Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-03-31 / 13. szám

90 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁRCZIUS 31. 1875. senyékre magukat előkészítik, vagyis: »munkában állanak.« Az idomár belátása- és tapintatának, valamint szakismeretének igen fontos szerep jut az athletikai képesség, physikai alkat és tehetség fölismerése- és megítélésében. Hogy a serdülő athleta ferde irányba ne sodortassák, helytelen buzdítás által, s hogy azon uton haladjon, mely egyéni képzettségének s alkatinak legjobban megfelel, nagy mértékben a szakvezető vagy idomár józan Ítélete- s erélyétöl függ. Idomítás (Training). Az idomítás nem egyéb, mint fokozatos kifejtése a pliysikai szívósság-, e/ő- és ügyességnek, s előkészítő, átmeneti jelleggel biró munkának tekinthető. — Mint ilyen, nein annyira czél, mint eszköz, — (s pedig eszköz a physikai kitűnőség elérésére valamely szakmában.) Az idomítás kétféle : vagy általános vagy specialis. Ha általános, akkor lehet eszköz is, czél is, — р. o. gyengébb testalkatok érösbitése, egészség megszilárdítása — az étvágy, az á'om, az idegzet egyensúlyának helyreállítása stb. Altalános idomitásra alkalmas : a szabad ég alatti r. ndes és fokozott járás, mozgás, összekötve egyszerű s mértékletes életrenddel (és életmóddal) ; annak tekinthető továbbá minden más —túlzás nélkül űzött — mezei vagy vizi sport; ajánlható különösen a gymnastika vagy tornázás az általános idomitásra. De különösen alkalmas erve az ökölvívás vagy boxolás, mely minden egyes izomra edzöleg hat és az összes szervezetnek uj lendületet ád. — Az ökölvívás hamarább fog »conditió«-hoz vezetni, és az idomítás magasabb fokára elkészíteni, mint a t stgyakorlatok egyéb ismert nemei. A speciális vagy szakma idomitás egy bizonyos ezélt tűz ki magának, és иду időre, mint eszközre nézve bizonyos korlátok között, szabályszerüleg halad előre. Elismert tény, hogy minden élő lény között, az ember legfogékonyabb és cdkalmasabb az idomitásra ; — s hogy, a mint aránylag legtöbb munkát e tekintetben kiáll, ő benne mutatkozik legfeltűnőbben a conditio s a conditic-hiány közti különbség. Az ember után a »telivér« következik. -—- A speeialis idomitásnak nem csak feladata, hogy az ember az Athletikának egy bizonyos nemében kitűnjék, hanem hogy abban örömét is lelje és pedig egészségének csorbítása nélkül. A speciális vagy szakmaidomitásra az átmenet nem csak positiv (általános idomítás), de negativ tényezők által is elösegittetik. Ide soroljuk a komoly akaratot és kitartó önuralmat mindazon epicuri élvek mellőzésére (legalább az idomítás tartama alatt), melyek az egészséget csak gyengítik és az idomitást »illusorius«, sőt kártékonynyá tehetnék. Mértéktelen evés, ivás, dohányzás, virrasztás, kéjvadászat a komoly idomítás ellenségei. Tagadhatlan azonban, bogy a nyilvánosság és vetély itt bataluaas szövetségesei a komoly akaratnak, s fékező! az élvvágynak. Egy athléta, ki nyilvános versenyre készül — ki előre tudja, hogy egy bizonyos napon nyilvános küzdte'ren fog megmérkőzni vetélytársaival, (már beesületvágyból is) igyekezni fog, hogy conditióban legyen. — Es ezen öntudat megkönnyitendi azon ideiglenes nélkülözések elviselését, melyeket a szigorúbb idomítás »régime«-je magával hoz. (Folytatjuk.) vegye?« Mai számunkkal küldjük szét az államdijjak részben megváltoztatott propositióit, s a pesti májusi versenyekre történt nevezéseket. Megjelent és szétküldetett a jövő versenyek naptára is a »Pesti Lovar-Egylet« minden tagjának ; e naptárban az államdijjak már az ujabb felosztás és némi változtatások szerint foglaltatnak. Az osztrák-magyar lótenyésztésről m-. Cavaliero az »Oest Sportblat«-ban czikksorozatot indít meg, melynek elsejében kiemeli, hogy minden lótenyésztő előtt tisztán áll, hogy a tenyésztés helyes alapja a telivér tenyésztés, kiemeli, liogy ez irányban az utóbbi 15 év alatt sok történt; felsorolja azon istállókat, hol a tiszta vér fenntartására és szaporítására nagy gond fordittatik, u. m. Kisbér, Kladrub, Carlburg, Hohenau, Urmëny, Nagy-Szaláncz, Chlumetz, Krinetz, Tallós, Tata, Czernovitz, Nádas-Ladány, Dog, Láng, Besztercze, Iván, Lissa, Fegyvernek stb. Mint látjuk, e névsorban hazánk igen szép helyet foglal el, de még nagyobb mérvben tényező Cavaliero szerint a magyar kormány, mely a kisbéri telivér t"nyés/.et consequens kezelése és fentartásával egy kitűnő központot teremtett, honnan a tenyésztők a legmagasb árak mellett is sietnek az éves ivadékot be-zerezni ; kiemeli továbbá a lótenyész egyletet, mely király ö felsége bőkezűsége folytán szintén nagy tapintattal évente szaporitja és felfrissíti a jó tenyész-anyagot. Az osztrák с nemii egylet : Ver,

in für den Import von Vollblutzucht Materiale szintén, habár kevesebb eredménynyel működik ez irányban. Mind e tényezők összműködése folytán a versenyek megszaporodtak és állandók lettek stb. * « * A német lókiviteli tilalom. A német lótenyésztők körében nagy konsztcrnacziót szült a lókiviteli tilalom, mely röviden igy szói : A külföldre lókivitel további rendeletig tilos. A birodalmi kanczellár fel van hatalmazva arra, hogy kivételeket engedélyezzen stb. A hivatalos lap a rendelet indokolásában emliti, hogy erre a franczia kormány azon szándéka adott okot, hogy 10,000 lovat akart Németországban vásároltatni. Hogy ezen indokolás mennyire nem állhat meg, az néhány statisztikai adatból könnyen kimutatható. Az 1873-iki számlálás szerint Németországban 2.274,553 ló van, ebből mintegy 330,000 1 éven aluli és 7 68,000 db. 3 évtől 10-ig hadi szolgálatra képesített. Mit határoz e szám mellett 10,000 ló kivitele? Miért nem fizet a német kincstár csak 25 frttal többet a remontákért, és akkor nem kellene félnie, bogy a lovak legjavát kiviszik. Igy pedig csak azért, hogy e csekély áremelést ne kelljen adniok, eltiltják a lókivitelt a már-már lendületnek indult lótenyésztés és a gazdák rovására ! Egy más adat még jobban megvilágítja a tilalom indokolásának gyengeségét. Németország behozott lovat 1872-ben 59,267, 1873ban 60,095 dbot, kivitt 28,741 és 27,652 dbot, tehát 30,000 dbbal többet hozott még be, mint kivitt! Itt tehát a lótenyésztésnek, a gazdaság egyik ágának nyereséges és természetes forrás nyilt volna, és most erőszakosan zárják el ! Az angol lapok, nevezetesen a Morning Post, Daily telegraph, Sporting Gazette egyhangúlag ítélik el a tilalmat, mely nemcsak a német erdekekbe vág, de a külfölddel fenálló kereskedelmi viszonyokat megzavarja. Chaplin parlamenti tag e tárgyban a parlamentet interpellálni készül és vannak kik attól tartanak, hogy Angolország a teli vér-ki vitelt meg fogja tiltani. * * * — Az orsz. erdészéti egyesület idei közgyűlését Pilis-Maróthon a közalapítványi erdöhivatalok egyik székhelyén fogja megtartani szeptemberben. Napja később fog meghatároztatni. * * A m. Kárpát-Egylet választmánya e napokban (márcz. 23-án) gyűlést tartott Kéemárkon, melyben a Kárpáti zergék és mormoták óvása érdekében hozandó további rendszabályokról értekeztek. •s * * •j" Brusek Henrik erdömrster és az orsz. erd. egyesület alapitó tagja, közelebbről legszebb férfikorában. A boldogult — mint az »Erd. lapok» Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonns : Sárkány Ján. Ftr. irja — nem csak kitűnő erdész, de avatott természetbirát is volt, kiben Coburg berezeg balogoi uradalma egy szorgalmas derék tisztviselőt, az erdészeti szakirodalom pedig buzgó munkását veszté. Pár év előtt lapunkban is jelent meg tőle néhány vadászrajz. * * * Az apatini halászoknak hevélyes kis sportjuk volt a mult héten az aldunán, hol Bezdán táján egyikét fogták el a Duna azon kis vizi óriásainak (egy 20G fontos harcsát), m-lyek már évenként nagyobb ritkaságok. A nigy hal elfogása meglehetős küzdelmekbe került, de végre élve elfogatott, s Pestre hozatot fel Kovács helybeli halászmester legényei által ; a Duna ős lakóját azon megtiszteltetés érte, hogy nagypéntek napján került a fővárosi halpiaczva még életben, feleziezomázva és bokrétázva, hogy a böjt legnagyobb napján diszitse a fővárosi asztalokat. * * * Dúvadak által okozott károk a marha-állományban. Kiew oroszországi kormányzósági kerületben, hivatalos statistikai adatok szerint, az 1871-től 1873-ig terjedő trienniumban farkasok és más ragidozók által levágatott 7 64 2 darab marha és 25000 darabnál több kisebb háziállat és baromfi. (Egészen tisztességes dézma ! Szerk.) * * * A tengeri fenyőről. Illés Nándor az »Erdészeti Lipokban« a következőket irja: »Az Alföld befasitisára több oldalról a pinus pinaster (Ait.) — pinus maritima (DC.) tengeri vagy franczia fenyő vagy pi resznye ajánltatott. Miután vakon aj ín'a'ot elfogadni, de elvetni sem szabad, kísérletekhez fogtam ezen fanem tenyészté-ére ; melyek eredményeit pár sor! an közölni kivánom. 1873. tavaszán vettettem gróf Károlyi Gyula birtokát képező p.-karulyi erdőn, rigolált földbe (nyíri homok) pinus pinaster, austriaca és sylvestris mago

f. A nyári forróság ellen való védelmül a sorok közé a napos oldalon egy-egy szem kendermagot szúrattam, melyek valódi fskká (ember magasságon túl) nőttek föl. A nyári forróságot legjobban állotta ki a pinaster, legroszabbul a sylvestris. A forró és június második felétől kezdve forró és száraz nyárra, száraz és hideg tél következett. A csemetéket a sok egér miatti félelemből nem mertem befödetni, mert lerágták volna. Tavaszig a pinaster teljesen kifagyott. Az austriakák ma erős 2 éves ültönczökkc fejlődtek, a sylvestris elveszett. Az 1874. évben is több iskolát csináltattam. Az eredmények következők : P.-Karulyon a nip hevének kitett iskola középszerű; a csemeték ritkán áll nak, valami rovar ránta ki, melyet azonban eddig nem sikerült kézre kerítenem. A pinaster megint legjobban daczolt a forróság- és szárazsággal. A többi iskolák magas erdő árnyas oldalán voltak elhelyezve. A fák közvetlen közelében, a hol t i. az árnyék örökös volt, a csemeték silányak voltak, de a félárnyékban igen szépek. A pinasternek törzse valamennyit felülmúlja, gyökerei azonban visszamaradnak az ausztriáka mögött ; de átalában a gyökérzet kitűnő bosszúsága. Homokon ez eléggé nem becsülhető tulajdon, mert a gyökereket az alsóbb, mindig nedvesen maradó homokrétegbe lehet beereszteni. Ha már most átültetés után csak valamit hoszszabbodik a gyökér, bárminő száraz nyár álljon is be, daczolni fog vele. Ezen csemetéknek az 1874. évi őszön kellett volna kiültettetni, szeptember végével, vagy október elejÓD. De egész nyáron nem lévén eső, a homok két lábnyi mélységig kiszáradott, tehát kiültetésre gondolni sem lehetett. Nem maradt tehát más bátra, mint jövő tavaszon ültetni ki, miről majd annak idején teendünk tudósítást. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában.