Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-08-30 / 35. szám

A

DO. 30. 1 S7tí. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. II. és 111. Legénységi versenyek. Akadályverseny. Táv. 1 % mrtfd. С akadály. Minden szakasz egy lovat és lovast választ, melyek 2 csapatban 6 — 6-onként küzdenek a díjért. IV. Lovaglók-egylete akadály-versenye. (Nevezések a mult számban). V. Egyéves önkénytesek versenye. Akadályverseny. Tiszteletdíj, l'

/г mrtfd. 6 akadály. VI. Altisztek versenye. Akadályverseny 1 % mrtfd. 6 akadály. 5 arany az elsőnek, 4 arany a 2-iknak, 3 arany a 3-iknak, 2 arany a 4-iknek. VII. Szolgálati lovak akadályversenye. 2 mrtfd. 8 akadály. 1. dij: Tiszteletdíj, adják az ezred hölgyei. 2-ik : Tiszteletdíj, adja br. Prónay Elek ; 3-ik : tiszteletdíj, adja Kriegbammer ezredes. Nevezett 27 tiszt és hadapród. VIII. Legénysegi döntő-verseny. А II. és III. számok 6 nyertes lovasának. Akadályverseny. 3 arany az 1-sönek, 2 arany a 2-iknak, 1 arany a 3-iknak, 4, 3 és 2 ezüst frt a többieknek. Külföldi gyep. Mult számunkban röviden ismertettük a frankfurti első két nap eredményét. Ezúttal tehát csak recapituláljuk a bennünket érdeklő futamokat mind a három napról. Volt pedig első napon : Biennial-Stakes. Egyleti dij 1800 márka. 2000 méter. (26 aláirás.) Gr. Henckel 3é. p. k. Miss Buccaneer, ар. Buccaneer, a. Progress 53 i/z kil. Busby 1 Kardorff ur 3é. p. m. Narziss 55 kil. Sayers 2 Küster ur 3é. s. m. Coll 55 kil. Enstwistle 3 Gr. Götzen 3é. s. k. Martha 53% kil. Little 0 Coll vezet eleinte, a befordulónál Narciss és Miss Buccaneer elöremennek és az utóbbi rövid küzdelem után győz. Érték 2640 márka az elsőnek, 640 m. a másodiknak. Frankfurti Handicap. Polgárdij 3000 márka. Táv. 3200 méter. (20 aláirás). Gr. Sztáray János 3é. f. m. Zsibó a. Zetland, a. Caronade 47 ki). Little 1 Scavenius ur 3é. s. m. The Tripper 54 kil. Gough 2 Oertzen ur 4é. s. m. King Victor 57 kil. Whiteley 3 Gr. Sierstorpff 3é. s. k. Fromme Helene 41 kil. Kitchen 0 rünk, félhpltra ijedten, természetesen legelőször is megfutott, azután lármát csapott és segítség után kiabált. Mire azonban a szomszéd pásztorok elő kullogtak, a leütött tehénből a medve jól lakott s tovább állt, kitépvén farát és beleit kirágván. Ez esetet a parasztok nagy későn, csak másnap délben jelentették a fürdöigazgatóságnál ; s csak akkor, miután előbb a tehén megmaradt réez«

!t feltagolták, s a faluba levivén, — éppen vasárnap napján — kimérték. Ha a pásztorok, mint ezt a fürdöigazgatóság a Tátrafüreden megforduló vadászok iránti figyelemből ily esetekre meghagyta, — a levágott jószágot a kár megtérítése mellett otthagyják : lesbe ülni lehetett volna a medvére, mely másnap vagy harmadnap alkalmasint eljött volna a maradékért. Egyébiránt délután már jött a hir, hogy a rabló lent a neuwalddorffi zabföldeken pusziit, másnap pedig már Kézsmárk táján vándorolt. Ez is olyan Bracsák-féle Wanderbursch lehetett. * * * A mi a zergéket s a zergevadászatot illeti, csak egy párszor lévén alkalmam résztvenni, nem akarok határozott véleményt mondani, hogy — csakugyan annyi zerge van-e, mint az örökös napidijakra éhező zergehajtók állítják, vagy csak párosával lézengnek a majdnem meghághatlan meredekségü csúcsok körül. Elég hogy láttam, — Salamon Géza mondásaként, ki 15 év óta jár utánok, s az egész idő alatt vagy 2 darabot lőtt. — Hjah I nem mindenkinek kedvez ugy a szerencse, mint Ghiczey Gyulának, ki most két éve — első zergevadászatán mindjárt két darabot lőhetett. — No de a zergékről majd jövőre többet. S-s. Gr. Bernstorff-Gyldensteen 5é. p. m. Indian Star 60 kil. Arnott 0 Kemény küzdelem után Zsibó egy fejjel győz, fél hossz a 2-ik és 3-ik között. Érték 4200 márka az elsőnek, 900 márka a másodiknak. Riedhcf-Preis 2000 márka. 1000 méter. (7 aláirás.) Oertzen ur 2é. p. k. Hymne , ap. Savernake, a. Cantata 55 kil. Whiteley 1 Gr. Henckel 2é. sp. m. Blücher 56 kil. Busby (feltartatott). Br. Oppenheim Ede 2é. р. k. Adelaide 54% kil. Wilson elbukott. A főkedvencz Blücher és Adelaide megriadván, kitérnek a pályáról s az utóbbi lovasa lebukik, ugy hogy Hymne sétagalopban megy el a czél előtt. Érték2480 márka. Második nap: Union-Club-Preis 1500 márka. Táv. 2800 meter (12 nevezés). Gr. Henckel 4é. p. m. Talisman a. Giles I. a. Sexagesima 62 kil. Busby 1 Br. Oppenheim 4é. p. k. Goura 62 kil. Wilson 2 Goura vezet az egész pályán át. Az egyenes vonalon Talisman előre megy s könnyen nyer egy fel hoszszal. Érték 1725 m. az elsőnek, 225 m. a 2-iknak. Louisa-Rennen. Államdij 3000 márka. Távola. 1000 meter (12 nevezés). Gr. Sztáray 2é. s. k. Kincsem a. Cambuscan a. Waternymph 58 kil. Madden 1 Br. Oppenheim 2é. s. к. Regimentstochter 56 % kilogr. Wilson 2 Kincsem játszva nyer 10 hoszszal. Érték 3375 márka az elsőnek, 37 5 m. a 2-iknak. Wäldchen-Preis. Államdij 6000 márka. Táv. 2400 meter. (13 aláirás). Graditzi ménes 3é. p. m. Vordermann a. Buccaneer a. Viscountess 55

'/г kil. Fisk 1 Gr. Sztáray 2é. р. k. Miczi 49 kil. Madden 2 Vordermann vezetés 3 hoszszal nyer. Érték 6650 márka az elsőnek, 450 m. a 2-iknak. Harmadik nap. I Un'on-Club-Preis 1500 márka. Táv. 1000 méI ter. (15 aláirás). 1 Gr. Henckel H. 2é. sp. m. Blücher, a. Grimston, a. Fragola 53% kil. Busby 1 ! Graditzi ménes 3é. s. m. Biedermann 67 % kil. Fisk 2 I Oertzen ur 2é. p. k. Hymne 52 kil. Whiteley 3 Gr. Sztáray 3é. р. k. Miczi 66 kil. Madden 0 i Ugyanannak 2é. s. m. a. Cambuscan, a. Sophia Lawrence 53 % kil. Little 0 Gr. Kinsky Zd. 2é. p. m. Critérium 53 % kil. Grimshaw 0 Hg Hatzfeldt 3é. s. m. Kladderadatsch 67% kil. Say ere 0 Biedermann vezet, utána Blücher és Hymne. Az utolsó fordulótól Blücher jár elől s Biedermannt egy nyakhosszal megveri. Két hosszal hátrább Hymne. Miczi másik 2 hosszal hátrább 4-ik. Érték 1987 márka az elsőnek, 487 m. a másodiknak. Tiszteletdíj, adja a hesseni fejedelem és 1500 márka. Táv. 2800 meter. (10 aláirás). Gr. Henckel 4é. р. k. Konotoppa, a. Giles I., Ellen 66% kil. Busby körüljárt. Érték tiszteletdíj és 2175 márka. Schlussrennen. Államdij 1000 márka. Táv. 1800 meter. (15 aláirás). Zichy Livia grófné 3é. s. m. First Trial, a. Newcastle, a. Fal lal 54 kil. Little 1 Gr. Sztáray 3é. s. k. a. Diophantus, a. Switch 52% kil. Madden 2 Graditzi ménes 3é. s. m. Eisenbart 54 kil. Fisk 3 Gr. Henckel 3é. p. m. Monthalon 58 kil. Busby 0 First Trial járt elől, a Switch-kanczától követve, s a többiektől nem zavarva másfél hoszszal nyert. Egy hossz a 2-ik és 3-ik között. Monthalon egy orral hátrább 4-ik. Érték 1375 márka az elsőnek, 375 márka a 2-iknak. A ló menet-nemeiről. (Ned Pearson után). I Ezen szó »menet« — lóra alkalmazva a mozgásinak, azaz helyzetváltoztatásnak különböző változatait fejezi ki. E meghatározás értelmében a ló menete két különböző októl függ; melyeknek egyike mechanikus, és nem más. mint physikai össz-szervezetének eredménye, a mely arra képesiti, illetve készteti azt, hogy egy bizonyos módon haladjon; a második ok némileg morális és függ az állat erélyétöl, lelkületétől, más szóval szivétől, azaz azon belső ösztöntől, mely az állatot arra sarkalja, hogy a természet által neki adományozott képességet kellő időben alkalmazza. Erre nézve Richeraud, a hírneves physiologus »Nouveaux élémens de physologie« czimü munkájában igy nyilatkozik : «Két különböző, de hatásra nézve arányos erő, két különböző, de arányos tömegű testben,— egyenlő sebességet idéz elő ; de a befutott tér egyesegyedül a kapott sebességtől függvén, — mivel hogy a mozgó test megmásithatlan fokozatosság szerint veszti a kezdetben kapott sebességet — ennélfogva a befutott terek kell hogy egyenlők legyenek ugy a kicsiny mint a nagyobb állatoknál.« E definitio, igaz kissé elvont, de föltétlenül fontos az élettelen tárgyakra nézve, milyen р. o. a gözmozdony. Igaz, hogy ez utóbbira nézve a sebesség, azaz a tömeg által nyert impulsus gyakran magán e tömegen is erőt vesz, mindazonáltal egész pontossággal meg lehet határozni a sebességet, melyet egy ily gép kifejteni képes ; a mennyiben rajta tetszés szerint kisebb vagy nagyobb erőkifejtést lehet eszközölni. Azonban egészen máskép van ez az élő lényeknél, miknek ellenállási ereje, ugy mint az impulsus kisebb vagy nagyobb mérve sokféle és épen nem elemezhető okoktól függ. Kétségbe vonhatlan tény, hogy egy ló tömege (testsúlya) és sebessége közt bizonyos viszony áll fenn ; de épen e viszony s annak befolyása ismeretlen s talán mindörökké is az marad. Ugyanis két, egyenlő tömeggel és szervezettel bíró ló, nemcsak hogy nem egyenlő sebességű, hanem menetükben és egyéb minőségükben is oly nagy különbözetet mutatnak, hogy absurdumként tűnhetik fel azon állítás, hogy a ló szervezetéből, vagy ha ez tetszetősben hangzik, külsejéből, megjelenéséből lehessen annak menetére vagy egyéb minőségére következtetést vonni. De ha a fentebb kifejtett mathematikai definitiót veszszük is alapul, mindamellett igaznak kell elismernünk Richard Laurence ez állitáeát : »A telivér ló, testsúlyához arányosan, kétségbevonhatlanul legerősebb a teremtés valamennyi állata között.« Kivételt e tekintetben csakis az agárra nézve lehetne tenni, melynek szervezete majdnem párhuzamos a telivér lóéval. A ló tömege vagy súlya — a mi egyre megy — tehát épen nem vétethetik az erő jelének. Több joggal lehetne mondani, hogy a kettő megfordított arányban áll egymáshoz. Ugyanis könnyű felfogni, hogy egy állatban magában lévén meg a tömeg ugy mint az erő, mely azt mozgásba bozza : az ok is, okozat is lesz egyszerre. Ebből folyólag minél nagyobb az ereje, s minél kisebb a súlya, annál s annyival nagyobb lesz hatálya. A tömeg nem adja az impulsust, inkább szenvedi ezt, s ellentáll neki, addig, mig egyszer mozgásba hozatott. E pillanattól kezdve akadálylyá válik, ha t. i. az impulsusnak oly mértékben enged, bogy az állat, vagy lovasa azt többé korlátok közé szorítani nem tudja. Ez a titka igen sok lónak, melyek akaratlanul előre törnek, mert ha tömegük egyszer előrevettetett, ez magával ragadja őket s egészen uralkodik rajtok. Egészen jogos leend tehát a következtetés, hogy tekintve a ló képességét, a ló annál erősebb minél kevesebb a tömege vagy súlya (mi egyre megy). Hibás tehát azon, eddig Francziaországban sokak által vallott nézet, hogy a tömeg tényezője s mintegy mutatója lenne az erőnek. Minél inkább uralkodnak a tömegen — mely a mozhozandó gépet képviseli — a mozgató