Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-12-06 / 49. szám

D

EC

Z

. 6. 1876. 321 migy buzgalommal és már is szép sikerrel szaporította el a nyul- és fogoly-féléket. A botfai revierben elejtett vadaknak néhány évről ide mellékelt jegyzéke teljes bizonyíték a fentebbi állításra, mert mig az 1873-ik évi saisonban az egész évi lőjegyzék csak ló nyulat, 4 rókát, néhány foglyot és néhány erdei szalonkát számlált : addig, az ezután megkezdett gondos tenyésztés és kímélet folytán már a 1875-ik évi vadászatoknak 82 db nyul, 15 erdei szalonka és 50 fogoly eredménye lett. Ily rohamos emelkedés nagy gondosságot föltételez és Szily Dezső urat e tekintetben is az elismerés méltán megilleti. Ott van még gr. Széchenyi Béla baki urodalma s a hozzá tartozó Pölöske ; ott van a keszthelyi mintagazdaság, grőf Festetics Tasziló tulajdona és sok más nevezetes nyul- és fogoly-vadászbely. De itt még meg kell említenem a belga trónörökös tulajdonát képező pallini urodalinat és a hozzá tartozó pacsa, peterd, ung és pogányvári birtokokat, mint a nyul-, fogoly- és erdei szalonkavadászatokról nevezeteseket; különösen az ung és peterdi pusztákhoz tartozó 50—60 holdnyi szép vágások a hosszuesőrűeknek igen kedves tartartózkodási helyei ; s a vágásoknakqlyetén felosztása mind magára a mulatságra, mind az eredményre kedvező befolyást gyakorol. Ezen birtokok, a palini Inkey-család régi javai voltak, és mint ilyen különösen nevezetes az a 40 holdnyi pogányvári szőllő és pinczéje, mely hajdan annyi vig napot látott és annyi jó czimborát fogadott hajlékába. Maga ezen Pogányvár történeti nevezetességgel bir, török őrvár volt a régi időben s a máig is »Törökcsapás«-nak elnevezett hegyen keresztül összeköttetésben állt Nagy-Kanizsa török várral, mely vár a dunántuli kerületben a törököknek fő és legerősebb positiója volt. E vidékben a vadászati jogot néhány földbirtokos birja, s a vadászatokat majd kopókkal. majd bajtókkal gyakorolják. — De minden vadászat a pogányvári pinczékben végződik, hol aztán a napi eseményekből élezeket rögtönző megjegyzéseknek, a fesztelen jó kedvnek és poharazásnak se vége se hossza. E j-^ szokás az egész megyében ottho- j honos, ezt mondják a »Vadászat koronájá«nak ; s én is ugy találtam, bogy e kifejezés a jóizű mulatságra nagyon ráülik és a nap örömeinek méltó koronája. — Nyul- és fogoly vadászatok a Muraközbe n is nagy eredménynyel szoktak végződni, s itt különösen említésre méltó a csáktornyai urodalom, mely gr. Festetics György tulajdona. — De a midőn nyulakés foglyokról beszélek, el nem hallgathatom azon roppant károkat, a melyeket az ezen évi nagy havazás, az erős tél és az emberi rosz akarat a tőrözéssel ezen vadakban ejtett. Ezen év nyarán megdöbbenve tapasztaltuk a tél pusztításait,— és minden alkalommal arról győződtünk meg, hogy azt csak a gondos tenyésztés és több évi kímélet hozhatja vissza előbbi állapotba. Megemlítem itt egyúttal, bogy e megyében kedvező időben fürj is igen sok van. Sokat lehetne beszélni még az őszi és tavaszi szalonkázásokról. A megyének egy jó részét erdőség borítja, bükkös és fenyveserdő, melyeket a szalonka különösen kedvel. Igaz, hogy ezen erdőségek nagyrészben nincsenek gondos erdészeti mivelés alatt, 1 ő s о г о к г ó 1 pedig legtöbb helyen szó sincs, és ez a szalonkavadászatok nagy hátránya, mégis e tekintetben is Zala-megye az elsők közé sorozhatja magát. elkeresztett »Solokrebs« egy darab nagy rákot . r , , , . , , „ .jelent: mi mégis tudjuk s határozottan merjük A íenntebb leirt erdőségek fiatal vágásai mind | állitan

i, hogy azon különös jóizü csemege f

t s hogy az igy tárczakérdéssé tett »Solokrebs« innen vette elnesokat beszélhetnek errről, ugy a sz.-p á 1 i n y i- Szala vizének rákja volt, az a p á t h i, p à с z о d i és m é h e s i res, az a p a t n i

, p a с z о cl i és fenyveserdő

к stb. Szalonkáról beszélve két sajátságos esetet emlitek fel, egyik az : hogy ha jól emlékezem két évvel ezelőtt a szalonkák majdnem az egész telet itt töltötték, s akkor történt, hogy e sorok irója január havában egy felső-szilvágyi őzvadászaton az egyik hajtásban két drb szalonkát lőtt, s e ritka eset engem igen érdekelt ; de nem lepett meg annyira mint egy másik tapasztalatom, a hol különösen meggyőződtem arról, hogy e szép nemes állat csakugyan rendkívül óvatos, okos és leleményességeiben kitanulhatlan. Egyik tavaszszal erdősöm liiriil hozta, hogy az irsai fenyvesben egy erdei szalonkát talált, mely egészen közel hozzá egy fészekről szállt fel ; nem akartam hinni ezen rendkivűliséget, elmentem tehát, hogy az állítás valódiságáról meggyőződjem. A jelzett helyvezését. E g e r v â r y G y u 1 a. liez óvatosan közeledtünk, midőn e alig egy meteriiyi távolságról felröppen a szalonka előttem, és csakugyan a fészekről, a melyben négy tojás volt.— A tojásokon észlelt gombostűfoknyi lyuk biztos jele volt annak, hogy azok már kelnek ; — sietve távoztam, aggodalom között, liogy hátha az igy fölzavart anyja többé nem talál vissza jönni. E kételyemet elkellett oszlatnom, s két nap múlva ismét fölkerestem az emiitett helyet Körültekintés a franczia sport mezején. Francziaországban november elején kezdték meg a szarvas- és nyulfalkák rendes vadászatukat, s folytatják a korán beállott hó és fagy által olykor megszakasztva, — de nem megakasztva Igy pl. Anmale herczeg Chantilly-i falkájának találkozói a következő napokra vannak: kitűzve nov. 23, 27; deczember 2., 7., 11., 16., 21. és 30.; január 4, 8., 13., 18., 22., 27.; február 1., 5., 10., 15., 19 és 24. ; márczius 1., 5., 10., 15., 19., 23; ápril 2., 7., és 12-én, mindig d. e. 1 212 órakor. A cnbhunting-ek azonban már szeptember végén vették kezdetüket. Igy a francporti szarvasfalkának már sept. 20-án volt egy érdekes »laisgyszerre ! ser-courre«-ja, melyben Auguste Govin mastersége alatt a falka egy kisebb szarvast támadt meg és öt órai vadászat után elfogott. Jelen voltak a házi ur : Marquis de l'Aigle, marquis de VillepLiu , I Ganay, Archdeacon és Pillet-Will gróf, Villars j báró és Caraman-Chimay hg. — Öt napal később ueyane falka eredmény nélkül vadászott, mert a kieresztett szarvas egy szarvastehén-csordába vegyült s az ebek igy eltévesztették nyomát. Jelen voltak az elöb! ieken kivül Mr. Renouard és Brini quant. Kocsiban követtéka vadászatot : Caramans a legnagyobb csőn- : Chimay bgn(i> to

vábbü Berten* és PillétWilt grófdességgel lopódtam a fészek felé ; de mily nagy 1 „ők. — Október 17-én és 20-án a nevezeit falka volt csodálkozásom, midőn egész közelről meg-1 nagyobb szerencsével vadászott, s első nap 3 órai, má-_ győződhetem, liogy a fészekben két nappal a |

sodik n

aP

on 6 óra

i vadászat után harsant meg a .... " . . , »TTnliiili tt T-íns'/.l a tojások fenntebb leirt eset után már csak száraz héjait találtam s a gyengéd óvatos anya kisdedeit már ily korán egy biztosabb helyre rejtette. A f á с z á n-vadászat tán az egyetlen, a miről Zalamegyébcn keveset lehet beszélni. Tudtommal csak két fáczános létezik; — az egyik а к e s z t h e 1 y i, gr. Festetics Tasziló tulajdona, '— a másik a zalabéri gr. Pejachevich Gáboré. Ezek után általános megjegyzésül mondhatom : liogy Zalamegyében a vadállomány még mindig tekintélyes; — s ha fontolóra veszszük »Iialiali.« Resztvettek a fentebb cmlitett urak és hölgyek. — Október 27-én ugyané falkának két órai igen érdekes, erdőn, folyón átmenő vadászat után volt haUalija. E vadászatokról szólva a »Ch. III.« egy történelmi visszapillantást tesz. Nem lehet érdekesebb valami, úgymond mint a de l'Aigle grófok vadász krónikájának átlapozása. 1793-ban, a rémuralom alatt a de l'Aigle testvérek vadászaton s pedig azon pillanatban fogattak el, midőn a » hallalit« fujatták. Az évkönyv következőleg emlékszik meg erről : »Magasabb hatalom által félbeszakított vadászat.« A két testvért Tracy kastélyba kisérték, a hol hogy e megyében etetésről, sózásról és egyálta-j laktak. Menet közben az egyik: Esperance de Ián 'tenyésztésről с s а к ki v é t e 1 e s e n lehet

1 l

'Aigle észrevevén, hogy nem őrzik szigorúan, jelt , , , - lad testvérének es lovat megsarkantyúzva egy szó, - hogy az elszaporodott rókák es orvvá- ^ &tugnt g ker<jket о

Ы dászok évenkint mily roppant károkat tesznek, Már messz

e já,.

t üldözőitől, midőn észrevette, — hogy a vadászati törvény a megye egy ré- ; hogy testvére az árok tulsó partján marad és szében nemcsak végrehajtva, de respectálva megbokrosodott lovát hiába nógatván az ugrásra, 1 1 , _ (Ij-rtl Íí4,v.ríf л1 Çncra fr»t f F,riО F.i sincs, és bogy számtalan községekben vadásznak minden tilalmi idők megtartása nélkül még olyanok is, a kiknek sem birtokuk, sem a vadászatra jogosítványuk, sem vadászati jegyük nincs : méltán csodálkozni lehet azon eredmény felett, a melylyel a különben is igen kedves és élvezetes vadászatok végződnek. És most befejezésül megemlítem még azt is, hogy a Szala vizének rákjai országszerte híresek; és azt hiszem, liogy ezen állításommal újságot nem mondok. Sopron megyéből és a szomszéd Steyerböl ; de sőt Bécsből szekerekkel szoktak lejönni különösen a régibb időkben s elhordták Bécsbe a szalai rákot, liol aztán mint csemege drágán kelt el a »Szalakrebs« ; — s hiába erőlködik is a sógor, hogy azon általa a rendőrök által ismét elfogatott. Erre Espérance s viszafordul, újra átugratja az árkot és önkényt fogságba megy testvérével. Pedig e rémes időkben a fogság csaknem egyértelmű volt a hallálal. A Thermidor 9-iki ellenforradalom azonban nemsokára visszaadta szabadságukat. Már a megszabadulásukat követő napon e feljegyzést találjuk a vadásznaplóban: »Meghajtatott egy 18-as a Hourvavi carrefour-ban.« * * * A Bois houdran-i falka is már többször vadászott eredménynyel az idén. Okt. 14-én egy villás lett kieresztve a Courcy-i erdőben és négy órai vadászat után elfogatott. Okt. 19-én a villefernay-i erdőben vadászott ugyanazon társaság. Egy 10-ágaa lett kibocsátva és negyedfél órai vadászat után elfogatott. Résztvettek a következő hölgyek és urak : Arenberg hgnö, Greffulhe, Delondres és Tattct grófnők, d'Armaillé, Gramont, Monlingue grófok,