Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-01-12 / 2. szám

12 VADÁSZ- í:s VERSENY-LAP. JANÜAR 12. 187G. 50 bánat 30 frt. dc cfak 16 fit, ha april 20-ig jelentetik. A terhi к april 14-ig közöltetnek. A közlés után egy handicip nyerőjére 5, két vagy több handicap nyerőiére 7 fonttal több, de nem halmozva. A második a tételeket és b inatokat nyeri. Nevezési zárnap márczius 31. 3. Kladrubi dij, 1000 frt. Futhatnak báimily országbeli 3é. mének és kanczák. Tét 50 frt, fele bánat. Táv. l 1/* mfl 1. Teher: 104 font, ménre 3 frttal több, angol v. franczia lovakra 15 font külön. A második ló 300 frtot kap a téte­lek- és bánatokból. Nevezési zárimp márczius 31. 4. Lovaglók egyesületének akadályversenye. A feltételek később fognak közöltetni. HARMADIK NAP. Vasárnap, april 30-d i к á n. 1. Eladóverseny, ÍOOO frt és elegyes tét 150 forintjával minden lóért, bánat 24 frt. Futhat bár­mily országbeli ló. Táv. 1 müd. Teher: 3é. 106 ft, 4é. 126, id. 131 font. A győztes 2000 írtért eladó; minden 100 frt kevesblctért 2 fonttal ke­vesebb. El nem adó lovak hét fonttal többet visznek. Az eladandónak nyilvánít tt győztest, ár­verés utján a Jockey-elub titkára adja el, a neta­láni többlet a jockey-pénzalap javári marad. A többi eladó lovakat a futott lovak tulajdonosai kö­vetelhetik, és pedig azon sorrendben, a mint a lovak bejöttek és pedig a kitűzött eladási árért, hozzá­adva a győztesnek eső versenyértéket. Ha a fu­tott lovak tulajdonosai közül lenki sem követeli az ilyen lovat, ugy annak megvételére mások is jogositvák. Három különböző tulajdonos jóhiszemű lovának kell indulni, vagy a dij nem adatik ki. Nevezni lehet ápril 29-ilci éjfélig. 2. Cseklészi dij, 1000 frt. Futhat minden a magyar-osztrák birodalomban ellett ló. Tét 50 frt, bánat 24 frt. Táv. 1'/ 4 mfld. Teher: 3é. 105, 4é. 127, 5é. 133, id. 135 fent; ménre 3 fttal több. Lovakra, melyek 1000 forintos dijat nyer­tek, 6 fttal, melyek 1000 forintos dijnál nagyob­bat nyertek, 11 fonttal többet, de nein halmozva. A második ló kettős tételt nyer. Nevezési zárnap márczius 31. 3. Államdij, 200 db 10 frankos arany. Fut­hat minden a magyar-osztrák birodalomban nevelt 3é. ló Táv. 1 mfld. Teher: 106 font, kanezák­nak és herélteknek 2 fonttal kevesebb. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bána­tok fe'ét nyeri. Nevezési zárnap márczius 31. 4. Csarnokdij, 1000 frt. Vigiszverseny. Fut­hat bármely országbeli 3é. és id. ló, melyek 187G-ban a pozsonyi gyepen futottak, de nem nyertek. Táv. 1 mfld. A terhek a versenyt mege­lőző nap d. e. 12 órájáig f. gnak kihirdettetni. Tét 50 frt, bánat az egész ha nyeremény miatt kizáratik, különben 30 frt, de csak 16 frt, ha ápril 29-iki éjféli 12 óráig jelentetik. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezési zár­nap márczius 31. 5. Pozsonyi akadályverseny, handicap, — — frtnyi tiszteletdíj és -—- — frt készpénzben, ad­ják a pozsonyi polgárok (a dijérték később kö­zöltetik), ehhez jön 1000 frt. Futhat minden bel­földi és német ló. Táv. ca. 2 */ 2 mfld. Tét 50 Irt, bánat 30 frt, de csak 16 frt, ha april 20-áig jelentetik. A terhek april 14-éig közöltetnek. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Há­I rom lónak kell indulni, különben a dij nem ada­1 tik ki. Nevezési zár nop márczius 31. Megjegyzések. 1. Valamennyi nevezés, a lovasok neve, szinc, és súlyával, valamint mindennemű tudakozódások, a Jockey-Club titkára Mr. Fr. Cavalierohoz, Wien, Wollzeile 3. bérmentve intézendök. 2. A nevezések írásban vagy táviratilag ugyan­ott bejelentendök. 3. Valamennyi nyereményből 5 0, 0 ievonatik, továbbá minden, idomitás végett a pályán megje­lenő lóért, úgymint minden lóért, valahányszor indul, 5 frt fizetendő. 4. A pozsonyi versenyekben az osztrák Joekey­Club versenyszabályai irányadók, a magyar Mr. államdijak kivételével, melyekre nézve a pesti Lovar­egylet szabályai döntenek. Az akadályversenyekre nézve pedig az angol steeple-chase-rulek irányadók. 5. Teheregység a vámfont; a távolságra nézve az angol mértföld. 6. Belépés a verseny-térre 15 frt. 7. Hogy a teherfelemeléseket egy és ugyan­azon fokozat szerint lehessen kiszámítani, az arany I értéke 5 frttal,*) a Napoleond'or, Louisd'or és Frid­I richsd'or 10 frttal, az angol Souvereign 11 frttal és a tallér l l/ 2frttal számíttatik. 8. A titkársági helyiség Pozsonyban a »zöld fa« szállodában van. 9. Az elfogadott lrindieapért 5 frt számíttatik I minden ló után, a mely a tétekkel együtt a han­dicaper és titkár, Mr. Cavaliero kezéhez fizetendő. 10. A győztesek a szokásos clerk-illete'ket a Jockey-Club pénztárához tartoznak lefizetni. Az igazgatóság megbízásából : Cavaliero Ferencz, a Jockey-Club verseny-ügyi titkára. Jegyzéke azon apalovaknak, melyek ivadékai 1875-ben az osztr.-magyar birodalmi gyepeken futottak, s legalább 500 forintig nyertek. Az ivadékok számába a nem-nyertesek is betudattak. CS TN CU I 4J <x> и 4-5 <U S >» — я Az apaló neve és állomási 1 S .5 о a >i IT* Я M 2 Щ о Д N -4-Э a hellye -ее •ce W ф Я S a Ő X +Э H 0> Buccaneer (Kisbér) 29 18 37,926 2 Knight of the Garter (Anglia) 1 1 3 2,661 y 4 — Giles the First (Oroszvár) 7 6 2 l,948 1/o — Challenge (Kladrub) 7 4 19,253 — Carnival ( ismét Anglia) 13 9 18,622 3/ 4 — Virgilius (Kladrub) 10 6 18,382 !/з — Ostreger (Mezőhegyes) 15 8 13,079 5 The Duke (Anglia) 3 2 12,182 — Breadalbane (Poroszország) 2 2 11,955 — Adventurer (Anglia) 1 1 10,046 — Thormanby (Anglia) 2 2 7,549 y 2 — Peon (Ausztria, Hohenau) 1 1 6,964 — Caterer (Anglia) 1 1 6,750 — Compromise (Csehország) 6 4 6,03 G '/г 1 *) Itt szükséges lett volna megkülönböztetni a cs. kir. aranyokat 5 frttal, s a magyar államiakat (10 franc) 4 frttal. És valóban. Hurrah ! Fölhí, hogy a közelebbi szerdán csatlakozzam hozzá Duinrahon ! Régi ter­vem volt ez. Végre tehát buffalokra, bizonokra, medvékre stb. vadászhatunk, melyekben ama tá­jék bövölködik. Gyorsan távirni Baraekporeba ! A dolog el van intézve ! Valóban az egész dolog oly jól <1 volt ren­dezve, a mint csak kivánni lehet, csakhogy ne­kem nem igen volt belőle hasznom. Másnap este a gőzhajó kazánja már forrt, s mi valamennyien a födélzetén voltunk, vidám kedély­ben s a legjol b egészségben. Rövid ideig tartott étkezés után kabinjeinkbe mentünk le s csakha­mar Morpheus birodalmába jutottunk. Fölébredésemkor alighogy fölkeltem, egyszerre éle- fájdalmat éreztem bal lábamban, mely térd­bon erősen meg volt dagadva. Sántítottam. A két­ségbeesés fogott cl, de mindamelle tt reméltem pil­lanatról pillanatra, hogy az egész csak múlékony baj lesz. Végre eljutottunk a folyamnak ama tájára, hol dr. Dali épített a jounglc-ok között a tengerpar­ton egy vadászlakot, hol ö teljes elkiilönzöttség­ben honfitársaitól, derék Shikarijával három hó óta lakott. Szerencsétlenségre, a hajó nem állhatott meg ezen a helyen, s mi kényszerültünk a fol} ón 20 angol mértfolddel tovább haladni, egészen Cliam­bally-ig, rgy indiai helységig, hová hajónk rizs­bevásárlás végett ment. A polgárisult világot há­tunk mögött hagytuk, s ti vidék a melyre jutot­tunk, ép oly vad volt, mint az állatok, melyek azt lakják. Alighogy Cliamballyba érkeztünk, bárkát bérel­tünk ki és a folyamon vísszacveztünk éjjelre a doktor kunyhójához, ki másrészt expeditiónkban volt segédkezet nyújtandó. A bárkában való utazás nagyon egyhangú volt s a hőség majdnem kiállhatatlan, mir annyival in­kább éreztünk e nyomorult bárkában, hol ugy össze voltunk zsúfolva, akár a hering a bordóban. Én szerfölött ingerült voltam, valahányszor lá bamra gondoltain, mely minden lépésre lendkivül fájt s azonkívül kegyetlen fejfájdalmat is éreztem. Végre megérkeztünk, s ki hogy tudott, sietett a bárkát od.i hagyni. Noha e pillanatban, mikor kiszálltunk, rendkí­vül nyomott kedélyhangulatban valék, erőt vet­tem magamon, hogy leírhassam azt a. helyet, a hol kiszálltunk. Kezdjük annak mcgemlitésé-'e', hogy a mi ked­ves doktorunk előtt alig járt európai e va Ion vidéken , sőt a bcnszíilöttek közül is — néhány shikari kivételével — ki sem kereste föl о tá­voli joungle-ohat, csupán azokat, melyek faluiknak közelébe esnek. Körülöttünk jobhról-balról, min­denfelöl az áthatolhatlan jcungle-ok, helylyel köz­zel a prairie-k magas füveivel borítva, s jelenték­telen patakok által hasgatva kcresztül-knsúl ; előt­tünk a tenger tárul föl, melynek oly nagyszerű a part­ja, hogy még a biarritzi vagy tronviliéi partokat is féltékenyekké tenné maga iránt. Ha jártál inár, kedves olvasóm, tengeri fürdő­ben, s szemeidet а part fövényére vetéd, melyen valamely párisi delnő finom lábacskáinak nyomai látszottak, bizonynyal sok szép gondolat merült fi 1 agyadban. Nos, kövess engem a messze tá­volba, s én mutatok neked nyomokat bőséggel, melyek, noha egészen más alakúak, nemkevésbbé arisztokratikusak, mint az elsők. Tekints magad elé itt és reszkess. A joungle-ok királya járt a parton, reggeli sétája alkalmával talp lenyomatát hagyva vissza. — Amott, távo­labb a vadbivaly-csorda taposta össze a talajt; ismét tovább a szarvasok, antilope-ok, a külön­féle madarak s alligatorok hagyták nyomaikat a pírt fövényén, mely nyilt könyv annak, a ki belőle olvasni akar. íme ilyen az a táj a hol a doktor mintegy három hó ót i sátort ütött, távol a világtól s övéi­től, s hol még jó darab ideig szándékozott vesz­tegelni. A hajnal első pirja már talpon talált mind­nyájunk t. A mi engem illet, én jobb szerettem volna föl sem ébredni, mert éjjel álmomban a legszebb vadbivalyokat üldöztem, s két-három da­rabot a legkitűnőbbek közül el is ejtettem. De, hajh, mindez csak álom volt, puszta álom! Az első mozdulatr i visszatért lábomba a metsző fáj­dalom, s át kelle ' látnom, hogy néhány napra meg vagyok fosztva a sport minden élvezetétől. Y issza kell vala tehát térnem Calcuttába ; azonban másnap reggelig nem várhatónk semmiféle hajót. Idegláz vett rajtam erőt. Hallottam bajtársaim lövöldözését a távolban minden irányban. Minden puskadörejre mintha egy-egy döfést éreztem volna. Én boldogtalan, egy helyen való veszteglésre let­tem kárhoztatva ! Nem lehetett részem a közös zsákmányban. De. mit vesztegessem а szót? Azok, kik szin­tén vadászok, mint én, könnyen megérthetik szen­vedés imet, kivált, lia azt is elgondolják, mily he'yen leptek m-g azok engem. Igy teltek óráim a következő nap és éjen is а vendégszerető hajlékban, s én türelmetlenül vár­tam azt az órát, a melyben Cahuttába hajózha­tom, hol legalább meg leszek mentve attól, hogy más, nálamnál szerencsésebb vadászok örömeinek tétlen tanuja legyek. Végre megérkezett az »Electric« gőzös s én fölszállván rá, másnap éjjel -már tetthelyen valék.

Next

/
Thumbnails
Contents