Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-12-13 / 50. szám

330 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. O CT. 1 1. 1876. mes vaczkát elhagyni, 8 midőn végre kibujt, ter­mészetesen azonnal felharsant a »hajrá!« Any­nyit határozottan láttunk, hogy az első fordítást Kortes tette csakhamar; — azonban ekkor a haj­táe egy igen meredek homok-buczkán menvén át, midőn arra felértünk, a tapsit már a völgyben lefü'elve találtuk. Ezután következett másik agarunk, melyet mindketten drága kincsünknek tartunk. Mintegy félórai lovaglás után, turásos halom oldalából ki­szökött egy hatalmas nyul, k. b. 30 lépésnyire Préda kutyám előtt; s ekkor láttunk ezen lábba­jából még egészen ki sem gyógyult agártól oly gyönyörű hajtást, melynek látására a szenvedé­lyes agaráez embernek szemei örömkönyekben ragyognak. Örömest ismerem itt el, hogy midőn két fordítás után a jóval lassúbb Pa kó felérke­zett, ő is szépen megfelelt kötelességének, s mi valódi agarász gyönyörrel élveztük, hogy miként hajCa két igazi jó agár az erős nyulat. Ezután ismét Kortett. és Badart tettük le, de majd két óráig hasztalan kutattunk tarlón, par­1 igou és csutkán; mig nem nagy sokára egy meredek domb oldalból kibujt egy öreg nyul. Kor­tes ezt csakhamar maga elébe vette, s alig sz.iz lépésnyi futam után már karikába vágta ; a má­sodik fordítást B. tette, mire Kortes a fülest z-i­nórban felkapta. Megnézvén a nyulat, kitűnt, hogy az nagy öreg nyul volt, és igy ily hamar elfo­gását csak az agarak nagy erejének lehetett tu­lajdonítani. — Ezen most leirt három hajtás után, Vay J. barátom, ki régi veterán agarász , ki sok országos hirü agarat látott futni, s kinek ma: á­nak is volt egy még most is emlegetett rendkí­vüli jóságú »Lódulj« neiü agara, kijelentette, hogy mindkét agaram futása tökéletesen kielégí­tette, és hogy K' rtcs is jó, s e mellett elég ee­bes agár, mire különösen figyelmeztetem S. Aurél barátomat, ki az agarászat terén még ujonez lé­vén, Kortes agaram jóságát kétségbe vonta, mi­vel a versenyfutásban a szerencse ellene fordult. Én teljes megeyözndéssel állithatom Préda és Kortes agaraimat aalódi jó agaraknak, minők egy ember tulajdonában egyszerre igen ri'k .n akad­nak, miután ez évben m ir körülbelül száz darab nyúllal számoltak be, s bár a legnehezebb terré­numokon, válogatás nélkül, homokbuezkás veté­sen, tarlón parlagon agarásztam, soha nem volt •rá eset, hogy a hajtásba vett nyulat eleresztettek volna, s 700 — 800 öles hajtásra is alig ötre em­lékszem ; a többivel pár száz lépésnyire rendesen elbántak. Égek a kíváncsiságtól, hogy Préda agaramat, G. Z. barátom babéros Kisasszonyával megmérköztessem, mi, — ha Sz.-Hubert kegyelme agaram lábát teljesen helyre állítja, még a télen megtörténend ; az eredményt, annak idejében, ha megengedi t. szerkesztő ur, e lapok hasábjain közleni fogom,*) addig is minden szenvedélyes agarásznak szép futamok élvezetét kivánom ! Z. J. Agárdi falka. (Nov. 6-tól decz. 4-ig.) November 6 án találkozó dinnyééi csárda. 4-én éjjel hóesés és kemény fagy állott be, mely más­nap folyton tartott ; ugy, hogy a mai találkozóra csak Jankovics Elemér jött el, a többiek n­m bizva az időbe, puskázni mentek. A masterrel 3-án indultunk ki 1 órakor ; a verőfényes nap némileg kiengesztelé fagyos ta'ajunk felszínét s a park mellett hamaijában felugratott nyulat kelle­mes meglepetésünkre gyors iramban követheté fal­kánk ; egyenesen a dinnyési határnak, ezen át a börgöndi lápra igyekezett eljutni. Miután 22 per­czig tartó runnel a dinnyési befagyott határ bruckon s még egy nagy árkon át vitt volna bennünket, egy tóba menekült, itt a jég beszakadt alatta s elfogatott. Két órai keresés után ismét *) Nagyon kérjük, hisz ha mindenben magunk tett­leg részt nem vehettük is — legalább szellemileg min­dig együtt érzünk minden ilyest. Szerk. egy tapsira akadtunk, de ezt csakhamar elvesz­ténk, harmadik nyulunkkal ismét briliáns vada­szatunk volt. A mindig hidegülő scenten csak las­súbb irimban követheté falkánk és 35 perczig tartó runnel sikerült elfogni. Haz térve már keményen fagyott. November 7-én még zordabb időre ébredtünk, éjjel 6 fok hideg volt, s csakis pro forma haj­tattunk Sárosdra, onnét is már oszolni kezdettünk, midőn fél kettőkor a nap kivillant, s mi meg­emlékezve a közmondásról : »Minden órád rózsá­ját leszakítsad* lóra ülve egy gyönyörű 17 per­czes igen sebes runnel elfogtuk tapsiokat. Második nyulunkkal szép hosszú vadászatunk volt, de az esti hideg megvert bennünket. Vigan tértünk haza, sikerült killünkkel bizonyítva mottonk igaz voltát. November 8-án találkozó Agárd. Kilovagoltunk ugyan, de a fagytól kopogó talajon semmire se mehettünk. Tiznapi tél után, novemberi g-án gyültünk is­mét össze Erzsébet majornál, s ujult kedvvel fog­tunk hozzá mindenekfelett kedvelt sportunkhoz. Két nyulat hajtottunk, egyikét 38 perczig tartó vadászat után egy kukoriczásban veszténk el, mig a másodikat 32 pereznyi check nélküli runnel a perkálai határon elfogtuk. Nov. 20. találkozó Erzsébet-major. Két nyulat hajtottunk, mindkettővel pechünk volt, egyiket a sárosdi József erdőben, a másodikat az Ernő ma­jori akáozerdö sűrűjében veszténk el ; mig har­madik felvett nyulunk a fükrösi gyepnek tartva 19 perczig tartó sebes futammal elfogatott. N'V. 21. Dinnyésre lovagoltunk, gyenge szi­mattal ismét 3 nyulai kisérténk meg szerencsén­ket, néhány igen szép momentum« vadászattal, csak egy kill sikerült. Nov. 22. találkozó ujfalusi kastély. Ugy Ut­azik, mintha az egész emberiségre átszállott volna Éva anyánk bűne, vágyódni tiltott gyümö'cs után. Mi is ilyenformán voltunk Újfaluval. Az eddig eltiltott határtól képzelmeinkbrn kiválóan szép sportot reménylettünk ; halmos vidékétől változa­tos lovaglást, nedves 1 pályáin nagyszerű ugr.iso­kat ; egyszóval valami különöset, eddig nem is­mertet. Nov. 22-ke volt a kitűzött nap vágyaink tel­jesülésére. Nem képzelek szebb s izgalmasabb érzést, mint egy jó. rohanó paceben haladó falka után, egészen ismeretlen vidéken lovagolni. A foly­ton változó vidék, annak minden hajlása, egymást követő ismeretlen akadályai. Mindez emeli a spor­tot. Képzelmeink teljesültek s legmerészebb remé­nyeinket is felülmulá a mai nap. Szép vadász-idő; egy borús, ködös igazi novemberi nap volt ez; burning scent. — Első nyulunkat versenyiramban követve 8 perczig zaklatta falkánk s egy tóba szorítva, úszva fogta el ; második nyulunk a tó­parton ugorva 19 perez alatt rohammal fogatott el; harmadik nyulunkat egy checkel 21 perczig hajtottuk s gyönyöiü fut.mmal killeltük, s im »Übermuthe unserer Laune« még egy negyedik nyulat is vettünk fel. Ez volt a nap fénypontja; mert az elöld i 3 tapsi inreteralt ujfalusi lakó lé­vén, mindvégig a határban maradott ; de ez va­lószínűleg valami kalandor lehetett, vagy tán gyengéd érzelmek csalhatták ide messze földről. — Mindjárt az indulás után megmutatta, hogy körmönfont ficzkó lehet. Legnagyobb finessel jáiá cseleit; forgott jobbra-balra, s mint a lavirozó hajó mindig szí m előtt tartá ezélját. Az egész ujfalusi hitárt átszelve Czikolára futott, innét a tóparton fordulva Csongrádnak át Luiza-majorra meut, s csakis az itteni gyümölcsös kertben bu­kott meg először; ismét felverve, már fáradtan haladt előre, bátran védelmezve magát mindvégig ; felkeresve dombot, völgyet, árkot, bokrot igyeke­zett szabadulni üldözőitől. De mind hiába, egy zöld vetésre kiszorulva, falkánk szemre kapta s ekkor következtek el végperczei. Gyorsított iram­mal neki nyúlott ugyan még egyszer, de falkánk dandyja : Praesident kitett magáért, s a többi ko­pót néhány hosszal megelőzve »Cheer Praesid'nt« rivalgásaink mellett, egy 58 perczes run után solo elfogta. Négy kill egy napon; szép lovagló terrain ; néhány nagy ugrás ! »Mein Liebchen was willst du noch mehr.« Nov. 24. találkozó Andor-major. Semmi szi­mattal, mes nap. Nov. 25. találkozó agárdi kastély. Gyenge szimattal csak lassan haladhatott a falka, s nem is volt szerencsés 2 nyúllal, mindkettőt kukoricza­szárba vesztette, a harmadik nyulat szép hajtus után a csongrádi akácz remisbe.i fogták el. Novem. 27. találkozó az agárdi csurda. Igen rosz szimat volt, 3 nyulat vettünk fel, s mindhár­mat elvesztettük, egyetlen érdeket csak is a lo­vaglás nyújtott, a mennyiben a dinnyési hatar­bruck nyolezszor fordult elő ugrani. Nov. 28. találkozó Csougrádnál. Véletlenül egy rókával találkoztunk, s elhangzott a mindig lel­kesítő talyho ! mely Újfalu felé egy igen sebes futamra adott alkalmat; innen azonban csakha­mar visszafordult menedéket keresendő a cson­grádi kis erdőbe. Kopóink sarkában lévén, itt sem volt maradása , zrinóregyrnest keresztülhajtat.a, erős vágtatnsra adott alkalmat. A közeli kuso­riezában egy kis check volt, de a koma innét is kisompolyogva megpillantatott, s legjobb reuiéuy­nyel vezettetett a falka reá, miközben egy fel­ugró nyul ismét kis időre zavart csinált ugyan, de azért rögtön nyomában voltunk. A ravsa azonban mindezt megsokalva, biztosabbnak vélte föld alá bújni, barlangja torkáig követve a meg­csalatott falka és lovassereg által. Ezután két nyúllal vadásztunk, még ezek meglehetős futa­mokat adtak is ; killre azonban kilátás sem le­hetett, megakadályozták ebben az úgyis előnyte­lenül vizes talajon küzködö falkát a minduntalan felugró friss nyulak. November 29-én találkozó Erzsébet-major. A mult napokon esett esőtől felázott tal ajon a mai ködszakadásban, felvert nyu'aink mindjárt bocs­kort kaptak s ez a szimatot végkép megronta ; néhány erős galoppal kellett beérnünk. Deczember l-jén találkozó jakabszállási kas­tély. Kaipck'S Vilmos ur szives ajánlata folytán a jakabszállási tapsiknak tettünk látogat as t- Az egész társaság összejött ide 10 órára; a háziúr fogadott bennünket s igazi magyar vendégszere­tettel vendégelt m< g bennünket, s nem mulasztha­tom el kiemelni a sportszellemet, melytől áthatva érdeklődik minden vadászatért; s azon barátságos előzékenységet, melylyel továbbra is birtokát s h ;zát felajánlá találkozóul. Maga és testvér; is kisértek bennünket. Első nyulunkat a sárosdi községi kukoriczaszárba hajtva ott elveszténk ; a másodikkal sem voltunk szerencsésebbek, mig a harmadikkal gyönyörű vadászattal Kcreszturra ju­tottunk. Nem szívesen türt vendég sportunk ezen püspöki földeken, s igy kénytelenek voltunk ve­tést kerülni. Falkánk egy ily terjedelmes vetésen keresztben elhajtva, mire mi ezt körülkerülhettük, nyulunkat elfogták s minden teketória nélkül el­költötték. Megköszönve szives házigazdánknak a ba­rátságos fogadtatást, lovaink fejét hazafelé for­ditánk. Deczember 2. találkozó Agárd. — Első nyu­lunk Pál-majornál ugrott s az agárdi földeken egy nagy kört vágva, néhány checkel 23 perez­nyi sebes vágtatás után a csongrádi határerdöbe igyekezett eljutni, de a gárdonyi határárkon át­kelve, falkánk szemre kapta s elfogta. Második nyu'unkkal sem vergödhedtünk zöld ágra, mig har­madik felvert nyulunkat ismét sikerült elfogni. Deczember 4-én Sárosdon rókát kerestünk, ax egymástól messzeeső coverekhez lovagolva, eltöl­töttük java időnké', rókát nem találva, 2 nyulat vertünk fel, egyikkel sikerült a kill. Kund Jenő. Penn Siléziáhan, Freistadt mellett (vasúti ál­lomás Carvin az oderbergi p ilyán) gr. T.arisch-Mön­nich két pack harrte rel vadászott az idén is. A vadászatok körülbelül sept, közepén kezdődtek s nov. 4-ig tartottak, midőn a beállt fagy miikö­désöket megszüntető. Resztvettek e vadászatokban id. gr. Larisch-Mbnnich, .ifj. gr. Larisch és neje, gr. Kin.slcy Ferdinand és neje, gr. Kinsky Zdenko és

Next

/
Thumbnails
Contents