Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-11-15 / 46. szám

294 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. O C T . 1 1. 1876. nyilvánít — végérvényes : kivévén, ha a pályán óvás tétetik egy ilyen ló ellen, avagyha ennek alap­ján disqualificáltatik. A bírónak azonban jogában áll egy saját maga által által elkövetett tévedést helyreigazítani.« Összehasonlító táblázat az angol s a continensen használt távolsági mértékek között. caneer Lady Bertha mén, Buccaneer-Voltella kancza és Buceaneer-Mr. Day. * * * Az idei kétévesek jobbjai közé tartozik a til lósi eredetű Fanny Day (apja Carnival, anyja Mrs Day), mely Angliában eddig 11-szer futott és nem kevesebb mint 8-szor elsőnek jött be. Meter 200 1 furlong. % 400 = 2 furlong = % a. mértf. 800 = 4 » = a. » 1000 = 5 » = 1200 ­6 » ­ä/ 1 * » » 1400 = 7 » 1600 = 8 » 1 » » 2000 = 1 mértföld és 2 furlong 2200 = 1 » » 3 » 2400 = 1 V. » 3000 = 1 > » 7 » 4000 — 2 % » Fedező mének. * * Midlothian, Baltazzi Sándornak ezen hires és több idei versenyekben nyertes lova. Sir Th. Astley tulajdonába ment át. * * * Comte Lagrange versenyistállójában ez idő sze­rint 105 egyéves csikó van idomítás alatt. A buzgó sportman e szerint joggal megérdemli, hogy a sport fejedelmének neveztessék. * * * Az 18 78-iki Grand Prix de Paris-ra a nevezés 286 nevezett csikóval záratott be. A nevezések száma az 187 7-ikihez képest (midőn 330-ra rú­gott) tehát hanyatlott. Á nevezési helyre vonat­kozólag 184 Francziaországra, a többi pedig An­golországra esik. A tenyésztők közöl a nevezések számára nézve első helyen áll Lagrange gr. 24 egy évessel, utána jön Mr. Henry 18-al, Mr. De­lamarre 13, a martinvasti ménes 11-el, Mr. Mo­reau-Chaslon 10-el, br. Rothschild 8-al stb. — Tőlünk br. Springer két csikót ; Baltazzi Sándor pedig 10 egyévest ßeYezett, — köztük 3 kisbéri nevelés u. m. Ostreger Gratitude mén, Buccaneer­Java kancza és Buccaneer-Fancy-mén (Bibor test­vére). A tallósi ménesből is 3 csikó u. m. Buc­Az 1877. évi fedezési idényben a kladrubi mé­nesben harmiriCZ aranyért és minden kancza után 4 frtért az istállószemélyzet részére, fedez: Virgilius, a. Voltigeur, a. Eclogue. Laneret, a Newminster, a. Ostreger anyja. Ferrieree, a. Julius, a. Hawthorn Blossom. Fedez 10 aranyért : Gazlan, a. Gazlan, a. Garafolina, arabs telivér mén. A takarmány piaczi ár szerint számíttatik, az istállót a ménes adja. Bejelentések a ménesigaz­gatósághoz (gr. Alberti ezredes) intézendök és mindaddig elfogadtatnak , mig a kanczák számára istállók vannak. ZATfl Cserkészetek erdőn mezőn. Mi nov. 10-két írjuk, még zöldelnek a fák, s már ötször esett le a hó ; egymásután öt éjjel, itt a főváros környékén ! — hát a magasabb hegyes vidékeken? Ugy látszik ismét oly kemény télnek nézünk eléje, mint a tavali volt, s a vadakra nézve ismét oly káros lesz az. Csak jó csendere­sek, bőséges élelemszórás és a dúvad szorgalmas irtása enyhítheti annak kártékony befolyását. * « * Br. Wenckheim Béla ő excját nov. 10-én körös­; ládányi jószágán tartott vadászaton — tisztelői 9. Lady Spencer, 7é. sp. kancza. megvette hg Hatzfeld 1100 frtért. 10. Mistake (el. Fast Lady) 4é. р. k, megv. Mr. Longetaff 1800 frtért. 11. Starlight 5é. p.-d. k., megv. Mr. Reeves 2100 frtért. Nem találtak vevőt az Esterházy-féle lovak közöl : Mary Anne sz. к., Mary Anne irl. р. к. és Godfrey, a Schawel-félék közöl Iron Duke, Warbler és Camomile; előzőleg elkelt már Queen Bess. Szintúgy nem találtak vevőt a következő eladásra kiállított lovak : British Queen, Schmock, Eicellcnz és Táborit. * * * Az angol Jockey-Club néhány tekintélyes tagja pár fontos módosítást nyújtott be az angol ver­senyszabályokhoz, melyek leginkább a 2évesek futását szabályozzák. — A módosítások legfon­tosabb pontjai a következők : »Egyévesek mindenféle versenyekből kizárvák. Kétéveseket nem szabad handicapben September 1 -je előtt indítani, és e datum után is csak két évesekkel. Kétéveseknek sept. 1-je előtt nem szabad 6 furlongnál (= 1208 inéter) hosszabb távolságra futniok. E napon vagy később viszont nem fut­hatnak 4 furlongnál (= 805 méter) kisebb tá­volságra. Három éves és idősebh lovak versenyeiben a távolság nem lehet kisebb 6 furlongnál = 1208 méternél. Minden ló kell liogy nevet kapjon és pedig vagy a nevezésnél, vagy a méneskönyvbe való beiratás alkalmával. Ha több ló kapná egy s ugyanazon nevet, akkor e lovak II., III. stb. számok által kiilönböztetendők meg. Szintúgy bejelentendő ap­jok és anyjok neve a nevezésnél. Ha több ló kapná egyidejűleg egy és ugyanazon nevet, akkor a nevükhöz függesztendő számok Mr. Weatherby által sorsolás által határozandók meg. A ki ezen szabályok ellen vét, 50 font sterlingig ter­jedhető pénzbirság alá esik. A mázsáló-bázba a tulajdonoson, idomáron s más oly személyeken kivül, kikre a versenyre engagirozott lovak gondozása bízva van — be­lépni senkinek seui szabad. A birónak oly nyilatkozata, melylyel vala­mely lovat nyertesnek vagy helyet kapottnak i к в 11 a. _ Az állati lények elváltozási és átidomulási képessége. Tapasztalt dolog, hogy a természet minden te­remtménye, ugyanazon egy fajnál, sőt törzsnél is, ha csak némileg is, de különbözik a többitől, néha oly nagyon is, hogy az ily elváltozást (Variabili­tatio) ezelőtt különös természetjátéknak (lusus naturae) tartották, azt hívén, hogy ez csak kivé­teles eset. — Pedig ez elváltozások legtöbbnyire külső befolyás által támadnak, habár ezt nem le­het is miudig kimutatni ; s ez okozta azon felte­vést, hogy a teremtö-erő változékony (variabel) az állati lények teremtése és kifejlesztésénél. Némely elváltozások igaz, hogy csak a tapasztalt szem finom megkülönböztető tehetségének tűnnek fel ; igy р. o. ritka képesség az, mely 200 — 300 da­rabból álló egyszinü juh-nyáj mindenik példányát egymástól megkülönböztethetné ; mig abban a tarka példányok, a fark- és szarv-nélküliek mindenkinek feltűnnek. E változatosság nagyrészt az állatvilág, de kü­lönösen házi állataink alak-gazdagságának tudandó be ; az utóbbinak különösen azért, mert a törzs­alak formájától a változandóság által támadt el­téréseket a tenyésztők gyakran felhasználják, liogy ez elváltozást egy újonnan alakítandó törzs jelle­ges tulajdonságává fejleszszék és örökítsék. E természetes elváltozás képezi tehát a fajok át­idomulhat ásának (accomoditation) főrugóját. Házi ál­lataink közül az eb-faj az, mely közt a legnagyobb mérvű változatosság tapasztalható, s mi által egy­mástól mind alakra, mind használati képességre nézve — egész külön megállapított (constans) fa­jokra idomult át. A mezőgazdászatunk körül fon­tosb házi állatok is, mint : a ló, szarvasmarha, juh és sertés — szintén sok változatosságot és átidomulási képességet tanúsítottak, s igy az em­berrel együtt minden világrészbe és éghajlat alatt el is terjedtek. Az átidomulhatási tehetség tehát az, mely által a fajok és törzsök támadtak és változó körülmé­nyek közt még ma is támadnak. Mióta házi álla­tainkat előbbi magukra hagyatott életmódjukból kiragadtuk, sokkal nagyszerűbb átidorr.ulásokon mentek keresztül. Példa erre a telivér versenyló, mely az arab ló rövid formájából az agár hosz­szukás formáját és sokkal kifejlettebb mély szü­gyét és bátrészét sajátította el, számos generatio óta, a kinyújtóztató vágtatás befolyása alatt ; s példa erre Bokowell, a hires jubtenyésztő, ki előbb fából mintát csinált, hogy juhai annak egész kö­zét bússal töltsék ki. A természetes változandóság és átidomulási ké­pesség tehát a magasbra törekvő tenyésztőnek támpontjai lehetnek, ha uiabb törzsök képzésére törekszik ; — de másrészt a természet e véletlen változósága hátrányos is, a mennyiben a már megállapodott (constans) fajok fenntartását megne­hezíti, sőt sokszor elhárithatlan akadályokat tor­nyosit elébe. Legbiztosabb szer a tenyésztésben kitűzött czél elérése közben felmerülő' ily zavarok ellenében — a tenyészállat kiválasztása és rendszeres tenyész­tési eljárás, különösen az okszerűen kezelt belte­nyésztés (Inzucht), miről később. II. A beltenyésztés lényege. Miutín, mint emiitettük, az állati lények álta­lánosan bírnak azon képességgel, hogy testi alak­jokat és tulajdonaikat az általok nemzett utódokra átörökölhetik : ezen átörökitési képességen nyug­szik a tenyésztés. Ha ezen képesség nem lenne meg, a véletlen szerencsétói függne a tenyésztő azon fáradozása — hogy állandó fajt tenyészt­hessen. Hogy azonban ezt biztosabban tehesse —- szük­séges, hogy a tenyésztésre oly állatokat válasz­szon ki — melyeken semmi vagy igen kevés el­változás mutatkozik azon törzs alakjától és tulaj­donaitól, — melynek állandósítása ezéloztatik ; s ez a beltenyésztés által éretik el leginkább. A beltenyésztés a legtisztább vérségi-tenyésztés, mert ez annak tisztán tartása miatt annyira viszi a párosítást, hogy azt a rokonok, sőt családtagok közt is megengedi. A beltenyésztésnél különben — bár ezt eddig nem igen szokták — kétféle mó­dot kell megkülönböztetnünk ; tudniillik a rokon­vérreli tenyésztést, és a családbeli tenyésztést ; ez utóbbit az angol műnyelven »in and in-Breedc el­nevezéssel jelöli. Mindkét mód az úgynevezett vér­ségi-közösülésből, tehát keresztényi felfogás sze­rint vérfertőzésből áll. Ez a szó a latin incestus­ból (paráznaság) származik, mely elnevezéssel il­lették a rómaiak Vesta istennő azon papnőit, kik paráznák lettek, s halállal büntettettek. Később a törvénykönyvbe vették azt, mint isten elleni vét­kezést. A paráznaság első fokozatát képezé, ha roko­nok, kiknek együtt kellett élniök, nemileg egy­mással közösültek, s az ily közösülés szüleményei

Next

/
Thumbnails
Contents