alatt egy brochure-t irt a lóversenyek czéljáról, neméről, hasznáról s szétküldte az országban, felszólitván a tehetősb ménesgazdákat, hogy május végére hozzák el legjobb lovaikat Pestre. A lelkesedés felébredt s egymást érték az ígéretek. E felszólításra több buzgó hazafi csatlakozván hozzá, szétosztotta a szerepeket : dijak gyűjtésére, szabályok kidolgozására s egy alkalmas versenyhely kiszemelésére. — Igen : futtatásra alkalmas tért találni volt az első — nem csekély feladat. »Üljünk lóra, járjuk be a pesti határt s keressük