Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-03-10 / 10. szám

74 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁKCZIÜS 10. 1875. Elődeim : Gérard, Bombonnel s mások annyi hibát követtek el az általuk vadászott állatok szokásai és természete leírásában, hogy igen sok pontra nézve homlokegyenest ellentétbe kell jönnöm velők. Hibás és té\es nézeteik annyira elterjedtek, s ma már*oly hitelességre tettek szert, hogy szinte átallom elmondani saját magam s a fölebb emiitett egyének észleleteit, attól tartván, hogy bizalmatlanságra találandnak. A vadászat mindig kedvtöltés é3 szenvedély volt rám nézve és sohasem üzlet vagy eszköz egy magasabb állás elérésére. Ez idő szerint harminczhárom éves vagyok és egész törekvésem oda irányul, hogy mostani lakhelyemet, Bene-t odahagyva, ismét ide (Souk-Árasba) jöhetnék lakni, hol sokkal több a vad, s a hol ez után nem kell oly nagy távolságra menni mint onnét. F. é. január 3-án még is volt szerencsém egy óriási oroszlánt elejteni, még pedig sötét éjszakán és csak ordítása után, melyet Rebillard tábornoknak és térparancsnoknak adtam át. Mihelyt visszatérek Bönebe, leirandom vadászataimat, s ez alkalommal helyreigazitandom M. Bombonnel téves állításait, ugy mint Gérardéit. Annyit előre megjegyezhetek, hogy a közönségnek választania keilend az én állit .saim és elődeiméi közt, a kik nagyítván a veszélyt, nagyobb érdemet akartak maguknak tulajdonítani a kelleténél. En mindenféle körülmények közt vadásztam és ejtettem oroszlánt és tigrist: nappal, éjjel, holdfénynyel és a nélkül, egyedül és európaiak kíséretében ; és azon meggyőződésre jutottam — melyet különben Amar és Belkassin is osztanak — hogy csak egyetlenegy esetben támadnak e vadak az emberre, előleges megsebzés nélkül : mikor a nőstény megkölykezett. De ez esetben ez teljesen megközelithetlen rengetegbe húzódik vissza, ugy hogy a lakosok- és utasoknak épen nincs mit tartaniok a találkozástol. Egy szóval az oroszlán és párducz csak akkor félelmetesek, ha megsebesültek, s kártékonyaknak csak azon pusztítások alapján mondhatók, melyeket a nyájakban okoznak. Az én észleleteira, ugy Amar és Belkassim tapasztalatai után mondhatom, hogy egy felnőtt oroszlán 1200—1500 frankjába kerül évenkint azon vidéknek, melyben honos. Átlag minden 5 nap vág le egy nagyobb marhát s minden nap egy juhot vagy kecskét : ebből látható, hogy az itteni lakosság érdeke megkívánná, hogy felbátorittassanak az ugy is ritkán találkozó oroszláuvadászok. Es erre nézve legelső kellék volna : hiven elbeszélni a vad szokásait és életmódját. Tudja meg az egész világ, hogy bátran lehet Algírban utazni s épen nem kell tartani az oroszlánok és párduczok támadásától, s hogy az utasra nézve legveszélyesebb állat a — beduin. Legelső feltétel az oroszlán és párducz vadászatra nézve, hogy kellő időt szentelhessen a vadász erre. Ezzel, egy jó löfegyvcirel és akarattal a vadász kitűnő szolgálatokat tehet ez országnak. Hippolyte Bétoulle. Bétoulle ur egyedül, practikus szempontból és hasznossági oldaláról fogja fel a dolgot s levelét olvasva egymás után foszlik le a himpor az állatkirály vadászatának regényes és chevaleresk felfogásáról. Azonban nem tagadható, hogy ezen felfogásnak is megvan jogosultsága : »igazság mindenek felett !« ж * * Anmale berezeg szarvas falkája még januárban vadászott, s csodákat müveit a chantilly-i erdőben. A »Ch. III.« szerint addig minden vadászat kitűnően sikerült, mert a falka maga jeles, s a falkanagy és a piqueurök által jól is vezettetik. Azonkívül a vad is bőven van. Igy az utóbbi vadászatok egyikén 5 db tiz-ágast hajtott a falka a vane-i erdészlak körül. Egyike a gyönyörű állatoknak elvált társaitól s az ebek két órai iram után a Théve folyó partján fogták el. Az ezt követő vadászaton szintén egy tizágast fogott el a falka. A vadászaton és a hallali-nál több magas rangú személy volt jelen ; az utóbbi a Reine Blanche tó környékén történt meg. Az utolsó vadászatok mult hó 20-án és 25-én voltak megtar-1 tandók, ha csak a hó és fagy vétójukkal közbe nem léptek. * * * Chambordban szintén folytak a falkavadászatok egész január hóban, betenkint kétszer gyűlvén össze a distinguált társaság, a most is királyinak nevezett parkban. Vibraye marquis liirneves falkája működött ott oly kiváló eredménynyel, hogy a vadászatok mindegyike hallalival végződött, ugy hogy mindössze 8 derék szarvas fogatott el, hevélyes lovaglás után. E vadászatok január 27-én zárattak el nagyszerű fáklyás euréevel, melynek méltó hátterét képezte a sokáig királyok lakhelyéül szolgált pompás chambordi kastély. * * * A bénaménili erdőben M. Grindel lovon és falkával vadász sertevadra. E vadászatok egyikén sajátsagos incidens történt. A falka ugyanis egy erős vadkant lefülelt, mely azonban oly megátalkodottan védte magát, hogy tiz eb közül hármat megölt s négyet megsebesített. A vadászok egyike, Mr. Ch. P., a helyszinére érvén szemtanuja volt e vérengzésnek s mialatt lováról leugrott, hogy karabinjával a vadkant lelöjje, a bősz vad öt ismegtámadta oly hirtelenséggel, hogy hátrálni kellett, miközben lába egy fagyökérben megakadt és elesett. Esés közben fegyverének egyik csöve elsült s ez mentette meg a vadkan dühétől, mely a tűzsugár látására néhány pillanatig tétovázott, mialatt P. ismét lábra állt. Majd hidegvérrel neki irányozván másik csövét a vadnak, ez halálosan találva összerogyott, az általa megölt derék ebek tetemeire. * * * Január 28-án Bréda gróf fényes és kitűnő lövészekből álló társaságot gyűjtött össze lövadászatra a l'Aigue erdőség területén Compiégne mellett. Délben kilenez lövész jelent meg a találkán, a senlisi carrefour mellett: három Bréda gró

1, Formessant gróf és vicomte, Desnoyers az állami erdők felügyelője, Guiry marquis és gróf és Vieille marquis. Erős szél fújván, az idő kedvezőbb volt a szőrmés vadak mint a fáczánok lelövésére. Délutáni tiégy óráig 56 db vad került teritékre, úgymint négy őz, tiz fáczán, tizenkilenez nyul és huszonhárom tengeri nyul. (Fényes vadászatnak kissé »pauvre« eredmény ! Szerk.) * * * Az Orleans család tulajdonát képező d'Arc uradalomban Aubrigt erdömester elkezdte a duvad pusztítását oly módon, a mint nálunk is több év óta sikerrel eszközöli ék a szolyvai és murányi uradalmakban, t. i. strychninnel telitett állati hullák kitevése által. A franczia sportlap hozsannával fogadja ez ujitást (?) s nagy diadallal beszéli, hogy hat farkas és egy róka lelte máikora halálát a veszélyes pecsenyén. Csak igaz a bölcs király ama mondása : Semmi sincsen uj a nap alatt ! « * * * A Cheret-féle oroszlán még mindig kisért a franczia sportlapokban. Legújabb (és talán utolsó) szereplésén már kissé nagyon érzik a »lueri odor«. Cheret ur kitömette az oroszlán borét és azt »lotteria« utján kisorsoltatja. 2000 drb sorsjegyet bocsátott ki 1 francjával. A »Ch. III.« kézzel-lábbal iparkodik közönségét sorsjegyek vételére ösztönözni, természetesen azon jóakaratú czélzattal, hogy munkatársát a megérdemelt remuneratiohoz juttassa. Egyébiránt igaz, hogy e szép 3 méter s 33 centimeter (egy ölnél hosszabb) bőr, szépen praeparálva szép diszitmény lehet egy ritkaság kedvelő sportsman salonjában. »Sic transit gloria leonis !« * * * Indiai vadstatistika. A Pundjabhan (angol Indiában) az 187 4. év folyamában a vadállatok öt embert, egy nőt és kétszázkilenczvenhárom gyermeket öltek meg ; ugyanezek megsebesítettek két embert, négy asszonyt és százhatvanhat gyermeket. Ugyanezen évben lelövetett és elpusztíttatott nyolezszázharmineznégy tigris, leopárd, medve, farkas és liyéna. Ez adatokat az angol gyarmati kormány gyűjtötte össze s föltétlen hitelességre számithatnak. * * • Yankee-élelmesség. X. urnák oly fegyvere van, a mely szétszórja a serétet lövés alkalmával. Megörült tehát, midőn a minap valamelyik lapban egy hirdetést talál, oly forma tartalommal, hogy 5 dollár beküldése mellett akárkinek utasítás adatik, hogy lehet puskájának e hibáján rögtön segíteni. X. . . sietett elküldeni a kivánt összegeta megjelöltr ezim alatt s viszonzásul a következő jó tanácsot kapta : »Nem szóródik el a töltés, ha egyszerre a fegyverbe — — egy szem srétnél többet nem tesz.« * * * Mint örvendetes tényt registráljuk, hogy a hazai sportmozgalmakról a külföldi szaklapokba is szivárog ki néha napján valami. A franczia lapok természetesen szokott felületességgel emlékeztek meg a mult hetekben az »agarászok congressusáról:« Olvasóink ismerik természetesen ez ügy genesisét és állását, de hogy megismerhessék , miként módosulnak a hirek, mig a külföldi sajtó utján hozzánk visszakerülnek, ime az újdonság szövege, a mint a »Ch. 111.«-ben megjelent: »Pesten nem sokára a magyar »huntingmenek« congressusra gyűlnek össze, melynek czélja leend a sport minden nemének nagyobb lendületet adni. A congressus elnökéül báró Podmaniczky Géza jeleltetett ki. A magyar »noblese« igen jelentékeny része részt veend a congressusban, a többi közt a hírneves (fameux) gróf Esterházy Miklós. Legelső teendője leend »epreuves«-t (fieldtrial-eket) teremteni az agarak számára.« G a 11 i а с u s. t Ő i e g y z © к e k. Kimutatása az ungvári m. k. kincstári uradalom pagonyaiban az 1874-ik évben elejtett vadaknak : Hiúz 3 darab, nyest 1 db, vaddisznó 8, borz 2, róka 22, vadmacska 1, szarvas 7, őz 13, császármadár 20, nyúl ll>3, vadliba 1, vadkacsa 11, szalonka 33, fenyőrigó 2. M. kir. erdőhivatal Ungvárt, 1875. február hó 27-én. Ruttner Antal, magy. kir. erdőmester. A gácsi és kékkó'i uradalmakban mult 1874-ik évben lövetett : Fövadban : 2 db hatos, 1 db villás, 6 db csapos, 3 öreg ünö. Dámvadban : 1 lapátos, 4 db csapos, 4 db ünö, 7 db őzbak, 98 nyul, 80 fáczán, 4 császármadár, 136 fogoly, 332 fürj, 24 haris, 40 erdei szalonka, 26 galainb-gelle. Ártalmas vad: 28 róka, 5 görény, 38 menyét, 41 házi és vadmacska, 21 kóbor eb, 18 ölyv, 4 héjjá, 33 karvaly, 16 bagoly, 127 db szarka, varjú, csóka. Összesen 1199 db. A vilkei uradalom 1874. évi lőjegyzéko. 6 db őzbak, 1 suta, 94 nyul, 31 fogoly, 2 erdei szalonka, 7 vadgalamb, 9 fürj, 16 róka, 6 vadmacska, 5 házi macska, 1 vidra, 6 görény, 1 menyét, 6 kóbor eb, 6 ölyv, 2 héjjá, 27 karvaly,. 19 bagoly, 162 csóka, varjú, szarka. Összesen 427 db. A folyó évben, azt hiszem, hogy :.z uradalmak vadkimutatása a vidékszerte nagyon is elszaporodott s a felvidék mérhetlen hótömbjei által leszorított vadsertés néhány lelőtt példányával fog szgporodni, addig is és viszontlátásig vadászüdvöt e lapok tisztelt olvasóinak mond az egy öreg vadász.