Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-03-03 / 9. szám

Előfizetés. Égést évre .... 12 frt, Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere, Atheaae uraépület, intézeudö. _ Szerkesztőségi iroda: Festen Nemz. Casino П. em. liatvaniut. Ide küldendők a kéziratok. Megjelenik e lap nilLden «zerdàn. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK ÉS VADÁSZ-SPORT KÖZLÖNYE. 9. sz. Budapest, 1875. márczius 3. XIX. évfolyam. Pest (4.) . . L "«'•»• márczius 29. Soprony (3.) . . . april U-kén. Pozsony (6.) .... april 18., 19., 21. Bécs (4.) ápril 25. máj. 2. Pest (4.) május 7., 9. és 11. Bécs (4.) máj. 17., 20., és 23. » (őszi) .... okt. 29. és 31. Debreczen (7) . . . . október 3., 4. Kolozsvár október 8., 10. Pesti őszi (4.) . . . október 22. és 24. Martiusban. 15. Pe»t- . . . Akadályvers. Tiszt. d. és 200 ft (4) nev. Sárkány Ján. F. Gátverseny 500 frt (4) — — hatvani ntcza Akad. verseny Tiszt. d. és 200 frt (4).— nemz. casino. Félvér-verseny 500 frt t,7). — — Я Felelet báró Wesselényi Bélának. A »Vadász- és Versenylap« mult számában báró Wesselényi Béla közli'valahára afeltételeket, melyeket megállapított az általam к in â 11 fogadásra nézve ; ezekben azonban oly térre lépett, melyre én nem követhetem. A midőn állította, hogy az erdélyi félvérek jobbak a magyarországiaknál, — szólt egyáltalában versenyekről, és én csak is arra érthettem, soha sem jutván eszembe az erdélyi félvérek jóságát bizonyos tekintetben kétségbe vonni, csak versenyképességüket tagadtam ; mit ha a mult évek versenyleirásait átnézzük, (nem az utóbbi években csak, de 20 év óta) — ugy fogjuk azt találni ; mert a legritkább esetek közé tartozik, hogy egy erdélyi fél vél' győztes volt oly vereAn-yben, melyben magyarországi futott. En csakis azon félvérekről szóltam, melyek versenyekre használtattak, úgy a mint azok találhatók, s az országban neveltetnek. Legritkább esetben lenne, vagy volt ezeknek (azt hiszem) importált anyjuk, s igy az ilyenek kizárása nem tenne nehézséget. Ritkább azonban, mert több gondot fordítottak Magyarországon a ménesek javítására, több alkalmuk is volt talán mének vásárlására ; ritka — mondom — hogy magyarországi ménesben belföldi mén hágott, s igy igen nehéz volna azon feltétel teljesítése, mely szerint a nevezendő ló apja belföldi legyen ; hogy pedig anyai részen négy generatio kimutatását követeli báró Wesselényi : ez egészen lehetetlenné teszi a dolgot, mert ez legalább 25—30 év tenyésztésének eredménye ; és midőn martius 31-kéig kívánja a nevezést és a szükséges bizonyítványok előmutatását : be fogja látni mindenki, hogy nekem, kinek birtokomban egy félvér ló sincs, már az idő rövidsége miatt sem lehetne azt elfogadni ; mert hol találjak körülbelől 3 hét alatt lovat, melynek apja itt neveltetett ; és hogy keressem ki anyjának családfáját, midőn a félvérek rendesen csak hosszabb használat után kerülnek ménesbe, és a harmadizbeni ősanya talán 50 évvel ezelőtt elletett, és ki tudja ki által neveltetett. Ezenkívül, midőn a fogadást ajánlottam, azt mondtam, hogy legalább 500, vagy ha lehet, 1000 aranyba kívánok fogadni ; mert félvér lovam nem lévén, különösen e miatt vennem kellett volna egyet, s ha annyi költség és fáradságra szánom magamat, azt egészen hiába nem akarom tenni, vagy hogy a legjobb esetben is csak károm legyen benne. E helyett a nemes báró két lOOO-lOítö forintos fogadási kiuáí csak, és kötelező feltételül tűzi ki, liogy mind a kettő elfogadtassék ; — ezért is kinyilatkoztatom, liogy részemről e fogadások elfogadhatatlanok, mert oly feltételekhez vannak csatolva, melyék lehetetlenné teszik. Midőn én e fogadást ajánlottam, tettem a rendes versenyviszonyok között ; s a távolság, teher és netaláni akadályok meghatározását bíztam ellenfelemre ; de nem oly uj feltételek felállítására, melyek azt lehetetlenné teszik. Miért nem inkább 14 markos székely lovakra áttenni az egészet? A mi a báró harmadik ajánlatát illeti, nagyon szivesen lovagolnék vele akár a kolozsvári falka után, vagy egy 18—20 mértföldes versenyt a kolozsvári vidéken csak mulatságból is ; de liogy gondolja a báró ur liogy 5—6 ember és ugyanannyi ló menjen el annyira 100 forintért, s mellette költsön kéthárom annyit, azért, liogy kedvezőtlen vidéken lovát kinozza ; — ez tehát épen lehetetlen, s igy az egész nagyhírű fogadásból nem lesz semmi. Én nem bánom ; nem mintha nem lennék meggyőződve, hogy attól félnem nem szükséges; de egyáltalában minden magán-, vagy vidéki fogadásoknak barátja nem vagyok. Törekedjünk összes erővel egy czél felé, minden különválás és külön törekvés csak hátravihet, midőn még ugy is sok a teendő ; — vetélkedjünk egymással a nyilvános gyepeken, iparkodjunk egyik a másiknál jobb lovat nevelni ; de ne tartsunk különérdekeket, és ha a ló javítása törekvésünk, ne keressük azt most, (midőn egy kissé előre mentünk,) az alsóbb osztályban, de ott, hol minden jónak forrása