Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-04-12 / 15. szám

VADÁSZ- IS YERSESY-I.AF. ÁPRILIS 12. 187GFejérváry, br. Üchtritz, Beniezky, Kandó Kálmán urakat, több fiatal honatyát s a sajtó számos képviselőjét jegyeztük fel. A honneuröket a club ünnepelt elnöke, gr. Esterházy Miksa teljesité. Kit a club oly igen várt : Trefort közoktatási miniszter ur, — közsajnálatra — nem jelenhetett meg. Alig tekintém át a nagy terem áltányán s ez előtt helyet foglaltak ritka diszes társaságát, s egyszerre a zenekar játéka elhallgat s helyette felcseng a jelző csengetyü : »Hisz még amott jobbról, — hol fiatal urnök és szép leánykák egész kis tábora gyönyörködtet és cseveg a perez alatt otthonossá vált sport porondon — nem is jegyezhettem semmit.« Az mindegy — inte a kötelesség, — te most nem a szép szemek nézegetéseért vagy itt, jer foglald el helyedet s mérj időt és távot, vagy tégy a mi épen reád jut az ünnep kötelességeiből. Szót fogadtam, s a kötelességteljesítés bizonyságául beszámolok ime a_ változatos programm pontjainak teljesítéséről. A 80 yard sikversenyben részt vettek, kettős csoportban futva : 1. Barcza és Kacskovics. 2. Zeiler és Helvey urak. Az első párból 7 rndp. alatt Barcza, az utóbbiból 6 indp. alatt Zeiler értek be elsőnek. A két győztes közti döntő futam 6 mdpercznyi beérkezéssel Zeiler Bélának nyujtá az elsőség és győzelem koszorúját. A vítör kezelését Szigethy Sándor és Porzsolt Gyula mutaták be. Amannak a hosszabb gyakorlat s alapos vioktatás, emennek az elegáns fogások szereztek elismerést. Öt touche közül három mal a győzelem az elsőnek Ítéltetett oda. A távugrásban hárman versenyeztek, egyenként három ugrást téve : ban talpon szemben áll vele küzdtársa. A nagy érdekkel kisért küzdelem eldöntetlen maradt. — Mindkét athleta tapsokat kapott. A magas ugrás elmaradt, résztvevői már előbbi működésük által kifárasztatván. A programm végső pontját a Gátverseny képezé. Három csoport futott a következő rendben és sikerrel : Székely Gy. Papp Ferkas. Zeiler В. Schober L. Barcza К. Helvey В. Kacskovics Z. Hoffmann F. I. m. p. alatt, I. 4 m. p. alatt. I. 4

3/„ mp. alatt. A három csapat első döntő-futamából győztesnek 4 J/

2 másodpercznyi beérkezéssel Zeiler Béla vált ki, s harmadszori győzelme után ugyancsak sok tapsot kapott. A ráadásul tartott kötélvontatás szinte tetszett s a négy-négy résztvevőből alakult csoport közül a Mihalovich Ö. által vezetett tünt ki erősebbnek. Záradékul az Ökölvívás csoport• elsői Porzsolt Ernő és Oláh György ; — a győzelem az elsőnek Zeiler В. 14. 5. Bendig J. 14. G. Hoffman F. 14. 5. A győztes 16. lab. 6. angol láb mérték szerint 15. 5. 16. 6. 14. 3. 14. 8. 15. 3. 15. 8. hüvelyknyi ugrással — Zeiler Béla lett, kit a közönség is élénken megéljenezett. Az ökölvívás meglehetősen ment, s a birkózás mellett legjobban is tetszett. Két csapat vetélkedett, melyek közül az elsőben Porzsolt Ernő és a másodikban : Oláh. B. és mérkőztek össze ; — a győzelem az elsőnek ítéltetvén oda. Öt óra mult, midőn a zenekar indulója felhangzott, s a szép társaságtól búcsút vettünk. A kitűnőségek közül többen elismerésük kifejezésével is megörvendeztették a Clubot, igy a helyiség ünnepelt háziura Szápáry Antal ő excja, gr. Szápáry Gyula, s a köztiszteletben álló magyar főúr, ki jelenben az ország katonai kormányzatának élén áll, és ki egy felette lekötelező ígéretet is tett. A viadal estéjén vidám lakománál találkoztak a tagok. De erről beszéljen más, nekem elég volt ennyi a kötelességekből. К а с s ó h. Szomjas L. vettek részt. A győztesek, Schober L. Visszapillantás az athletikai viadalra. hosszas tusa után Porzsolt Ernő és Oláh Gyula lettek, egy utolsó döntő viadalnak tartatván fenn köztük a pálma odaítélése. A kardvívásban : a mancliette-vívás résztvevői : Porzsolt Dénes Mihalovich Ö. Vaisz Géza Baranyai J. Győztek Porzso t és Mihalovich, kiknek döntő összacsapása után a jury Porzsoltnak itélte az elsőséget. Az aSSaut-ban Geisz László és Helvey Béla verekedtek ; — csak a máskülönben méltánylandó lelkesültség figyelembe vételével hogy : a szú szoros értelmében ! — bizonyította, hogy bátor ifjú, de azt is, hogy még nagyon is hevesvérű ifju. — Az elsőséget a jury Geisz urnák itélte oda. A vívókat a birkózók váltották fel. As első pár : Szomjas és Schober urak hamar végeztek, az első alól, a második felül kerülvén. A második pár Rumbold B. és Reitlinger pedig épen nem végeztek. Két hatalmasan edzett testű férfi, kiknek felgyűrt karjai valóságos szörnyüködést keltettek a mi gyöngéd szépeink sorában. — Teljes húsz perczig kerülgették egymást, megkisértvo minden cselét a birkózás tudományának, át-átszoritva egymást, hogy nyomban újra kibontakozzanak a vaskarok közül. — Mind hiába! Egyszer Reitlinger legyűri társát, de háttal a földhöz ezoritani nem képes ; másszor Rumbold hátán áthajitja amazt, de már a másik pillanatA fennebbi sorokban tiszt, barátunk lefestette már a vasárnap: viadal egész benyomását álta lánosságban, s nekünk csak pár szavunk lesz még, részint a Club tagjaihoz, részint a napi sajtó — bár jó akaratú, de némely részben téves, némely részben kevés szakértelemséget eláruló soraira. Mindenek előtt az athletikai club tagjaihoz volna kérelmünk, miszerint ne vegye a közönség és a sajtó jó akaratát má=nak, mint buzdításnak, hogy gyakorlatait kettőztetett eréllyel folytassa ; mert az mit a vasárnapi viadalbau mutatott — még csak próba volt, és fájdalom, hogy ezt kell mondanunk — egy két kivétellel, semmi különöset sem mutatott. Igaz, hogy kissé későn kezdtek a trainironem mondjuk, záshoz ; némelyek pedig éppen hogy csak pár Mindkettő be- ! gyakorlatot tartottak ; de épen ezért kell hangoztatnunk, hogy mentül többen és komolyabban készüljenek a jövő viadalra. A sikversenyben Zeiler Bélával egy uj jelen" ség tünt ugyan fel, de nem volt mértékünk hozzá régibb kipróbált futókkal ; mert Hoffman egészen készületlenül lépett ki, Pick pedig — megkésve érkezett a versenyhez s nem is futott. Ha e két utóbbi csak kissé trainirozva indul, aligha más fordulatot nem vesznek a futó és ugró versenyek. Igen jó anyag van Barcza és Helvey lábaiban is, de az előbbi ugrása hibás a gátverseny éknél, a helyett hogy test súlyát hátraveti s mindkét lábbal ugrik — megfordítva kellene tennie ; testsúlyt előre s egy lábbal ugorva a másikat utána búzni. Bendig kitűnő gyalogló és ebben ogy hamarjában nem tudunk ellene concurrenst ; hisszük, hogy a distanceokra futásnál is igen kitartó le- I het — s kíváncsiak volnánk öt látni az april 30-iki nagy 2 mfldes futóversenyben, — hol azt hisszük nagyobb eredményt mutathatna, de rövid sebes futamok és ugrásokra kissé igen csontos. Az Ökölvívás a napilapok hírei szerint a nézőknek igen tetszett ; az »Ellenőr« referense szerint abban óriási lenne a haladás a mult évi nyilt viadal óta. Mi megvalljuk, nem osztozunk a nevezett lap tudósítójának e véleményében ; s az egész ökölvivás igen gyakorlatiatlannak és lazának tetszett. Sem a védő és támadó karok bordása, sem az állások és cselvetések nem mutatták azon gyorsaságot és határozottságot, melylyel egy boxolónak birnia kellene. Ajánljuk ezt az illető művezető figyelmébe. * * A programm legsikerültebb pontját a vitőrreli (Fleurette) vívásnak kell Ítélnünk. Szigethy Sándor és Porzsolt Gyula urak, a vítőr — ez elegaDs fegyver -— kezelésében igen szépet mutattak. Az előbbi a párisi Guaruari iskolájában sajátította el azon kecses és mégis villámgyors vezetését a fleurettnek, azon nemes és könnyed tartást, mely a gentlemen vívót jellemzi ; s az assautban kétségkívül többet mutathatott volna, lia tekintettel nem kell lenni barátjára, tanítványára — Porzsolt Gyulára, ki sok oldalú képességének ujabb jelét adá, midőn alig három hónapi gyakorlat után, secondirozott neki. — S itt nem állhatjuk meg, hogy az »Ellenőr« tudósítójának — megbissziik, hogy nem rosz akaratú, de nézetünk szerint nagyon is téves — véleményét fel ne említsük. Azt mondja ő ugyanis : »A iff tőrreli vivás ugyan nem volt valami különös, a kiállott vivók nem birván egész jártassággal, de azért fel kell a győzőt említeni, Szigethy Sándort, — hanem a kardvívás sikerültebb volt stb.« Mi azt hisszük, hogy ennek épen ellenkezője áll, s hogy minden szakértő — kinek a vasárnapi fegyver viadalt összebasonlitni eszébe jutott — hasonlólag ítél. A fieurett vívásban mind a contra különböző számai, s mind az assaut átgondoltan és tűzzel vívatott, — mig a kardvívásnál csak hadakozást láttunk, hogy — különösen az egyik párra, roszabbat ne mondjunk. Kivételt képez itt Porzsolt Dénes, ki átgondoltan, elegánsán és határozottan vivott. — A mi Szigeti barátunk fleurettjét illeti, biztosíthatjuk az »Ellenőr« tudósítóját, hogy az eléggé jártas, miszerint akár bekötött szemmel átvivja egy contra minien számát, s egy assoutban az ő vítörének begye azt hisszük pontosabban eltalálja a kellő pontot, mint a tiszt, tudósító ur referádj i ; be netán szavunkban kétkednék — mi jótálluuk érte, hogy ha alkalmat ad neki — szavunkat bevábja. A birkózás meglehetősen sikerült s nem Rumboldton mult, hogy az még jobban nem sikerült. Végül a »Hon« tudósítójához volna pár szavunk. Nem tudjuk mi akar lenni azou különös félig jóakaró, félig gunyoros megjegyzése, hogy a viadalon csupán az aristoeratia vagy magát ennek tartatni akaró jelent meg, s hogy a közönség azon nézetben van, miszérint az csak uri mulatság. Mi sajnálnók, ha a közönség azon téves hitbe hozatnék, hogy az athleticzizmus, azaz a test izmositása csupán nagy uraknak való, s óhajtanok, hogy napi lapjaink e viadalokban ne csak annak fényes, de hasznos oldalait is kiemelnék ; különösen pedig azon nagy és olcsó szolgálatát, hogy az orvosok és carlsbadi fürdők nélkül az embert örökké ifjan tartja, S—

s. Vegyes. Az Oxford és Cambridge közti evező verseny mult szombaton (april 8-kán) Cambridge győzelmével végződött. Felelős szerkesztő és kiadó-tulaidonos : Sárkány Ján. Fer. Nyomatott az Athena mm r. társ. nyomdájában.