Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-03-22 / 12. szám

82 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁRCZIUS 22. 1876Az árvái uradalomban 1864-től 1875-ig elejtett káros vadaknak jegyzéke : Évfolyam Vaddisznó Medve Farkas N -3 X Vadmacska 'Róka Nyest Л S > Görény Kutya л OA OD О Л а 'N -л аз Mókus Kő-sas Aquila chrysaetos Halász-sas Barna sas Tyúk-kesely Karvaly ős sólyom • -Л W "O FCJO л x> 00 Í3 fa Г , Szarka I JA S •P Л > 1864-ben 8 _ 169 57 4 2 1865-ben — 4 4 — — 147 41 > 1864-től kezdve 1866-ig a kisebb vadak kiirtásáért lőbe'r ki nem fizettetett. 1866-ban — 1 5 — — 157 57 1867-ben — 1 1 — 1 217 111 12 14 28 10 34 1 — 18 12 20 5 17 336 — 1868-ban — 1 2 — — 121 58 8 7 29 18 55 о 1 17 9 18 5 3 295 — 1869-ben — 1 2 — — 122 66 3 8 21 18 37 2 — 18 9 13 10 14 159 — 1870-ben — 1 5 — •— 125 62 9 17 26 45 90 4 2 25 9 34 12 14 286 — 1871-ben — 3 5 — — 128 48 7 13 13 4 45 4 4 31 26 22 7 7 298 — 1872-ben — 2 4 1 — 157 46 3 13 37 20 25 3 1 36 14 74 3 10 483 — 1873-ban — 1 3 — — 107 28 8 21 23 12 51 3 — 50 42 59 — 3 208 — 1874-ben — 1 3 — — 203 99 9 74 28 23 51 2 1 23 19 35 3 2 120 114 1875-ben 1 1 2 — 1 177 55 21 46 20 5 40 1 — 16 33 16 — 3 175 61 Összesen : l 17 44 1 2 1830 728 80 213 225 155 428 22 9 238 173 291 47 73 2360 175 Árvái uradalmi föerdóhivatal Árvaváralján, 1876-ik évi márczius havában. Rowland Vil in OS, föerdőmester Árvaváralja 1876. márcz. 11. Tisztelt szerkesztő ur ! Az itt uralgó viszonyok folytán hasznos vadak felől rendes jegyzék nem vezethető; különben is az itteni vadállomány oly csekély, hogy az arról való táblázatos kimutatás nagyon roszul ütne ki — Szarvas nálunk ritkán mutatkozik, és sörtevad is csak néhány év óta látható gyakrabban. Az özállomány részben a farkasok, részben a maibaőrző ebek miatt sokat szenved ; többet, mint az itteni zord égalj miatt. — Nyul, viszonylag szintén kevés van nálunk. — Szárnyas vadak közül a süketfajd, nyirfajd, császármadár örvendetes mérvben szaporodnak nálunk, mióta a rókák és menyétek fejére lödijak tűzettek ki. — Foglyok és fürjek kis számban mutatkoznak vidékünkön. A mult év tavaszán gr. Pálffy József és János ő méltóságuk a diirgés idényében lőttek egy-egy süketfajdot ; a kedvezőtlen időjárás szebb eredményt nem tüntethetett föl. — Mult évi deczember 18-án, Váralja közvetlen közelében, Zmeskal alispán ur egy hatalmas agyarast ejtett el egy mesteri váll-laplövéssel; e vad 270 font súlyú volt. Jövőre többet. Tisztelettel, Rowland V. főerdész. * * * Igen tisztelt szerkesztő ur ! A gácsi és kékkői idősb gr. Forgách Antal ur tulajdonát képező uradalmak mult 1875. egész évi löjegyzéke következő: Hasznos vadban : Hatos szarvas 1, csapos 4, villás 1. Dámvad csapos 4, villás 2. Őzbak 4. Fogoly 233, császármadár 8, fürj 460, haris 57, fáczán 113, erdei szalonka 69, sárszalonka 16, nyul 22 6, récze 8, gerlegalamb 42. — Összesen 1245 db hasznos vad. Artalmas vadban : Róka 30, borz 1, görény 4, menyét 32, házimacska 22, vadmacska 2, kóbor eb 23, ölyv 23, héjjá 41, karvaly 21, bagoly 13, varjú, szarka, csóka 154. — Összesen: 346 db. Hasznos vadban 1245 darab Artalmas vadban 346 » 1591 db. Eme kimutatás, mely hiteles adatokon nyugszik, egybehasonlittatván az 1874., 73. és 7 2-dik évi kimutatásokkal 3— és 400 db különbséget mutat fel, a melynek nagyrésze az igen nagy menynyiségü fogoly és fürjek elejtésében rejlik, sőt fáczán is nevezetesen több. A mi fővadunkat illeti, itt a kimutatás leverő, ennek oka pedig egyedül abban keresendő, mert részint az előbbi főerdész hanyagsága, részint a mult őszszel dühöngött orkán következtében, mely orkán csak is a gácsi uradalomban 4000 db fennálló fát döntött ki gyökerestül, a prágai vadas kerítését izzéporrá tépte, s a legnagyobb felügyelet és igyekezet daczára az ottani fövad-állományból majdan fele, (tudtunkkal 30 db) cserélte fel a kert magányát a szabad térrel, és mint a tegnap esti szalonka-les alkalmával is tapasztaltuk, az uradalom nyugatészaki erdeiben hemzseg a fővad, dámvad. Szalonkát ejtettünk már talán 7 dbot ; gyéren mutatkoznak ; egyéb vadban pedig szép mennyiségben hagyatván meg tenyészanyag, azt hiszem nem lesz hiányunk. Vadászüdvöt minden jó vadásznak, a viszontlátásig mond egy öreg vadász. Gácson, 187 6. évi márcz. 15. * * * A Schwarzenberg berezegi uradalmakban (ÖSZszesen 13), a mult év folytán 59949 db vad lövetett ; és pedig Hasznosvad 42096, u. m. : Szarvas 115, Dámvad 152, Zerge 25, Öz-vad 810, Vaddisznó 195, Mezei nyul 20,583, Havasi nyul 12, Siketfajd 156, Nyirfajd 108, Császármadár 121, Hófajd 5, Kártékonyvad 17853, и. т.: Fogoly 14661. Fáczány 2401, Vadlúd 12, Vadkacsa 2186, Tavikacsa 377, Vadgalamb 41, Erdei szalonka 124, Mocs. szalonka 4, Fürj 6, Tengeri nynl. Vadmacska 1, Sas 3, Vidra 28, Bagoly 3, Borz 9, Kócsag 305, Róka 308, Ölyü 121, Nyest 160, Vércse 582, Görény 185, ' Vegyes 15739. Menyét 409. Mint látjuk e nagy kiterjedésű uradalmakban csak medve és hiúz nem létezik. * * * A tamási erdőben (Gömörm.) az uradalmi kerülő egy hét alatt két vadkant teritett le puskájával. Körültekintések a francziaországi vadászatokon. A »Zéramna« (algiri lap) egy hevélyes párduezvadászatot beszél el, mely Philippeville környékén folyt le : November 27-én, szombaton reggeli 10 órakor, egy párduez kissé elkésve hazatérvén éjjeli vándorlásából, útjában egy csendesen legelésző ökröt talált s egy pillanat alatt levágta. Az ökör Aissa-ben Belkassem nevü benszülötté volt, ki Saad hires professionals vadölő (kiről tavaly mi is megemlékeztünk) rokona és bajtársa. Néhány perczczel később egy szomszéd telep benszülöttei megtalálták a bolttestet egy vérpocsolyában ; s azonnal siettek Aïssat veszte ségéről tudósítani. Az ökör csaknem egész érintetlen volt, a valószínűleg jóllakott párduez csak néhány húsdarabot hasított le róla, szóval minden arra mutatott, hogy az ökör egyes-egyedül a szörny vérszomjának esett áldozatul. Akármint volt különben, miután a holttest bőséges és könnyű eledellel kínálkozott az óriás macskának, feltehető volt, hogy nemsokára fel is fogja keresni. Saad mindebből biztosan következtetvén hogy a vad rákövetkező éjjel eljön, miután a környéket gondosan átíürkészte, leshelyet választott, És pedig egy sürü bokorba vonta meg magát, ama ösvény fölött, a mely a hegység felé vezetett, s melyen a lábnyomok után Ítélve a párduez is eltávozott volt. Miután minden oda mutatott, bogy a párduez ezen az uton fog eljönni, a vadász ugy gondolta, liogy hátulról fogja elejthetni, a mint egyenesen közte és a hulla között elhalad. A mint beesteledett elfoglalta a rejteket. Körülbelől kilencz óra volt, midőn a nélkül liogy legkisebb zajt is hallott volna, ott látta csillogni a párduez két szemét, mintegy hat meternyi távolságban, közte és a hulla között, ettől is annyi köz választván el a vadat. Azonban várakozása ellenére a vad más utat választott — s szemben állt a vadászszal. Mindazáltal Saad nem hátrált. Czélozni s lőni csak egy pillanat műve volt, s az első két golyója az állat nyakába s válla alá fúródott, de ez könnyen lévén sérülve, s a vadászt a lövés tüzénél meglátván, ugyanazon pillanatban egy óriás szökéssel a vadásznak tartott s formaliter rá bukott. Saad veszve volt . . . De mégsem ... a párduez kiadta páráját ; ugyanis közvetlenül, úgyszólván röptibeu másik két golyó találta egyenesen mellbe, melyek az állat rögtöni halálát okozták. Saad tehát még egyszer győztes volt, s egyúttal megboszulta ama sebeket, melyeket két hónappal előbb egy ilyen vállalatában kapott még pedig a nélkül, liogy ezúttal egy karczo-' lást is kapott volna, egyedül gandourájának eleje volt végig hasítva, a mint a szörnynek már elerőtlenedett karmai belekapaszkodtak. Eme valóban pompás párduezot másnap