Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-06-21 / 25. szám

168 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁJ и S 24. 1876. befeketedett az iszaptól s olyan ördögi látványt nyújtott, mintha rsak az alvilágból került volna ki. Lova, mely terhétől megszabadult, annyira elemébe jött a vizben, hogy két tavat is átúszott egymás után, üldözve a sörtevadat. Beszélték, hogy egykor egy kérkedő, lármás vadász ugyané vidéken vadászva, egyszer szintén pórul járt. Az iszapba sülyedvén, testrészéből csak két, a légben kapálódzó láb látszott ki, s a társaknak nem sokáig kellett gondolkozni a fölött, vájjon komolyan szükség van-e itt a segélynyújtásra. Végre újra fölvertük rejtekéből vadkanunkat ; de ez egy körülbelől négyszáz yardnyi széles tóba vetetette magát, s mi nagy zavarba jöttünk, mikép zavarjuk azt ki onnan. Csupán egyetlen egy mahout (elefáutvezető) a kis Soudagur nem töprenkedett, hanem addig mesterkedett, mig végtére is kihajtotta a vadkant. Az első dárdaszurást én irányoztam, de nem a legnagyob szerencsével; elhibáztam, s a vad, noha sebezve, újra az itt oly sűrűen levő tavak egyikébe menekült. Az elefántok azonban nyomában voltak s már-már hajtották derekasan, midőn Soudagour elefántja egy vadméh-fe'szekhez jutott. A méhraj felzudult s mint valamely sötét felleg űzte az elefántot és mahoutot, kegyetlenül megcsipkedve őket. Egy másik oldalon is bukkantunk hasonló méhfészekre. Nosza volt futás, ki merre látottt. A mahoutok nem is voltak többé rábírhatók, hogy tovább folytassák a hajtást s igy a sebzett vadat. Szerencsére nem volt i ajta jelentékeny seb, s igy még remélhettük, hogy még egy jó vadásznappal szolgáland az nekünk. A szürkület már beállott; esti nyolez óra felé járt az idő. Mig étkeztünk, a sürü fellegek mindinkább tömörültek a láthatáron, a zivatar csakhamar kitört felettünk. Czikázó villámok után mély dörgés, gyakran szörnyű csattanás hallatszott s az eső megeredvén, csak ugy zubogott alá. Majd föltámadt a szél is, s zúgva, üvöltve vonult tova felettünk; ez együttes zaj ugy hangzott, mint egész ezred lovasság rohanó dübörgése. Az eső és a mennydörgés még nem nagyon aggasztott minket, de a csipős szél, mely bőrünkig hatott, nagyon alkalmatlan lett mindnyájunkra nézve. Egy óranegyed múlva azonban alábbhagyott dühöngésével a vihar; az eső szűnni kezdett s a menydörgés is veszített előbbi érczes hangjából, mignem végre teljesen elvonult a fergeteg. ( Vége következik.) V î z i s p о p t, kivül, tengeri kajdacsot (Mormon fratercula, Temm.) alkát, (Sulla Bassana, Briss.), a szirtfalakon v'gy a hullámokon. Az északi nagy jégbuvár (Colymbus glacialis L.) szintén elvetődik ide néha, mi azonban egyet sem láttunk, csak egy szép tömvényt kaptam Reykjavikban. Megkíséreltük a kénforrások közelében és a sár-vulkánokon hófajdra vadászni ; azonban lehetetlen volt a forró sárban (mely fövő kásaként piifögőtt fel) haladni; minden lépésnél térdig süppedtünk; de meg az is megtörténhetik vala. hogy valamely kis kráterben nyomtalanul tününk el. Midőn társaságunk egyik tagja lovával elsüppedt, s nagy fáradsággal tudtuk kihúzni, fölhagvtunk emez, eredményében veszélyessé válható vadászattal, s hagytuk a lávahasadékokban ülő hófajdokat, hadd folytassák az <5 egyhangú »krjö, krjő« kiáltozásaikat. Első teendőnk volt most a sártól egész kékké és sárgává változott vadásztársunkat megtiszlitgatni és száritani, mi egy régi, kénbányatársaság által építtetett vaskunyhóban nagyon bajos volt, minthogy a becsurgó eső és erős szélvész miatt becsületes tüzet nem rakhattunk. Alvásról szó sem lehetett ; u induntalau fölébresztettek a földalatti mennydörgésszerű hangok, melyeket aztán tisztességes földrengés követett. Örültünk is, mikor a pokol eme bejáratát elhagyhattuk. Bármennyire törekedtünk is visszatértünkkor hófajdot felverni, sehogy sem sikerült az. Egy erőteljes halász-sason és néhány szélkiáltón kivül egyebet nem találhattunk. Néhány nap múlva bucsut vettünk Islandtól, megelégültem eme nagyon érdekes tartózkodáshelyünkkel, s szép, habár nem valami nagyszerű vadaszatunkba'. Az »Egyetértés« csolnak-egylet f. hó 17-kén ismét távevezést rendezett, melyen résztvettek : Deák Gyula mint kormányos, Bárányi Ödön, mint vezérevezős, Hets Ödön, mint első fordító, Ferenczy Manó, mint második vezérevezős, Euler Adolf, mint második fordító, és vendégül cgy egyleti tag. A kedvezőtlen idő daczára a csapat d. e. x/

4 12 órakor elindult. Alig haladt tul azonban az uj vasúti hidon, midőn erős déli szél kerekedett, mely Promontoron tul Tétényig orkánná fejlődött, ugy hogy a csapat kénytelen volt Tétényeu '/

2 1-kor kikötni, s ott */

2 4-ig időzni. Mindamellett, liogy a szél egy cseppet S', m szűnt meg, tovább folytatta a küzdelemteljes utat. — Ercsibe 5 órakor érkezett, honnan 10 perez pihenés után tovább evezett; Adonvba 7 órakor érkezett, s innen pihenés nélkül Tassig evezett, hová 8 órakor érkezett a legnagyobb vihar közepette. A megérkezés után Yégh György, tassi birtokos ur vendégszerető házánál bőven találtak jutalmat hoszszas fáradságukért. PROGRAMM. Az »EGYETÉRTÉS« csónakegylet f. é. aug. 6-án távevező-versenyt rendez. Feltételek : Single sculling (egy evezős, páros lapáttal, kormányos nélkül) pályázhat minden mérték nélküli egyleti csónak. Távolság 84 kilométer, első beérkezőnek egyleti tiszteletdíj e's a M. Athletikai Clubtól ezüst érem; tét 2 frt. Indulási pont az »Egyetértés« csónakda, czélpont Duna-Földváron a gőzhajó-állomás, mely legkevesebb 8 óra alatt érendő el. Nevezési zárnap julius hó 25-ig, a bejelentések az »Egyetértés« csónakegylet helyiségén este 6 — 7-ig az igazgatónál. Budapest, 1876. junius hó 15-én. Választmányi megbízásból Rumból d В., egyleti igazgató. Vegyes, Megjelent elvégre a Brilnni versenyek programm-ja is, — meghazudtolván a pessimistirus jóslatokat, melyek azon axiómából kiindulva, hogy : »hosszú betegség bizonyos halál« — e meetingnek megszüntet hirdették. A programm 9 számot foglal magában, mik a parasztok versenyét kivéve mind gát- és akadály-Versenyek. Jövő számunkba n egészen terj delmélen hozzuk a programmot. * * * Versenypatkolás. A földmiv.-ügyi minister ö excja gondoskodásából az ország különböző helyein ingyen oktatással összekapcsoltlópatkolási tanfolyamok próbatételeinek egyike Pesten, mult vasárnap tartatott meg az országos állatorvos-tanintézet hátsó udvarában, a patkoló kovácsmühelyben, mely zöid cserlombozatokkal, s egyes mezőkben a különféle lovak szamára itt és a külországokban használt patkónemek gyűjteményeivel volt czélirányosan feldíszítve. A próbatét jelentőségét emelte személyes megjelenésével ö exclja br. Simonyi Lajos ur, ki mellett Kozma Fer. min. tanácsos, b. Dőry Lajos őrnagy, Bernolák S. állategészségügyi oszt. vezető, Tormay Béla az orsz. állatorvostanintézet igazgatója, Schimmer György a pesti kovács-társulat elnöke, Grueber Gy. katonai főállatorvos, a pesti pótlovazó bizottságtól, és Kurcz Ferencz a pesti állatorvos-tanintézetben az elméleti és gyakorlati patkolástan előadója képezték a jnryt. A patkolásra 29 pályázó jelent meg, és pedig részint a tanintézetből polgári és katonai hallgatók, részint pesti magán kovács-mesterek legényei, kik az intézet előadásaira bejártak. Feladat volt 1-ször egy első és hátsó közönséges patkó készítése a coneurrensnek mindegyike által ott a helyszínén ; 2-szor patafaragás, patkófeligazitás és felverés. — A Jury pointek szerint becsült mindkét műveletnél ; az előbbinél 10 point volt a legmagasb szám, a másodiknál 20 point; mely összeadva az egyes versenyzők classificatiojára szolgált. A patkókészitésnél mindjárt tetemes különbség volt az egyes versenyzők közt; legtöbbje még is 5—6 point-t kapott, néhányan 8—9, de voltak, kik csak 3 — 4-et kaptak; egyetlen egy érdemesittetett 10-re. t. i. Derne Lajos intézeti kovácssegéd. — Ez első versenyzés után 10 coicurrens (az ötös pointen alól) kimaradt. A patkó-faragás, patkóicazitás és felverésnél is jelentékeny különbözet volt sz cnyes versenyzők tehetségei közt; a legtöbbje a 16-os pointen alól maradt, s ez mutatja egyiészt, bogy a jury figyelemmel itélt, másrészt, hogy a patkolás helyes kezelése nem oly könnyű dolog. Három Cencurrens maradt fel e versenyből : Derne Lajos, alcsúthi, kinek pointja 10 és 19 = 29. Szász Mihály, fogarasi, vasárnapi balig. 8 és 17 = 25. Vágó Gézi, a 13-ik huszárezredtől 9 és 15 = 24. A díjak : 20 arany az elsőnek, 10 arany a másodiknak, három arany és cgy patkolási telj s szerszám. * * * Az emberi szellem vállalkozásai történetében kiváló helyet foglal el bizonyára alapok által jelzett azon esemény, hogy Amerikából Európába megtörtént az első léghajói utazás, azon hihetlen eredménynyel, hogy a Philadelphiából elindult léghajósok 60 órai utazás után a bretngnei parton léptek száI raz földre, miután az ellenkező szelek egy izben Island szigete felé terelték léghajójukat. Egy franczia, Mr. Fiamarin, ki már nem ujoncz a léghajózás-terén, vállalkozott e merényletre, négy útitárssal, közöttük a philadelphiai-korkiállitás juryjének egy tagjával. Utazásuk leírása igen regényes és idegrázó részleteket tartalm

h . A többi között léggömbjököu az erős szélrohamok következtében egy lábnyi repedés keletkezett, ők robimos sebességgel szálltak le, s a gömb szétpattanása már csak idő kérdése volt. Ekkor egy j velők volt matróz élte veszély zésével felmászott a kötélzeten a gömbre és a nyilást befoltozta. Ez által nemesik társai életét, hanem a vállalat sikerét is hiztositotta. * * * Egy másik nevezetes esemény, melyről ob sóink a napi lapokból értesültek : AhlS'rÖm каре tány, a »tüz- és vizember« rendkívüli bravour-Q úszási Bécsből Budapestre 60 óra alatt, egy általa feltalált sajátságos uszó-óltöiiyben. Bár ez utóbbi körülmény a kapitány pvoduetióját megfosztja tulajdonképeni sportiv jellegétől, mege nlitjiik mégis e tényt, mint feltüuö jelét az egyéni erőnek és ügyességnek. Avis aux amateurs de chevaux. Mr. Francisque LACOUR, écuyer, professeur d'équitation

, de passage dans cette ville et désirant se faire connaître a l'honneur de prévenir MM. les amateurs de chevaux qu' il dresse les chevaux de selle les plus difficiles, ce qui lui a valu la direction de différentes écoles de dressage et haras en France et á l'étranger, venant actuellement de la cour de son Altesse Imperiale le Grand-duc Césarewitscb de Russie; Iréiété de plusieurs cours pour sa méthode de dressage dout il est auteur et de plus porteur de tous ses titres et certificats de tous les pays où il a eu l'honneur de travailler. Dans l'espoir d'un accueil favorable de la part de MM. les amateurs, prière de s' adresser : Kerepescher Strasse, Nro. 27 Th. 1. chez M. Weisz. Spéci îlité pour leçons aux dames. Mr. Lecour accepterait en ville ou á la campagne la direction d'une écurie ou d'un haras. Felelős szerkesztő és kiadó-tulaidouuz Sárkány Ján. Fer. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában.