Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-07-26 / 30. szám

190 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JULIUS 26. 1876. zetben nem volt 1 év óta, 3 kiloval kevesebbet; ló, mely 1000 forintos akadály- vagy gátversenyt — a tiszteletdijat is belészámitva — nyert, 3 kiloval többet; egy nagyobb vagy több 1 ezer forintos dijak nyerője 5 kiloval többet visz. Futhat minden ló, mely vadászaton vagy agarászaton hiszemüleg használva volt. — Külföldi 2

x/

2 kiloval többet visz. Tét és bánatok összege a második lóé, levonván az első ló tételét. Nevezési zárvap September 10. II. Nagy akadályverseny. Tiszteletdíj a Galgavidéki agarász-egylettől és aláirás utján eddig 2000 forint, az aláirás foly. Handicap. — Tét 100 forint, fele bánat, teher-el-nem-fogadás 30 frt. Távolság 5 000 méter. — Nevezési zárnap September 10. Futhat minden ló. Terhek közzététele sept. 25. Tét és bánatok fele az elsőé, fele a második lóé. Teher el nem fogadás bejelentése október 1. III. Lovaglók egyletének akadályversenye (A feltételek később fognak közzétetni). Nevezni lehet Sárkány János Ferencinél a »V. V. lap« szerkesztőségében, nemzeti casino 2-ik emelet, hová a bánatjelentések is intézendők. Az intézőség megbízásából : M á r i á s s y Manó. Maros-Vásárhelyi lóversenyek sorozata. 1876. s e p t e mb e r 17-én és 18-án. Első nap, sept. 17-én. I. Egyesült egyleti és városi dij 50 arany. Futhatnak minden országbeli és vérű lovak. Távolság 1809 meter. Tétel 50 frt fele bánat. Teher 3é. 55 kgr., 4é. 60 kgr., 5é. és idősebbre 65 i kgr., ménre 2 kgr. több. Lóra, mely nyilvános pályán még nem volt, 5 kgrammal kevesebb. Tét- és bánatösszeg fele a második lóé. II. Akadályverseny (egyleti dij 250 frt) Minden Erdélyben elletett félvér lovak számára. Táv. 2412 méter, 3'80 méter széles 0'60 méter magas akadályokkal. Tétel 20 frt, fele bánat. A második ló tételét menti. Normálteher 60 kgr. Üzleti lovas 2 kgrammal többet viszen. Legalább két lónak és pedig külömböző tulajdonostól indulni kell, külömben a dij nem adatik ki. III. Földészek versenye. Futhatnak oly lovak, melyek Marosszéki vagy Marosvásárhelyi mezei gazdák tulajdonát képezik. Távolság a pálya köre. Nyeremény az elsőnek 25 frt, a másodiknak 10 frt. IV. Tiszti akadályverseny. Dij 200 frt. LoI vaknak, melyek a cs. kir. hadsereg vagy honvédtisztek szolgálati lovai. A lovak a tiszt urak által lovaglandók. Teherkiegyenlités nincs. Táv. 1809 méter 3.30 méter széles, 0.94 méter magas akadályokkal. V. Hölgyek dija (tiszteletdíj). Urlovarok. Futhatnak minden országbeli lovak. Tétel 25 frt, fuss vagy fizess. Távolság 1206 méter. Teher 7 5 kgr. 500 frtos dij nyertesére 2

x/

2 kgrammal több; nagyobb dij nyertesére 5 kgrammal több. MÁSODIK NAP, September 18-á n. Ügetőverseny és lókiállitás. I. Ügetó'verseny. Dij 300 frt adja a Marosvásárhelyi lovaregylet, négykerekű kettős fogatok számára. Táv. két osztrák mrtfld. Tétel 50 frt. Indulj vagy fizess. Az indulás 10 perezenkénti külömbséggel történik. Nyertes az a ki a fennkitett távolságot a legrövidebb idö alatt futja meg. II. Lókiálitás és díjazás. A dijt adja gr. Teleky Géza, még pedig a dijat kitüzö által kinevezett J bizottmánytól megvizsgált és legjobbnak talált 3 és 2 éves Marosszéki földbirtokos tulajdonát képező, nála született és felnevelt kancza csikók számára. Telivér csikók kizáratnak. A legjobb 3 évesre 10 arany, a legjobb 2 évesre 5 arany jutalom. Megjegyzések. 1. Bármely versenyre csak egyleti részvényes nevezhet lovat s ilyen is csak : ki bona fide nevezi lovát. 2. Minden nyereményből 5°/

0 az egyleti pénztár javára levonatik. 3. Minden pályázó lótól annyiszor, a hányszor indul, 5 frt indulási pénz és 5 frt gyeppénz az egyleti pénztárba fizetendő. 4. Teheregységül a kilogramm szolgál, távolságnál a méter. 5. A bejelentéseknek a dij külön megnevezéï á 11 l L négf világ-íriszben. CARIUDO NAPLÓJÁBÓL. IV. Vadászatok Ausztráliában. A hosszú tengeri uton Kaliforniától Uj-Seeland-ig azou remény kecsegtetett, hogy a közbeeső számos szigeteket érintve alkalmam lesz többféle érdekes vadat látni s talán lőhetni. Sajnálatomra azonban mindössze csak a Sandwiehszigeteknél —, miknek vadászatáról előbbi czikkemben próbáltam vázlatot adni — továbbá a liajós- vagy Samoa-szigeteknél kötöttünk ki, — s ez utóbbiakon meg oly rövid ideig időztünk, hogy vadászatra gondolni sem lehetett. A hajó körül röpködő sirályokra és albatros-oskra lőhettünk volna ugyan, de nem lehetett volna megkeríteni, — arra nem lehetvén számítani, hogy épen a fedélzetre essenek. Uj-Seeland-ban alig van valamilyen benszületett vadászható állat. A »moa« nevü madárból (Dinonis maxima) van még hallomás szerint néhány példány, — én csak csontvázát láttam egy muzeumban. A szárnyatlan és toll helyett szőrrel fedett »Kiwi« madár szintén igen ritkán található. Egy napon valóban igen romantikus sétát tettünk az Auckland körül levő kaorik s fanemü harasztok által képezet erdőségekben, vezetve egy meglehetős csinos maori-leány által, — a ki csak több shilling ajándékozása által lön bizalmassá — s e közben egyetlen élőlénynyel sem találkoztunk s még egy madarat sem hallottunk. Csak nagy néha lehetett hallani a Maorik (benszülöttek) őrkiáltásait. Ezek azonban ez időtájt, legalább Auckland körül, békességben éltek az angol gyarmatosokkal. Mégsem volt valami kellemes meglepetés reánk nézve, midőn egyszerre egy csapat benszülött takaróiktól fedve előttünk termett. Vezetőnk egy darabig beszélt velők barbár hangzású nyelvükön, mire ismét eltűntek a cserjésekben. Ezek igen szép faj emberek, de borzasztó mód tättovirozzák magukat. Ennél több élőlényt utunkban ném is találtunk ; lehet, hogy a déli tartományokban, hol magas hegységek és jégmezők is vannak, fordul elő vad is, — de erről nem tudtam biztos tudomást szerezni. Kárpótolt azonban bennünket elég bőven a tulajdonképeni Ausztrália, Uj-Délwales és Victoria. Miután rövid ideig Sidney-ben késtünk, Melbourne felé vitorláztunk, s onnét az aranybányák megtekintése után a szárazföld belsejébe nyomultunk, — a hol elég szép vadászatokkal biztattak bennünket. Es pedig fél napig vasúton mentünk Echuca-ig a Murray folyó mellett, a mely határt képez Uj-Délwales és Victoria között: ezután néhány óra hosszáig lefelé mentünk a folyam partja hosszában »buggiesek«-ben«, széles fenekű amerikai kocsikban, mikkel árkon-bokron keresztül lehet hajtatni. Este felé egy gazdag melbournei kereskedő tulajdonát képező »Station«-vagy »Run«-re érkeztünk, melynek végtelen pusztáin a ezerencsés tulajdon számtalan szarvasmarha- és juhesordái legelnek. Itt már kellő közepében voltunk a »bush«-nek, azaz a beláthatlan s ritkás Eukalypsus-erdőkkel borított síkságnak. Torrumbury-nak hitták »station«-ünüket. Még néhány év előtt életben volt e vidék ősura, egy feketebörü emberevő a »torrumbury-i király«, de ezt az angol telepitvényesek törzsével együtt kisével, a lovar színeivel, a ló származásával, a terhek pontos kiszámításával kell az egyleti titkárhoz intézett bérmentes levelekben történni. 6. Csak levél vagy táviratilag tett nevezés érvényes, mely nem később, mint a kitűzött napon és időben kell, hogy a titkárhoz megjöjjön. 7. Valamennyi tét- és bánatösszeg a versenyek előtti este 6 óráig a titkárságnál befizetendő, ellenkező esetben oly lovak, melyekért a tételek emiitett ideig be nem fizettettek, pályázásra nem eresztetnek. 8. Nevezési zárnapok : a nevezések az egyleti díjra, akadályverseny és hölgyek dijára September l-jén déli 12 óráig egyleti titkár Bartha Lajoshoz Kolozsvártt, főtér 2-dik szám alatt bérmentesen intézendők. A tiszti akadályverseny és kocsiversenyre pedig verseny előtti napon este 8 óráig szintén Bartha Lajoshoz Marosvásárhelyt, a Transylvania-szállodába intézendők. A marosvásárhelyi lovaregylet megbízásából : Bartha Lajos, egyleti titkár. Lovaglók egyletének akadály ver senye Székesfehérvárott. Közbejött akadályok folytán ez akadályverseny nem augustus 13-án hanem csak augustus 20-án fog megtartatni. Ezzel ősszefüggöleg a nevezési határidő is f. é. augustus fí-áig meghosszabbíttatott. Z a i t s e k, kapitány. Hamburgi versenyek 1878-ra. Eszaknémet Derby. 20,000 márka (8000 márka az Union-Clubtól, 12,000 márka a hamburgi verseny-clubtól). Futhatnak minden az 1875. évben Németországban, az osztrák-magyar monarchiában, Dániában Svéd-és Norvégországokban ellett vagy ellési évükben oda bevitt mének és kanczák. Tét 200 márka, egész bánat, de csak 100 márka, ha a 100 márka utánfizetés 187 8. május 1-jéig nem teljesíttetik. Teher: ménre 56 kil., kanczára 54

x/

2 kil. Táv. 2600 méter. A második ló 3000 szorították. Ezen egy csöppet se lehet sajnálkozni. látva eme benszülötteket, a kik hosszú karjaikkal és lábaikkal, sovány felsőtestük és óriási hasukkal feltűnő hasonlatosságot mutatnak a majmokhoz. E mellett arezuk oly állati kifejezésü, hogy látásukra okvetlen Darwin és theoriai jutnak az embernek eszébe. Másnap már korán reggel nyeregbe kaptunk s kanguru-vadászatra indultuk. Ezeket ebekkel szokás hajtani s elfogatván lelövetnek vagy agyonüttetnek. Én mindig az előbbi kive'gzési módot alkalmaztam. Körülbelül egy órai keresés után találtunk egy falkát e sajátságos állatokból. Ijedtem menekültek elölünk óriási ugrásokban, mire eleresztvén az ebeket sebes vágtatva ment a vadászat egy ideig. Egy negyed óra után az ebek megállottak egy erös példányt ; ez hátsó-lábaira ülvén iparkodott az ebeket rövid előlábaival megragadni s megfojtani. Bátyám leugorva lováról lelőtte az erös állatot. A másodikat én lőttem és pedig oly formán, hogy belekapaszkodván hosszú farkába, fejébe röpítettem golyómat. Ezen kissé furcsa vadászati modor egyúttal a legjobb ; mert más esetben szerteszélylyel ugrálnak, ugy hogy könnyen lehet ebet találni a vad helyett, — szintúgy kiteszi magát az ember annak is, hogy a hátsó lábain levő éles karmokkal érintkezésbe jöjjön. Később néhány telepitvényes nagyszerű hajtást rendezett. Mi vadászok, t. i. én, bátyám és egy angol tiszt az erdőben álltunk fel s ott csakhamar alkalmunk volt az egész szökdécselő társaságot előttünk elmenni látni. — Ez a szó szoros értelmében nevetséges látvány volt : az állatok ijedtségükben óriási ugrásokat tettek. 3—6 öl távolságnyira, mi közben eldobálták a a hastáskájukbau levő kölykeiket.