Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-08-30 / 35. szám

2 I 6 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. A

UG

. 30. 1876. idegek s az energia, vagy jobban mondva a vér, annál több valóságos erővel rendelkezik az állat a kívánt munka teljesítésére, azaz a lovag vitelére vagy a kocsi húzására. Különben képtelenség a lovat puszta gépnek tekinteni, a mely bizonyos megváltoztatbatlan mechanikai törvények értelmében működik. A ló külső megjelenésének vizsgálatából megközelítő Ítéletet hozni annak belső értékére lehet ugyan, de a tapasztalás s egy bizonyos intuitio (belső érzék) többet tesz e tekintetben, mint minden bármely néven nevezendő doctrina. Csak akkor, ha az állatot menni látjuk vagy épen lovagoljuk, s csakis akkor adhatunk magunknak számot arról, hogy mechanismusának összesége jól müködik-e vagy pedig roszul. Átalános szabályokként a következő tételeket lehetne e tekintetben felállítani : 1. A hátulsó lábak képviselik a rugót, a melyből minden mozgás eredetét veszi. 2. Az első lábak képezik a támaszt, mely átveszi az előbbiek által vele közölt lendületet s azt előre veti. 3. A test, azaz a vállak és szügyek közti rész, egyéb működésétől eltekintve, a mozgásban azon készüléket képviseli, mely közvetítőül szolgál az előbb emiitett két emeltyű között, a szügyek közölvén n testtel, a vállak pedig hasznosítván a kap i-t lendületet. A meneteket általában természetes vagy szabályos, és hiányos vagy mesterséges menetekre lehet osztályozni. A rendes menetek a következők : 1. a lépés, 2. az ügetés, 3. a vágtatás. A lépés. Hogy a ló megindulásának és járásának mecbanismusáról tiszta fogalmat nyerhessünk, szükséges azt nyugvó állapotában képzelnünk, vagyis inkább a mint ezt elhagyni készül ; ekkor ugyan is mozgásba hozza : 1. lábai egyikét, például a jobbikat; 2. a hátulsó ballábat, s a menet igy folytatódik diagonale-ban (azaz váltogatott lábakkal), mindaddig mig a ló saját jószántából vagy lovasa ösztönzésére más lépésbe át nem megy ; azaz mozgásba jön sorban, 1. az első jobb láb; 2. a hátulsó bal láb; 3. az első bal láb; 4. a hátulsó jobb láb. Ha számot akarnánk magunknak adni a mozgásról s azt elemezni akarnók, eközben mindig az egyoldalon levő két lábat kisérvén figyelemmel : látjuk, hogy a hátulsó jobb láb az első szintén jobbik láb nyomába iparkodik jutni, ez pedig hirtelen eljön előle, ugy, hogy a hátulsó épen az első nyomába vagy még egy kevéssel előbbre lép. Ez utóbbi jó jelnek vétetik azon lóra nézve, melynél előfordul. Midőn tehát a ló diagonaleban vagy oldalról tekintve az imént vázolt mozdulatokkal halad, akkor lépést megy; bár a mozdulatok oly gyorsan követik egymást, hogy tisztán megkülönböztetni azokat nem igen lehet; ló hátán ülve sokkal tisztábban lehet azt érezni. Az ügetés. Az ügetés tulajdonképen nem más, mint a meggyorsított lépés, mely menet-nemben a ló átlag bárom, egész öt lieue-t tesz meg egy óra alatt. Minden lónak, ha csak nagyon el fáradva nincs, vagy nem egészen satnya, legkevesebb három lieue-t meg kell tennie nagy megerőltetés nélkül ; azok, melyek ugyanazon időben öt liue-nél is többet végeznek, a kivételek közé sorolhatók ; de ily gyorsaság is elég ritkán fordul elő, legalább a szabályos ügetés mellett. Oly ügetők, melyek még ennél is nagyobb gyorsaságot érnek el, rendesen sajátságos menetet is vesznek föl. Ezeket általánosan ügetőknek nevezik, elég hibásan, mert nem ügetnek, a szó valódi értelmében. Nem is vágtatnak, igaz ; hanem egészen különleges menetet vesznek fel : ugyanis elől ügetnek és hátul vágtatnak ; azaz : ugy nevezett traquenardok. Sokkal gyorsabban haladnak igy mintha ügetnének, de nem oly gyorsan mint vágtatásban ; do általában elég kellemetlen lovagolni rajtok, kivéve azon személyeket, kik hozzászoktak s ennek folytán kedvelik e menetnemet. Idézhetnénk néhány kivételt is a fentebb közölt szabály alól. Ilyen volt egy Rochester uevü angol ló, melyet vagy 15 é\vel ezelőtt Etienne de Beauvau herczeg hozott Francziaorszáaba, s'iészesült. k. tüutek ki leginkább, hanem miután a dij a csoportban kiállított egy faj állatra adatik ki, tehát az egész csoport az első fokú kitüntetésben mely kocsi elé fogva jelentékeny sebességgel haladt, a nélkül, hogy ügetett volna. Igaz, hogy könnyű volt kezelni, s gyakran vágtatásba is átment. Ez eset csaknem mindegyik szabályos ügetönél előáll ; — mert ha egyszer iigetési sebességük határáig értek s azontúl biztattatnak, vágtatásba menuek át. A troquemrdnak ellenben, a hibás menetn°m folytán, tömege jobGróf Károlyi Gyula részéről következő lovak lettek kiállítva : Lucifer telivér pej mén. Favorit telivér p. 4é. kancza. Poliancin telivér pej 4é. k. és ezen telivéreken kivül négy darab 4é. kancza, melyek közül kettő barna és kettő sótétsárga volt. Jellemezni e lovakat nem szükséges, a bárom ban a földhöz levén ragadva, sohasem vágtat, telivéren meglátszott, hogy a n.-károlyi csikósnémely esetben azonban az ö sajátlagos meneté- kertekben nevekedtek , erő és szépség bélyege ben rendkívüli sebességet bír kifejteni. rajtok »szél, lánggal vemhes anyától« születtek — Minden ló, mely négy kilometert legalább Vörösmartyként. — A négy félvér mén kitűnő nyolez perez alatt bir megfutni, a közönségesen igás anyagként lett mcgbiiálva, természetes, hogy úgynevezett ügetők közé sorozható. E határon az első kitüntetésben részesültek, tul már a kivételek közé tartoznak. Olyan lovak, j Gróf Károlyi Alajos magócsi gazdaságából G damelyek e távolságot 7

1 2 perez alatt, még hibás rab IS

1/» markos 4éves kanczát állítottak ki, menetnem mellett is megfutják, igen ritkán ta-1 melyek Majestoso és lipicai keresztezésből szárlálkoznak. Vannak, kik állítják, hogy e távolság : maztak, mint kitünö igába való tenyészanyag az 7 perez alatt is megtétetett; de ebben már ké- elsőrendű kitüntetésre érdemesittetett. telkedünk. A mi a nagyobb távolságokat illeti, Vojnits Jakab Szabadkáról Padisach telivér 3é. az ezek megfutására szükséges idő változik az ménjét (ap. Palestro, anyja Odalisk) állította ki, illető ló conditiója és minősége szerint. Roches- mely a második osztályú dijra érdemesittetett. I ter, melyről föntebb már megemlékeztünk, 19 Ezeken kivül Ördög János Szegedről 3 darab miilet, azaz nyolczadfél lieue-t tett meg egy lovat, Wolford Miklós és Pál két darab tenyészI óra alatt. De ezl már akkoriban is erőtetett fu- mén csikót ; Furó Lajos Szentesről és Pojakovics ! tamnak tartották. Fogadást is ajánlottak tulajdo- Alajos Szolnokról egy-egy méncsikót állítottak ki.— nosának, hogy a távolságot 20 lieu-ig terjesz- Ennyivel volt képviselve Szegeden, a mérhetetlen sze ki, de ez visszautasította azt. | puszták központjában, az egész lókiállitás, és sem Általánosan elfogadott nézet, hogy az ügetés szilaj ménes, sem házi lótenyészet képviselve nem nem természetes, hanem mesterséges menetnem, volt. T. M. ! melyet csak az ember kényszeritett rá a lóra. E * * * vélemény azonban határozottan téves ; a ló ter- Megjelentek a bécsi Práteren f. é. September mészettől folyólag üget, csak úgymint a legtöbb 17-én d. e. 10 órakor megtartandó ügetöverseny négylábú. Nemcsak bogy a csikó üget, anyját I feltételei is. A verseny 5 számból áll, és pedig követve, hanem előszeretettel veszi fel e menet- az első : Egyfogatualc versenye, belföldi lovak rénemet az idomítás kezdetén is. Igaz, hogy külö- szere; táv. 4432 meter (2

3/t ang. mfd). Tét 20 nös dispositió fenforgása nélkül a fiatal csikók, frt, egész bánat. 10 frt visszaadatik annak, ki a ba gyorsabb lépésre ösztönöztetnek, rendesen vágtatásba mennek át ; s csak szoktatás és idomítás által lehet őket az ügetésre, nagyobb távolságokra rávenni : mindazonáltal kétségbevonhatlan, hogy az ügetés természetes menetnem, melyet magokra hagyatva is valamennjien felvesznek, s melyet épen nem kell rájuk kényszeríteni. Az ügetés physikai mechanismusát, hosszasan fejtegetni felesleges azon okból, mert egészen azonos a lépésével ; de minthogy a sebesség nagyobb, a tagok megnyúlása is jelentékenyebb. (Folyt, köv.) Ménes» és gyep-ujdonságok. Lovak a szegedi orsz. kiállításon. Szeged, aug. 28-án. A szegedi országos ipar-kiállitásról e lapok olvasóit leginkább érdeklő tárgy minden esetre »az állatkiállitás*. Előre kell bocsájtanom, hogy az állatkiállitás S/.egeden, viszonyítva a fényesen sikerült gazdasági és más ipar termeléshez képest, felette szegény volt, és ha a kincstár részéről a mezöhegyesi ménes, gróf Károlyi Gyula és Alajos részéről néhány kitünö ló kiállítva nem lett volna, az esetben vajmi kevés látni való lett volna »az iparkiállitás XVI. csoportjában«, mely az állatkiállitást képviselte. Tehát Mezőhegyes képviseltette magat 3 darab félvér mén és 6 darab félvér kanczával ; név szerint : Nonius XII. sötétpej mén, Gidran XXXIV. félvér arab ; sárga m. Schagya félvér arab sz. m. Nonius III. р. к. Revolver р. к. Gidran félvér arab sárga к. Chief Justice félvér arab s. к. El Delemi 3é. félvér arab p. к. Schagya 5é. félvér arab p. к. Ezek közül Gidran XXXIV. mén és Schagya sz. pályát 9 perez alatt futja meg. 1-sö dij 400 frt ; 2-ik dij 200 frt, 3-dik dij 100 frt. Oly lovak, melyek bécsi versenyben egy első dijat nyertek, 30 mdperczczel handicapoltatnak. 2-ik szám : hgyfogatuak versenye. Minden országbeli lovaknak. Egyéb feltételek, ugy a dijak is mint az előbbinél. 3-ik szám : Kétfogatuak versenye. Minden országbeli és korú lovaknak. Táv. 8844 meter (51 /

г ang. mfd). Tét 20 frt, egész bánat. 1-sö dij 200 frt és elismorő-oklevél ; 2-dik dij tiszteletdíj 50 frt értékban. 4 nevezés vagy nincs verseny. 4-ik szám. Négyfogatuak versenye. Aláírási dij. Aláirás foly. Táv. és feltételek mint a 3-ik számnál. 5-ik szám : Bérkocsisok versenye. Kétfogatú számozott bérkocsiknak. Tét 5 frt, egész bánat. Dijak: 100 frt, 80, 60, 50, 40, 20 frt. Nevezés f. é. September 16-án 12 órakor az ügető verseny-egylet titkárságánál, Praterstrasse 50, Hotel Tauber. * * * A Il dik Blenkiron ménes, melynek árverését mult számunkban jeleztük, nem oly kitűnő, mint az első volt. Azon kérdés merülvén fel, nem jó volna-e ez alkalmat telivér-kanczák inportálására felhasználni, erre nézve egy férfiú, ki évtizedek óta orsz. intézeteink és magánosak számára ilyenek behozatalával megbizatni szokott, s ki a jelenlegi ménes összeállítását figyelemmel kisérte, nem ajánlólag nyilatkozott. — Az egész ménesben — úgymond — a 100 kancza közt, lehet vagy 20 darab, mely a telivér-tenyészkancza névre érdemes; e 20 kancza közül azonban csak 12 van oly korban, hogy tölök csikókat várhatni. A kitűnő anyag inai keresettségénél fogva, e kanczákat és fiaikat külön-külön árverezik el, s bizonyára roppant drágák lesznek, hozzá a szállítási költség stb. Ezek nekünk igen drágák lennének — s aligha kitűnőbb anyag, mint az, melynek fiai és leányai most künn Németország gyepein egymásután nyernek. — A Bienkiron-ménes többi kanczái ez anyaggal szemben igen alárendelt minőségűek ; Blenkiron azokat számtalan árverésen olcsó pénzen szedegette össze. *