Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-02-16 / 7. szám

50 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 1С. 1S7 6. lönbséget 40%-ra teszszük, alig fogunk csalódni, s ezen jelentékeny összeget a lótenyésztés rovására a közvetítők munka ereje s költsége emésztette fel. Hogy ezen hátrányokon segíteni s az országos lótenyésztésre hatni lehessen, első okvetlen szükséges lépésnek tartom : Magyarország állatvásárait emelni ; azokat a tenyésztő és vevő biztos találkozási helyévé kell tenni, és pedig hasonló eszközökkel, mint azt a külföldön р. o. M. Frankfurt, Manheim, Bréma stb. tették. Alakitassék egy társaság a magyar korona területén, a nagyobb hasznos háziállatok, különösen a lótenyésztés emelésére, Buda-Pest széklielylyel, és a szükséghez képest a vidéken felállítandó fiók-bizotságokkal. E társulatnak következő munka körre lenne : 1. Már némi jelentőséggel biró városok vásáraiban magasabb dijjazással összekötött lókiállitásokat rendezni, s erre lovak s ehhez tartozó iparczikkek kisorsolásával sorjátékot rendezni, mint ez külföldön van, hol évenként őszszel és tavaszszal rendeztetnek ily kiállítással összekötött sorjátékok, 40—75 ezer sorjegy kibocsájtásával. Ezen alakulandó társaság által egy eddig nem létezett jelentékeny vevő jelenne meg a vásárokon, mely közvetlen is jótékonyan hatna2. A vásártért rendezetté, kényelmessé tenni, s a rendőrség és állat-egészségügyi rendszabályok emelésére kellene a társaságnak hatni. 3. A vevő és tenyésztő állatainak vásári elhelyezésében , elszállításában es ellátásában segédkezet nyújtani. 4. Ezen kiállítás és sorjátékkal összekötött vásárokon ügető-, vadász- és egyéb versenyeket rendezni. Ily versenyek rendezésével az ezek iránt Angliában elterjedt általános érdekeltség alapja volna letéve. 5. A társaság közvetítené, vagy ha ez nem sikerülne, kezébe igyekeznék venni az állami ugy külföldi hadseregek pótlovazását. s egyéb tömeges megrendeléseket. 6. Külföldi vevők megnyerbetése végett a consulátusokkal érintkezni s egyéb szükséges lépéseket megtenni. A társaság ezen czélul kitűzött munkakört I fokonként, a viszonyoknak s pénzerejének megfelelőleg fogná életbeléptetni. A társaság pénzügyi erejét a lóvásárok emelésére irányzott sorjátékból meritné. A társaság 1500 db. 100 frs, névre szóló részvénynyel, s igy 150,000 fr. alapvagyonnal i alakul, melyből a kezdetnél csak 500 db. részvényt bocsájt ki, a visszatartott 1000 db. részvényt csak később, különösen a pótlovazás megnyerésével hozná forgalomba. Az ügy állás bővebb megvilágítása szempontjából, egy kiállítás és versenynyel összekötött vásári sorjáték pénzügyi előirányzatát terjesztem elő. » A győri, debreczeni, kolozsvári stb. legjobb vásárra kibocsájt a társaság 20,000 db 1 frt értékű sorjegyet, a befolyandó összeg következőleg használtatik fel. I. Kiállítási dijra. 1. dij a legszebb 3 éves mén csikóra 100 Д 400 frt. 2. » » » » » 20 Д 80 » 3. » » » » » 5 ft 20 » 1. dij a legszebb 3 éves kanczára 100 {J 400 » 2. » » » » 20 jj: 80 » 3. » » » » 5 Jj; 20 » 1-ső dij ügető versenyre 100 . 2-ik lóé a tételek. 3-ik ló tételét menti. III. Kisirsolandó tárgyakra. 1-sö díj egy 4-es fogat kocsiszerszám teljes felszere'és el 2-ik díj egy 2-ös fogat kocsiszerszám teljes felszerelés ei .... 3-dik díj egy felnyergelt elsőrendű p iripa 4-dik díj egy felnyergelt Il-ik paripa 5-dik díj egy felnyergelt III. paripa 6-dik díj egy három éves csikó . 7-dik díj egy kétéves csikó 8-dik díj egy pár tenyész-kos. 9-dik díj egy lèves csikó. 10-ik díj egy magyar fajú üsző . 400 frt II. Versenydíjra. 1-sö díj vadászversenvre 100 Д 2-ik lóé a tételek. 3-ik ló tételét menti. 400 frt IV. Vásártér emelésére. Beépítés 3000 frt. 1500 frt. 900 frt 700 frt. 500 frt. 400 frt. 300 frt. 200 frr 100 frt. 100 frt. 500 frt. V. Társulati kolség. 1-ször : a társulat központi és vidéki összes személyi kiadási . . 2000 frt. 2-szor: sorsjegy eladási provisio . . 3000 » 3-szor: sorsjegy bélyeg 2000 » 4-szer: nyomtatványra, hirdetményre, nyeremény tárgyak tartása, el nem adott sorsjegy és minden egyéb dologi kiadások . . 2000 » 5-ször : a társaság tökéje utáni kamat és osztalék előirányzata . . 1000 » összesen 20000 frt. Az ekként, átalakított vásárok vonzóvá tétetetnének ; a vevő és tenyésztőre biztos találkozási helylyé alakulnának át, s a pótlovazás is ez alkalmakkal a társaság közbenjöttével keresztül vezethető volna. Külföldi számtalan vásárokban tavaszszal és ősszel ismétlődnek hasonló vásárok, m. Frankfurtban két vásáron 240,000,Brémában 450,000 márka értékű sorsjegy adatik el évenkint, s Az én sportom Indiában. — CzETWERTYNSKI BoRIS HERCZEGTÖL. II. (Visszaemlékezés. — Kit ándulás Babriacallba. — Meghiusult hajtás. — Haditanács. — 40 Reamur-fok a furróságból. — Szép latkéj). — Az elszalasztott szerencse. — Tigris-kill. — Adat a tigris életszivóséigához. — Egy régi bi dha-templom romjai. — Cserkészet Chitulru.— A bairaghari sík. — Uj zsákmányom : egy nőstény-tigris. — Indiák legszebb fái. —• Buchpora.) (Folytatás.) Végtelen nagy kedvem lett volna rápuskázni a Chitul-himre, mely pompás vad volt. Eszembe jutott első ifjúságom, midőn valamely betegséget hozva fel ürügyül, elmulasztottam latin órámat s Drezdából Radebergbe rándultam ki, hogy egy éjet a havon töltsek szarvaslesen, miután vadászom egynek a járását kipuhatolta. Mily boldog voltam én, — boldogabb mint egy király — mikor kedvező esélyem volt, s a leghitványabb szarvast szállíthattam haza. Az idők nagyot változtak azóta. Most egész csapat volt előttem, s én még sem lőttem ki rájok fegyveremet. Másnap a tiz mértföldnyire fekvő Babriacallban rendeztük a hajtást. A hely nagyon hasonlított amazokhoz, melyeket már részletesen lerajzoltam. Folyam mentén nagyszerű tenyészettel. Két oldalt magas, szirtes dombok emelkedtek, melyeket bambuszok szegélyeztek. Ezek közt helyezkedtem én el, mint szintén О . . . barátom is. Midőn a hajtás kezdetét vette, О . . . egyre integetett felém, egy pont felé mutogatva, nem messze a bambuszok közt. Váltig meresztgettem a szememet, de hasztalan, mit sem vehettem észre. Ekkor ő egy füttyentés által megállitá a hajlókat s egyszersmind intett, hogy menjek át hozzá. О látta a tigrist a hajtókkal párhuzamos vonalban távozni, szerencsétlenségére oly távolban, hogy lehetetlenség volt rá lőni. Legott tanácsot tartottunk G . . .-vei, hogy minő eljárást kövessünk most. Abban történt elvégre megállapodás, hogy miután О . . . nem látta a tigrist a balom tetején fólhaladni : mig В . . . és H . . . helyükön maraduak, mi hárman mászszuk meg a magaslatot s vágjuk el útját a vadnak. Kiállhatlan meleg volt, eLnnyira, hogy mikor a tetőre fölérkeztünk, csak alig tudtunk libegni. Pillanatnyi pihenés után, ujjuukat fegyverünk ravaszán tartva, a halom lejtőjének szélén foglaltunk helyet, hogy szemmel tarthassuk a tigrist. Kétségkívül későn érkeztünk oda, mert mitsem fedezhettünk föl — a tigris bizonyuyal átsuhant a vonalon. Nem volt inyem ellen, hogy kissé megállapodhattam, mert ez ördöngös halom megmászása meglehetősen elcsigázott a 40 Reaumur foknyi forróságban, melynek kitéve voltunk, — és inert egy bájos látkép tárult föl előttünk. A csillogó folyam és a szép zöld növényzet kirívó ellentétet képezett a sötét és kopár szirtekkel, ahol mi megpihentünk ; jóval távolabb, kékes ködben lebegtek szemünk előtt ama nagy fönsikok, melyek Közép-Indiát jelledzik s »felföld« név alatt ismeretesek. Számtalan folyóvíz hasitgatja ezeket, melyek midőn a passat-szclektöl hullámokká korbácsplvák, ugy tűnnek föl a néző előtt, mint nyugalmából fölzavart megannyi ezüst kigyó. Már alkonyodni kezdett, s nekünk még jó darabot kellett gyalogolnunk, mig hátrahagyott paripáinkat elérhettük. Egy darab kenyérrel és egy kevés túróval erősítve meg magunkat, elindultunk, kissé lehangoltan a miatt, hogy most sem volt esélyünk. Ugylátszott néhány nap óta eltávozott tőlünk a szerencse. April 30-ika a nyugalom napja volt, mivel az utóbbi napokban eléggé ki voltunk a fáradalmaknak téve. Este felé В..,, O... és H . . . barátaim viszszatértek az előbbi helyre, hogy, ha lehet, lesből ejtsék el tigrisünket, de biz e törekvésüket sem koronázta siker. Ránk viradt május elseje. A sbikarik jó hírekkel tértek vissza, s mi ama jó reményben lélekzettünk, hogy az uj hónap meghozza jó esélyünket. Még napkelte előtt útnak indultunk a hét mértföldnyi távolban fekvő Shumgurch-Ьа, bol a shikarik az előtt való nap egy tigrist fedeztek föl. Tetthelyre érkezvén, azonnal állást foglaltunk, s megkezdődött a hajtás a rendes szokás szerint. Én egy fán foglaltam helyet ; a lombok által eléggé el voltam fedve. Csak négy-öt meternyi magasságban helyezkedtem el, miután igy is, a főág alig birt meg. Jobbra tőlem egy jókora meredély volt, balra pedig egy szirt csoportozat s közte egy kis nyilás, mely felém irányult ; hátam mögött szintén szirtek emelkedtek. Mikor Bagwan-Sing, legjobb sbikariaiuk egyike, nekem a helyet kijelölte, egyszersmind figyelmeztetett, hogy jobb felé különösen vigyázzak, mert csaknem bizonyos, hogy a tigris arról fog jöni.