Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876
1876-08-09 / 32. szám
J U LIUS 19. 1876. VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. 203 feneket keríteni a dolognak ? az már kérdéses söt I kérdésbe sem jöhet. A dolgot philosophiee kell venni, ! azaz megelégedni olyan fegyverrel, a milyenre épen szert tehetünk, s inkább ennek hiányait léhctöleg javi'ani, a helyre nem hozhatókat pedig kezünk ügyességével kipótolni, — mert a »töké- j letes« — jegyezzük meg jól — oly ideál, melyhez folyást közelithetünk, melyre törekedhetünk, de a melyet el nem érünk soha. Ezt iránytű gyanánt előre bocsátva, áttér az zléje terjesztett kérdésekre, együttesen reflectálván azokra, a mint a töltésre, csőre stb. vonatkoznak. Tehát a mi mindenekelőtt a töltést, a hordtávolságot s a lövések szabályosságát illeti, erre nézve bárki is kevés fáradsággal képes önmaga tapasztalatokat gyűjteni. Nem kell erre más csak egy fal, a kellő távolságra, s elegendő számú itatos-papir füzet. Az itatós papirt czéltáblául a falra függesztvén, mindegyek lövés után megvizsgáljuk a serétszemek hány lapot vertek keresztül, — ezt azután a lőpor mennyiségéhez, minőségéhez, a töltés módjához s a göbecs mennyiségéhez ugy egyformasága vagy keveréséhez viszonyítva — csakhar tisztába jövünk kételyeinkre nézve. ÁHag véve tiz lövés elég arra, hogy egy körülményre nézve elég adatot szolgáltasson : a mi fődolog. Áttérve L. S. ur interpellatiójára — a czikkiró csodálkozással hallja, bog Alexandriában oly igen nedves légköri viszonyok uralkodnak, anynyira, hogy egész külön löporfajra van az ottani vadászoknak szükségök, holott Francziaországban általában, még pedig a legnedvesebb helyeken, minők a Sologne, a La Manche csatorna és az atlanti óczeán partvidéke előszeretettel használják a »superfine« lőport. Es pedig azért mert nem csomósodik össze, mert nagyobb és egyenletesebb szemekből állván ezek között több üres bely s igy az első szemek meggyubisa által keletkezett gázoknak több terük van a kifejlődésre s igy a lőpor is gyorsabban és tökéletesebben ég el (azon elvből indulván ki, hogy a lőpor nem érintés hane n a már meggyúlt gázok projectiója által gyul meg). — L. S. ur tehát jól tenné — igy végzi — ha a mondott két lőporfajjal komoly kísérleteket tenne, s ha mégis az extrafine-t jobbnak találná s ha 4 gramm-os töltést erősnek találja, ám szállitsa lejebb a lőpormennyiséget. Egyébként nem ismervén fegyverének és töltéseinek rendszerét, nem adhatunk más utasítást. A száraz, vastag és íuganyos fojtásoknak az az előnyük van, hogy jobban összeszorítják a lőport s nagyobb ellentállást fejtenek ki az explosio első lökeme ellen, — a mi a hordtávolságra mindenesetre nagy befolyással bir. A régi percussiós fegyvernek és a vesszővel való töltésnek egy nagy hátránya volt az, hogy a nemezfojtás közvetlenül érinkezvén a megmelegedett csővel, ennek széle megperzselődött s igy bemocskitotta a csövet. Ennek a karton-töltények elejét vették. A nemez-fojtás tehát, különösen összekötve még a göbecs fölött levő cartonfojtással, tökéletesen megfelel az apáinkról ránk maradt fegyverkezelési utasításnak, mely szerint a lőpor szilárd s jól összenyomott fojtást, az ólom lazább és könnyebb fojtást kiván. — A theoriának nincs ehhez semmi szava. A zsiros fojtás annyiban hátrányos, mert az érintés által a lőpor egy része hozzáragad, mert továbbá sikamlósabb s igy kevesebb cllentállást fejt ki a lökem ellen ; végre még bizonyos tekintetben átbathatlan, s ez az, a mi nézetem szerint legjobban felkapatta azt. Azonban a lőpor meggyuladván, az egyes szemek közé szorult levegő inkább akadályoztatja a kifejlődött gázok szétömlését ; s a theoria szerint sokkal jobb volna, ha e levegő el tudna a fojtáson át szabadulni ; a minthogy a papírból való fojtásnál igy is volt. — Az előadottak után, mily szerepe lehet a lökemet fokozni hivatott carton-fojtásnak (culot), melyet a lőporra borítunk ? Nem más, minthogy épen hermetice elzárja a puskacsövet : tehát kétszeresen fölösleges intézkedés — a theoria szerint. Ugyanezen analytikus módszer 3zerint megtalálandjuk a különféle töltények viszonylagos értékét is. Ke'tségbevonhatlanul elismert igazság, hogy az elöltöltő fegyver — különben egészen egyenlő körülmények mellett —nagyobb horderővel bir, mint bármely töltény-rendszerű hátultöltő fegyver ; és pedig azon egyszerű mechanikus oknál fogva, hogy amazokban a lőpor expansiv ereje egyenesen és közvetlenül a kemény és szilárd vasban találja alapját, és nem mint emezeknél egy közbeeső testen, mely kisebb-nagyobb mértékben maga is rugalmas. Hogy példával éljünk: a vadász lába is biztosabb támpontot talál kemény sziklán, mint felszántott рогЬапуоз talajon. Ezt tájékoztatásul véve, bizonyításra nem szoru 1, ho&y a fémból, réz-, vagy aczélból való töltény, ha a csőbe jól beleillik, okvetlenül előnyösebb, mint a cartonból való, akármilyen kemény és sima legyen is ez ; de ismét jobb lesz ez, mint a vastag, lágy és szivacsos cartonból való töltények. Hátra vau meg a töltésre vonatkozólag két kérdés: ugyanis a göbecs különböző fajtáinak keverése s azoknak egy cartonlap általi elkülönzésére vonatkozólag. Arn tessék erre nézve experimentatiókat tenni. De előre is megmondhatjuk az eredményt. Az első esetben a legnagyobb göbecsszemek legtávolabbra fognak vettetni ; a második esetben a felső réteg talán távolabbra fog vettetni; de bizonyosan mindig az alsó réteg rovására ; egyszóval a töltés szétszóródik. Ámde minden em ber tudja, hogy e tekintetben a lövész ideálja a szép kerek, compact lövés, s hogy az egész töltés együtt működjek ; akkor nem fog azon eset beállani, hogy jól ezélozván, a vad mégis sértetlenül nyargaljon tova. Végre az 1. kérdőpontra vonatkozólag, kérdi Mr. Brevans — hogy a levelező valóban nagy súlyt fektet-e arra, bogv a vadászfegyverek súlya a kaliberhez arányosítva táblázatban összehasonlittassék ; mert megoldhatlannak tartja e feladatot a rendszerek " gyártási módok különfélesége s a fegyverkedvelők szétágazó izlése mellett, — s a mi fő : nem érdemes : f aire tout de bruit pour une omelette ! Záradékul pedig ismételvén a kezdetben adott utasításokat, azt mondja : szerezzünk minél jobb fegyvert, a melyet főleg jól kezelhetünk, gondozzuk kellőleg munitiónkat, töltsünk szabályszeresen s ezélozzunk jól ; de mindezzel még ne képzeljük azt, hogy minden lövésre táskába is tehetünk valamit ; az esély sokféle, s a vad is sokszor igen SZÍVÓS életű, A mint ezt édes mindnyájunk jól tudjuk. A » Chasse Illustrée« egy szert közöl a veszettség ellen, melyet egy orosz orvos talált föl s melvlyel most a szaklapok bőven foglalkoznak, annyival is inkább, mert eddigelé biztos ellenszerét a tudósok hasztalan keresték. Az erre vonatkozó közlemény következőleg hangzik. »Egy orosz orvos, dr. Grzymala egy szert talált föl a veszettség ellen. Ez egy növény, a melynek neve Grzymala orvos szerint: Xanthium spinosum, melynek leveleit használja. E növény csaknem minden országban tenyészik, különösen déli Francziaországban, a bol eddig semmi hasznát sem vették — bőségben terem. Podoliában, mint szintén egész Dél-Oroszországban számos farkasnál gyakran észleltek veszettséget, melyek ugy a lakosságnál, mint ezek állatainál valódi veszettséget idéztek elő. Grzymala orvos több mint száz esetet tud, hol fönt emiitett szer sikerrel alkalmaztatott в egyetlen oly esetet sem tud, a hol annak kellő eredméoye ne lett volna. Egyébiránt nem állitja, hogy a kérdéses növény a már elharapózott veszettséget meggyógyítsa, hanem azt, hogy a mutatkozó kór kitörését megakadályozza, akép, miszerint a veszett állat által megmart egyén három héten át gyógyittassék, naponkint háromszor 60 centigrammot adván be a xanthium levelének a porából. Az állatok kezelésénél is igen üdvösnek találtatott a xanthium, erősebb adagban alkalmazva De álljanak itt a példák. Számos eset fordult elő, midőn egy-egy embsrt veszett eb vagy veszett farkas mart meg s ez gyógykezelés alá kerülvén, a veszettség nem tört ki rajta. Egy kis scepticismussal el lehet mondani, mikép, ha minden veszett eb által megmart egyénen nem tör ki a betegség, — ez már nagy nyeremény. De álljanak itt még jelentékenyebb esetek is. Egy tehenet egy sertést, egy ebet, egy macskát és egy szelídített darut megmart egy veszett eb. A tehén, sertés és eb a xanthiummal gyógyíttatván, meggyógyult s nem tört ki rajtok a veszettség ; ellenben a macska és a daru nem gyógyíttatván, megvesztek, Egy veszett farkas tizenkét embert mart meg. Hatan közülök külömböző gyógyszerekkel orvosoltattak s mindnyáján kitört a veszettség, mig a másik hat emberen, kik a xanthiummal gyógyíttattak, a veszettség legkisebb jele sem mutatkozott sóba. Grzymala orvosnak hat ebét marta meg a veszett kutya. Háromnak xanthiumot adott be, 30 grammnyi adagot egyiknek-egyiknek naponkint három hétig. A másik hármat nem vette gyógykezelése alá s mig ezek megvesztek, amazok teljesen kigyógyultak s több évig éltek. Végre még egy esetet emlit Grzymala orvos. Mintegy barmincz darabból álló szarvasmarhát mart meg a veszett farkas. Már nyolez marha veszett el e bajban, midőn a többi gyógykezelés alá vétetett. Az orvos a többi fönmaradt marhának fejenkint 96 gramm xanthium-port adott be naponkint négy héten át s a huszonöt db. szarvasmarhából egyetlenegy sem veszett meg. Ez mindenesetre nagy jelentőséggel biró szer, ha veszsziik, hogy — a mint Grzymala orvos állitja — tiz éven át, a gyógykezelések alkalmával, soha sem hagyta őt cserben. Y í г S § pj © î? t. Az »Egyetértés« csónakegylet, melynek tagjai ugy a szárazon, mint vizén a versenyzésre mindenkor készek és vállalkozók, ezúttal is — habár nem nyert — mindamellett az elért fényes eredménynyel igazolta azt, hogy hévvel buzog a sportért, és nem riad vissza még a legyözetés esélyétől sem a sport érdekében. F. hó 6-án pontban 8 órakor Rumbold igazgató ur vezénylete mellett »Byrdi« Maurer János versenyzővel, »Fura« Jezovics Kornél » »Szikra« Novelly Emil » és »Rapidity« Kolba Lajos » az »Egyetértés« csónakda mellől elindittattak ; — »Szellő« és »Irma« evezősei a versenyzéstől viszszaléptek. »Szikra« vezetett az alsó hidig, hol azonban »Byrdi« utolérte, s iunen egész a czélpontig mint első haladt, A pálya- és versenybírák, valamint a szép számú vendégkoszoru »Germania« czimü gőzhajón Berkes Lajos kedvderítő zenéje mellett nyomban követte a versenyzőket. Tétény alá érve, a gőzhajó megállott, hogy Kolba Lajost »Rapidity« bajójával, mely vizzel telt meg, a viz szinéről felvegye, s rövid idő múlva Kolba L. társaságunkban volt, mig csónakját a fedélzeten helyezték el. A »Germania« lehető lassúsággal kisérte a 3 versenyzőt, s utja könnyen unalmassá lehetett volni, ha utasaiban azon érdekfeszítő izgatottság nem létezik, mely legjobb unaloműző. Midőn Ercsin innen haladtunk, Novelli »Szikrá«-jával hozzánk közeledett. Ezt sokan arra magyarázták, bogy fel akar hagyni a versenynyel, pedig csupán szomjazott és inni kivánt, hogy ujjult erővel törekedjék két versenytársa után, kik jól előre haladtak, »Byrdi« egy és »Fnra« fél ang. mértföldnyi távolban lévén előtte. Novellyt uem hagytuk hajónkhoz közeledni sem, hauem buzdítottuk őt, azt igérve, hogy a mi keli
