Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876
1876-03-29 / 13. szám
ÁPR iLI s 19. 18 76. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 89 Mr. С. Hawke id. p. h. The Liberator 10., ! Ryan 0 Mr. Richardson 6d. p. h. Zero 10., 0 Mr. Roily 0 M . Smyth 5e. p. k. Gazelle 10., Mr. Flutter 0 Mr. Robinson 6e. p. k. T/iyra 10. G Daniels 0 • Capt. Bayley 6e. p. k. Spray KU Cunningham 0 Az inditás jó vo't; az elöcsapatban egy ideig Chimney sweep, Master Mowbray, Liberator és Shifnal. Kis távközbeu utánok a В iltazzy-lovak, aztán Thyras, Spray és Zero. A sereghajtók közt Chandos. Mindjárt a második akadálynál Palm, Clonave, Gazelle kiestek (utóbbi megsántult). A »Canal Bridge«-nál a mezőny élén jártak Jackal, Master Mowbray, nyomukban Shifnal, Pathfinder, s a Capt. Machell két lova. E sorrendben érkeztek a sövényakadályhoz, a mikor Liberator szép ugrással előre szökött s kis ideig vezetett, mignem Shifnal szoritá le. A vizes ároknál Jackal s Master Mowbray jártak elöl, nyomukban Pathfinder, Defence, Regal és Chandos. Mindnyájan jól ugrottak, az utóbbi kivételével, mely kitört és esélyét veszté. Az egyenes térre Rye fordult be elöl, utána Jackal, Congre.s, Shifnal és Regal heves küzdelem közt. A három utóbbi a távoszloptól fogva előre került. Már már Congressnek jósolták a győzedelmet, mikor az utolsó száz yardnál Regal bámulatos könnycdséggel röpült előre, s kitűnő versenv közt egy nyakkai veré meg Congresst ; három ló hossz il utána Shifnal 3-dik; Chimney sweep 4-dik, Rye 5-dik. Jackal, Phryne, Mowbray, Pathfinder, Defence és Palm' a távoszlop után feltartattak ; Chandos az utolsó sövénynél elesett. Időtartam Benson cronographja szerint 14 p. 14 mdp. Nyeremény circa 1400 guinea. Mint látszik az idén nem igen kedvez a szerencse a Baltazzi-istállóknak. Talán majd a Buccaner-Mineral mén helyrehozza. * * * A sikversenyek idénye a lincolni gyepen márez. 21-éu nyiit meg, s a kellemetlen hózivatar s élesen sivité északkeleti szél valóságos aka•dályversenynyé varázsolta át a kétévesek »Tatliu-ell-Staks«ét, mely alkalommal a Sir F. Johnstone » Scottish Chief«-) с aratott diadalt egy newmarketi fökedvencz: Mr. Dawson »Caesarion«-ja ellenében. — Ugyanaznap a » Brocklesby-Stakes« kétévesei közül a Baltazzi Hektor ur »Midlothian« nevü pejménje (up. Rataplan v. Strathcoran, any. Lufrai tizenegy közül vált ki elsőnek fél hoszszal. A » Lincolnshire Handicap« 1000 sovreigne-ért (m irez. 22.) 103 nevezett ló közül futott 30. Első lett a Roseberry lord 5 éves »Controversy« je (ар. Lambton vagy Miner ; any. Lady Carol ne) három lóhoszszal canterben nyerve a Sir J- D. Astley 3éres »Brigg Boy«-) i ellenében; utána négy hoszszal harmadiknak érkezett be M. W. Day 3 éves » Vittoriá-ja, s ugyanoly távval negyediknek a Mr. Bowes id. » Madge Wildfire«-)a. A Mr. Savile » Kaiser«-e, a Baltazzi Hector »Renée«-je és Batthyányi berezeg »Delay-je nem kaptak helye'. Idő: 1 p. 44 'Д inp. A hosszú csőrüek. Turóczban f. hó 14-én lövetett az első szalonka, a mi a többi tudósitás- és időjáráshoz nagyon korán, mert itt rendesen 14 nappal későbben szokott a hosszú csörü vendég jönni, mint az ország alsóbb részeiben. Znyováralja, 1876. márez. 16. A. R. * * * Tekintetes Szerkesztőség ! — Van szerencsém tudósitni, miszerint Zemplénmegyében Pazdicscn, Szirmay József ő nsga által rendezett vadászat alkalmával f. évi márczius 22-én 77 darab hosszú csörü ejtetett el.— A beállt hózivatar után a szép számban volt szalonkák többé nem láthatók.*) Tisztelettel Kassán, 1876. márczius 25-én. Rudnyánszky P á 1, kir. erd. b. *) Ugy látszik ama vidéken korán elmondhatják, hogy : »Palmarum — trallarumU Szerk. Kassa s határos erdőségeiben — ugyancsak a fentebbi szíves tudósító szerint — szép számmal voltak szalonkák, de a márczius 18- és 19-én leesett nagy hó után nagyrészt eltűntek, mindamel1 tt — márczius 22-kén egy ottani vadász még 3 da abot lőtt. * •s * Lengyeltótiban, gr. Zi- hy Bélánál — br. Trautenberg, br. Fiáth, gr. Esterházy Béla — 4 nap alatt 66 db szalonkát lőttek. A vadászat kissé későn, márez. 12-kén kezdődött, ha előbb történik, — úgy nagyobb eredmény lehetett volna. * * * Sárszalonkáik az idén gyéren és későn érkeztek. Hanva, 1ST 6. mór ez. 18. Tisztelt szerkesztő ur! Bár a mult évi 11-ik számú »Y. és У.-lapban elfogadottnak nyilvánított, az akkor tárgyalás küszöbén álló fegyveradó-törvény némely, ugy a vadászközönség mint az állam fiscalis-érdekeit érintő, azóta átalánosan elismert és érzett hiányaira rámutató, s épen azért, mivel pár, gyakorlati szempontból felfogott job bit m ányt magában foglaló — tehát nem egészen helytelen — értekezésemet a t. szerkesztőség addig méltóztatott az asztalfiókban tartani, mig az nem más egyenlő tartalmú czikk megjelenése, de az idöközileg meghozott törvény szentesítése által vált feleslegessé — barátaim előtt megfogadtam, liogy leteszem a tollat — nyugodjék ; mégis megszegem jelenleg feltevésemet, hogy igen tisztelt szerkesztő urat röviden vagy becses lapja, vagy kályhája számára kővetkezőkről tudósitsam. A különben szerintem ma is sok hibában sinlő fegyveradó-törvény üdvös hatását — bár bizony az illető közegek az ellenőrzést nagyon is »cum grano salis« gyakorolják — kezdjük j érezni. A jogosulatlan lesipuskás fogy lassankint. Csak a törvény szigorú végrehajtásától | függ, liogy az mielőbb óhajtásom szerinti ante- | diluvjánus fogalommá váljék. Egy érdekes vadászati pört, s vele, lia elfő- , gadom, pár fogadást is nyertem meg első biró- j ságilag, mi bizonyítványa lesz annak, lia mint ! hiszem, fent az első ítélet helybenhagyatik, hogy a vadászati pöröknél nemannyira a törvény tökéletlensége, hanem az azt aplikáló biró a vadászati viszonyokat nem ismerő helytelen felfogásának, vagy a védelem tökéletlen voltának eredménye, az oly gyakori, a vadászat jogosult érdekeit helytelenül sújtó itélet is az oka. A felsőbb helyről való itélet után fentartom magamnak a szabadságot az esetet közölni ; most csak annyit, liogy az incriminált cselekmény egy dús paraszt lesipuskásnak általam meglőtt kutyája volt. A dominus — illetve prócátora — 80 frt erejéig indított ellenem keresetet. Több vadászczimbora ajánlotta a kiegyezést, attól való félelmében, hogy elmarasztaltatom, s lehet hogy igy lett volna, ba védelmemet, a vadásztörvény szellemét, sőt talán szavait sem nagyon tanulmányozott de facto fiskális urakra bizom. Ezt a szerepet azonban czélszerűbbnek véltem magamnak venni, és azt ajánlom hasonló esetben minden atyámfiának Szent Hubertben. A vadszaporulás mult évben kielégítő voR és ba ennek daczára lőjegyzékem oly sovány, mint az egyiptomi hét szük esztendő : oka csak az, hogy körülményeim, oly keveset mint a múlt I idényben soha sem engedtek vadásznom. A gondozásnak feltűnő eredménye különösen a hanvai, lénárdfalvi és baraczai, mintegy 6000 holdat tevő vadászterületemen, különösen az utóbbi helyen ötlik szembe. Mióta F. A. barátom szívességéből nekem átengedett — azelőtt boldog- boldogtalantól bitangolt néhány száz hold erdőből, az azelőtt a Balogvölgyéről ott grassált vadorokat a törvény alapján gyakorolt legéberebb szigorral távol tartanom sikerült — ott, hol pár év előtt hajtóvadászaton már 6 db nyul nagy eredmény volt, ez év január 16-án Jankovich Miklós barátom kívánságára — bár ez legkevésbbé kedvelt vadászat előttem — barátom kopóival vadásztunk — és 9-től d. után 3 óráig, közben kényelmesen ebédelve, az eredmény 14 nyúl és egy róka volt. Szemem láttára lőtt barátom félóra alatt egy állóhelyen négy tapsifülest. Kopók előtt ez bizonyosan "kitűnő eredmény. Feltűnt plőttem négy dolog. Az első az, hogy az általam elejtett 14 drb fogoly kivétel nélkül kakas volt. Pedig nem tartom magamat oly kitűnő vadásznak, liogy ezt magamnak érdemül róhatnám fel, mert bizony én nem mondhatom, hogy a falkában minden kakast felismerni képes vagyok. Közbevetve a fogolyállomány igen szép, sőt kettőt kivéve mind érintetlen falka maradt, és daczára a nagyon havas télnek — igen jól kiteleltek és szépen találtam már gazdaságom megjárása közben elpárzottakat. Második az, hogy bár vidékünkön a kacsázás idénye leginkább az erős tél. midőn a tavak és a lustább folyású vizek már elfagytak, s ekkor borítják el a Sajó csurgóit a kacsák néha légiói : e télen deczembertöl márcziusig többszöri kintlétem alkalmával egyetlen tőkés-kacsát sem láttam. Csak a tavasz szele hozta el őket is ; most azonban az öntések gátolnak az utánjárásban. Harmadik az, hogy tapasztalatom szerint a z erdei szalonkákat a mocsáriak néhány nappa 1 rendesen megelőzik; daczára ennek — bár januárban egy árva példányra puskáztam, e tavaszon még nem került szemem elébe. Negyedik az, bogy a kedves erdei hosszúcsőrtiek ez idén nem csak az oculit nem várták, de ha jövőre mostani megjelenésükből regulát akarnának csinálni : akkor valamely német vadászpoétának a »Reminiscere — nach Schnepfen suchen gelie«-vel megtoldott szalonka-rigmusa elébe még egy sort keilend toldania. Ez idén talán hamarább látogatták meg e kedves vendégek felföldünket, mint Valpót vagy Vaiszkát. Mi ennek oka ? nem tudom. Lehet az, hogy itt fent e télen a hévmérő következetesen pár fokkal többet mutatott, mint lent, annyira, hogy az általam pontosan megfigyelt hévmérő két-három fokkal melegebbet mutatott, mint Pesten, s a lapok közlése szerint olykor Ungvártt melegebb volt mint Debreczenben, Beszterczebányán mint Zágrábban. Lehet, hogy az öreg föld már kifordul rokkant sarkából. Elég ahhoz, hogy itt a fazekasok hazájának szomszédságában e bő 7-én este már megbizható személyzetem ötöt látott húzni, — 11-én lőttem az elsőt. A szabadság, testvériség és egyenlőség 28-ik évfordulóján pedig Ráhón Okolicsányi Gáspár barátomnál lőttünk — Oculi előtt — 15 darabot. Itt azt észleltem, mi előttem megfoghatatlan
