Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-07-26 / 30. szám

190 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JULIUS 26. 1876. zetben nem volt 1 év óta, 3 kiloval kevesebbet; ló, mely 1000 forintos akadály- vagy gátversenyt — a tiszteletdijat is belészámitva — nyert, 3 kiloval többet; egy nagyobb vagy több 1 ezer forin­tos dijak nyerője 5 kiloval többet visz. Futhat minden ló, mely vadászaton vagy agarászaton hiszemüleg használva volt. — Külföldi 2 x/ 2 ki­loval többet visz. Tét és bánatok összege a máso­dik lóé, levonván az első ló tételét. Nevezési zár­vap September 10. II. Nagy akadályverseny. Tiszteletdíj a Galga­vidéki agarász-egylettől és aláirás utján eddig 2000 forint, az aláirás foly. Handicap. — Tét 100 forint, fele bánat, teher-el-nem-fogadás 30 frt. Távolság 5 000 méter. — Nevezési zárnap Septem­ber 10. Futhat minden ló. Terhek közzététele sept. 25. Tét és bánatok fele az elsőé, fele a második lóé. Teher el nem fogadás bejelentése október 1. III. Lovaglók egyletének akadályversenye (A feltételek később fognak közzétetni). Nevezni lehet Sárkány János Ferencinél a »V. V. lap« szerkesztőségében, nemzeti casino 2-ik emelet, hová a bánatjelentések is intézendők. Az intézőség megbízásából : M á r i á s s y Manó. Maros-Vásárhelyi lóversenyek sorozata. 1876. s e p t e mb e r 17-én és 18-án. Első nap, sept. 17-én. I. Egyesült egyleti és városi dij 50 arany. Fut­hatnak minden országbeli és vérű lovak. Távol­ság 1809 meter. Tétel 50 frt fele bánat. Teher 3é. 55 kgr., 4é. 60 kgr., 5é. és idősebbre 65 i kgr., ménre 2 kgr. több. Lóra, mely nyilvános pá­lyán még nem volt, 5 kgrammal kevesebb. Tét- és bánatösszeg fele a második lóé. II. Akadályverseny (egyleti dij 250 frt) Minden Erdélyben elletett félvér lovak számára. Táv. 2412 méter, 3'80 méter széles 0'60 méter ma­gas akadályokkal. Tétel 20 frt, fele bánat. A második ló tételét menti. Normálteher 60 kgr. Üzleti lovas 2 kgrammal többet viszen. Legalább két lónak és pedig külömböző tulajdonostól in­dulni kell, külömben a dij nem adatik ki. III. Földészek versenye. Futhatnak oly lovak, me­lyek Marosszéki vagy Marosvásárhelyi mezei gaz­dák tulajdonát képezik. Távolság a pálya köre. Nyeremény az elsőnek 25 frt, a másodiknak 10 frt. IV. Tiszti akadályverseny. Dij 200 frt. Lo­I vaknak, melyek a cs. kir. hadsereg vagy honvéd­tisztek szolgálati lovai. A lovak a tiszt urak ál­tal lovaglandók. Teherkiegyenlités nincs. Táv. 1809 méter 3.30 méter széles, 0.94 méter magas akadályokkal. V. Hölgyek dija (tiszteletdíj). Urlovarok. Futhat­nak minden országbeli lovak. Tétel 25 frt, fuss vagy fizess. Távolság 1206 méter. Teher 7 5 kgr. 500 frtos dij nyertesére 2 x/ 2 kgrammal több; nagyobb dij nyertesére 5 kgrammal több. MÁSODIK NAP, September 18-á n. Ügetőverseny és lókiállitás. I. Ügetó'verseny. Dij 300 frt adja a Marosvá­sárhelyi lovaregylet, négykerekű kettős fogatok számára. Táv. két osztrák mrtfld. Tétel 50 frt. Indulj vagy fizess. Az indulás 10 perezenkénti külömbséggel történik. Nyertes az a ki a fennki­tett távolságot a legrövidebb idö alatt futja meg. II. Lókiálitás és díjazás. A dijt adja gr. Teleky Géza, még pedig a dijat kitüzö által kinevezett J bizottmánytól megvizsgált és legjobbnak talált 3 és 2 éves Marosszéki földbirtokos tulajdonát ké­pező, nála született és felnevelt kancza csikók számára. Telivér csikók kizáratnak. A legjobb 3 évesre 10 arany, a legjobb 2 évesre 5 arany jutalom. Megjegyzések. 1. Bármely versenyre csak egyleti részvényes nevezhet lovat s ilyen is csak : ki bona fide ne­vezi lovát. 2. Minden nyereményből 5°/ 0 az egyleti pénz­tár javára levonatik. 3. Minden pályázó lótól annyiszor, a hányszor indul, 5 frt indulási pénz és 5 frt gyeppénz az egyleti pénztárba fizetendő. 4. Teheregységül a kilogramm szolgál, távol­ságnál a méter. 5. A bejelentéseknek a dij külön megnevezé­ï á 11 l L négf világ-íriszben. CARIUDO NAPLÓJÁBÓL. IV. Vadászatok Ausztráliában. A hosszú tengeri uton Kaliforniától Uj-See­land-ig azou remény kecsegtetett, hogy a köz­beeső számos szigeteket érintve alkalmam lesz többféle érdekes vadat látni s talán lőhetni. Saj­nálatomra azonban mindössze csak a Sandwieh­szigeteknél —, miknek vadászatáról előbbi czik­kemben próbáltam vázlatot adni — továbbá a liajós- vagy Samoa-szigeteknél kötöttünk ki, — s ez utóbbiakon meg oly rövid ideig időztünk, hogy vadászatra gondolni sem lehetett. A hajó körül röpködő sirályokra és albatros-oskra lőhettünk volna ugyan, de nem lehetett volna megkeríteni, — arra nem lehetvén számítani, hogy épen a fedélzetre essenek. Uj-Seeland-ban alig van valamilyen benszüle­tett vadászható állat. A »moa« nevü madárból (Dinonis maxima) van még hallomás szerint né­hány példány, — én csak csontvázát láttam egy muzeumban. A szárnyatlan és toll helyett szőr­rel fedett »Kiwi« madár szintén igen ritkán ta­lálható. Egy napon valóban igen romantikus sétát tet­tünk az Auckland körül levő kaorik s fanemü ha­rasztok által képezet erdőségekben, vezetve egy meglehetős csinos maori-leány által, — a ki csak több shilling ajándékozása által lön bizalmassá — s e közben egyetlen élőlénynyel sem találkoztunk s még egy madarat sem hallottunk. Csak nagy néha lehetett hallani a Maorik (benszülöttek) őr­kiáltásait. Ezek azonban ez időtájt, legalább Auckland körül, békességben éltek az angol gyar­matosokkal. Mégsem volt valami kellemes meg­lepetés reánk nézve, midőn egyszerre egy csapat benszülött takaróiktól fedve előttünk termett. Veze­tőnk egy darabig beszélt velők barbár hangzású nyelvükön, mire ismét eltűntek a cserjésekben. Ezek igen szép faj emberek, de borzasztó mód tätto­virozzák magukat. Ennél több élőlényt utunkban ném is találtunk ; lehet, hogy a déli tartomá­nyokban, hol magas hegységek és jégmezők is vannak, fordul elő vad is, — de erről nem tud­tam biztos tudomást szerezni. Kárpótolt azonban bennünket elég bőven a tulajdonképeni Ausztrá­lia, Uj-Délwales és Victoria. Miután rövid ideig Sidney-ben késtünk, Melbourne felé vitorláztunk, s onnét az aranybányák megtekintése után a szá­razföld belsejébe nyomultunk, — a hol elég szép vadászatokkal biztattak bennünket. Es pedig fél napig vasúton mentünk Echuca-ig a Murray folyó mellett, a mely határt képez Uj-Délwales és Victoria között: ezután néhány óra hosszáig lefelé mentünk a folyam partja hosszában »buggiesek«-ben«, széles fenekű amerikai kocsikban, mikkel árkon-bokron keresztül lehet hajtatni. Este felé egy gazdag melbournei keres­kedő tulajdonát képező »Station«-vagy »Run«-re érkeztünk, melynek végtelen pusztáin a ezerencsés tulajdon számtalan szarvasmarha- és juhesordái legelnek. Itt már kellő közepében voltunk a »bush«-nek, azaz a beláthatlan s ritkás Eukalyp­sus-erdőkkel borított síkságnak. Torrumbury-nak hitták »station«-ünüket. Még néhány év előtt életben volt e vidék ősura, egy feketebörü emberevő a »torrumbury-i király«, de ezt az angol telepitvényesek törzsével együtt ki­sével, a lovar színeivel, a ló származásával, a ter­hek pontos kiszámításával kell az egyleti titkár­hoz intézett bérmentes levelekben történni. 6. Csak levél vagy táviratilag tett nevezés érvényes, mely nem később, mint a kitűzött na­pon és időben kell, hogy a titkárhoz megjöjjön. 7. Valamennyi tét- és bánatösszeg a verse­nyek előtti este 6 óráig a titkárságnál befize­tendő, ellenkező esetben oly lovak, melyekért a tételek emiitett ideig be nem fizettettek, pályá­zásra nem eresztetnek. 8. Nevezési zárnapok : a nevezések az egyleti díjra, akadályverseny és hölgyek dijára September l-jén déli 12 óráig egyleti titkár Bartha Lajoshoz Kolozsvártt, főtér 2-dik szám alatt bérmentesen intézendők. A tiszti akadályverseny és kocsiver­senyre pedig verseny előtti napon este 8 óráig szintén Bartha Lajoshoz Marosvásárhelyt, a Tran­sylvania-szállodába intézendők. A marosvásárhelyi lovaregylet megbízásából : Bartha Lajos, egyleti titkár. Lovaglók egyletének akadály ver senye Székesfehérvárott. Közbejött akadályok folytán ez akadályverseny nem augustus 13-án hanem csak augustus 20-án fog megtartatni. Ezzel ősszefüggöleg a nevezési határidő is f. é. augustus fí-áig meghosszabbíttatott. Z a i t s e k, kapitány. Hamburgi versenyek 1878-ra. Eszaknémet Derby. 20,000 márka (8000 márka az Union-Clubtól, 12,000 márka a hamburgi ver­seny-clubtól). Futhatnak minden az 1875. évben Németországban, az osztrák-magyar monarchiában, Dániában Svéd-és Norvégországokban ellett vagy ellési évükben oda bevitt mének és kanczák. Tét 200 márka, egész bánat, de csak 100 márka, ha a 100 márka utánfizetés 187 8. május 1-jéig nem teljesíttetik. Teher: ménre 56 kil., kanczára 54 x/ 2 kil. Táv. 2600 méter. A második ló 3000 szorították. Ezen egy csöppet se lehet sajnálkozni. látva eme benszülötteket, a kik hosszú karjaik­kal és lábaikkal, sovány felsőtestük és óriási hasukkal feltűnő hasonlatosságot mutatnak a maj­mokhoz. E mellett arezuk oly állati kifejezésü, hogy látásukra okvetlen Darwin és theoriai jut­nak az embernek eszébe. Másnap már korán reggel nyeregbe kaptunk s kanguru-vadászatra indultuk. Ezeket ebekkel szo­kás hajtani s elfogatván lelövetnek vagy agyon­üttetnek. Én mindig az előbbi kive'gzési módot alkalmaztam. Körülbelül egy órai keresés után találtunk egy falkát e sajátságos állatokból. Ijedtem menekül­tek elölünk óriási ugrásokban, mire eleresztvén az ebeket sebes vágtatva ment a vadászat egy ideig. Egy negyed óra után az ebek megállottak egy erös példányt ; ez hátsó-lábaira ülvén iparkodott az ebeket rövid előlábaival megragadni s megfoj­tani. Bátyám leugorva lováról lelőtte az erös állatot. A másodikat én lőttem és pedig oly for­mán, hogy belekapaszkodván hosszú farkába, fe­jébe röpítettem golyómat. Ezen kissé furcsa vadá­szati modor egyúttal a legjobb ; mert más esetben szerteszélylyel ugrálnak, ugy hogy könnyen lehet ebet találni a vad helyett, — szintúgy kiteszi magát az ember annak is, hogy a hátsó lábain levő éles karmokkal érintkezésbe jöjjön. Később néhány telepitvényes nagyszerű haj­tást rendezett. Mi vadászok, t. i. én, bátyám és egy angol tiszt az erdőben álltunk fel s ott csak­hamar alkalmunk volt az egész szökdécselő tár­saságot előttünk elmenni látni. — Ez a szó szoros értelmében nevetséges látvány volt : az állatok ijedtségükben óriási ugrásokat tettek. 3—6 öl távolságnyira, mi közben eldobálták a a hastáskájukbau levő kölykeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents