Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-12-15 / 50. szám

December 15. 1875.

Vadász- és Verseny-lap.

339

mészetesen elgázoltattak stb. Hogy ezen volt franczia, most ne'mct birodalmi erdős tartomány valóban sok dnvadat tartalmaz, az kitűnik a hivatalosan közzétett löjegy zekékből is, melyek szerint ott elejtetett :

1871. éa 1872. e’vben 44 farkas, 404 vaddisznó, 38 vadmacska.

1873. évben 76 farkas, 791 vaddisznó, 27 vadmacska.

1874. évben 45 farkas, 285 vaddisznó, 25 vadmacska, a német kormány alatt.

Összesen 165 farkas, 1480 vaddisznó, 90 vadmacska.

Érdekesebb lójegyzékek.

Herezeg Koburg felső-ausztriai vadászterületein — összeséül0,000 liectár — a múlt vadászesztendö alatt következő vadak ejtettek :

10 szarvas, 28 őzbak, 230 nyul, l siketfajd, 157 fáczán, 8 császármadár, 10 erdei szalonka, 9 vadkacsa, 102 fogoly, 52 róka, 2 nyest, 6 görény, 26 menyetke, 25 macska, 1 vidra, 55 orvmadár, 27 9 varjú s szarka. — Összesen 1001 darab.

Az uralkodó herczeg Koburg Ernő a múlt vadászévben sajátkezüleg ejtett :

3 jávor szarvast, 70 szarvast, 25 dámvadat, 21 özet, 45 zergét, 49 vaddisznót, 16 rókát, 932 nyulat, 106 tengeri nyulat, 164 fáczánt, 6 siketfajdot, 3 szalonkát, 5 foglyot, 3 pávát. — Összesen 1448 darabot.

Gróf Kinszki chlumetzi birtokán Csehországban 1874-ben lövetett:

18 fő vad, 16 vaddisznó, 43 dámvad, 119 őz, 1 nyirfajd, 2483 fáczán, 7382 nyal, 782 tengeri nyúl, 6450 fogoly, 75 tőkekacsa, 27 4 kisebb vadkacsa, 18 erdei szalonka, 17 vegyes.— Összesen 17622 db hasznos vad.

A herezeg Sehrarzemberg uradalmink 1874. évi lójegyzéke :

131 fővad, 174 dámvad, 7 zerge, 839 őz,

102 vaddisznó, 21063 nyúl, 19 havasi nyul,~ 162 siketfajd. 115 nyirfajd, 113 császármadár. 21 hófajd, 10180 fogo.y, 1470 fáczán, 13 vud- loJ. 2410 kacsa, 966 vizityuk, 25 búvár, 158 érd- i szakink ». 1 1 sárszalonka. 7 fúrj, 1 farkas.

24 vidra, 15 borz, 333 róka, 2“ó nyest, 140 görény, 533 menyet, 1 sas. 3 bagoly, 308 gém, 110 héjjá, 212 ölyv, 13860 kutya. n. icska, varjú, szarka, — Összesén 537 41 darab.

Gróf Haugvitz Morvaországi birtokain 187 4-ben ej tetett :

v3 szarvas, 55 dámvad, 37 őzbak, 3676 nyúl, 35 tengeri nyúl, 225 fáczán, 2933 fogoly, 132 fürj, 29 erdei szalonka, 98 kacsa. — Összesen 7232 db hasznos vad.

Gróf Mittrovszky Rozinkat, pernsteini, sokolnitzi és Uajáni birtokain Morvaországban és Achentliali birtokán Tirolban 1874. évben ejtetett :

9 szarvas, 29 zerge, 38 dámvad, 232 őz, 8594 nyúl, 4 havasi nyúl, 14 siketfajd, 8 nyirfajd, 121 fáczán, 8381 fogoly, 1 császármadár, 20 erdei szalonka, 47 fürj, 32 vadgalamb, 7 kacsa, 4 vidra, 63 róka, 19 nyest 76 görény, 517 2 kutya, macska s orvmadár. — Összesen 22876 db vad.

Herczeg Pless, fürstensteini és plessi uradalmaiban 1874-ben lövetett:

84 fő vad, 59 dámvad, 303 őz, 59 vaddisznó, 1820 nyúl, 63 nyirfajd, 1485 fáczán, 437 erdei szalonka, 74 sárszalonka, 1 sikedfajd, 3092 fogoly7, 480 tőkés rucza, 335 kercze rucza, 52 fürj. 64 fenyves madár, 5 vidra, 157 róka, 14 nyest, 21 görény, 216 menyet, 17 sas, 1 bagoly, 48 sólyom. 445 nagyobb orvmadár, 367 2 kisebb orvmadár. — Összesen 13004 darab.

Ozszehasontitáml álljon itt egy magyar koronaországi vadászterület löjegyze'ke, nevezetesen a szalonka vadászatairól ismeretes valpói és miho- láczi roppant kiterjedésű uradalmaké (báró Pran- dau birtokai Szlavóniában.)

Ott 1874. évben ejtetett: 15 szarvas, 13 őzbak, 38 nyúl, 2 császármadár 22 fogoly, 220 erdei szalonka, 9 kacsa, 16 fürj, 9 farkas, 24

róka, 14 borz, 4 vadmacska, 11 sas, 191 keselyű, 30 héjjá. — Összesen 618 darab.

*

* *

Német lapok a vadak köréből nehány érdekesebb természetrajzi adatot közölnek, melyekre hazai vadászaink figyelmét felhívni érdemesnek tartjuk.

A »Nordhauseni Courir« Írja, hogy a Hanz hegység tövében fekvő Sachsa városa erdejében egy 3 éves vaddisznót lőttek, melynek hússát megvizsgálván, azt temérdek sok triehinnel infici- álva találtak. A dolog rendkivülisége miatt húsa többfelé küldetett vizsgálatra s benne mindenütt trichinosa constatáltatott. Tudtunkra első eset, hogy ezen betegség a vaddisznónál észleltetett

volna. Húsát természetesen megsemmisítették.

*

* *

Pomeraniából Írják, hogy a bülovi kerületben a múlt év September havában 3 ur vadászaton lévén, többi közt egy nőstény nyulat lőttek, mely poczkosnak látszott. Feltörve 3 egészen kifejlett süldőt találtak benne, melyeket a fűben hagytak heverni. A vadászok azután früstököltek s pipára gyújtottak. Kis idő múlva észreveszik, hogy az egyik süldő s azután a másik is füleit mozgatja, s azután az egyik majd a másik is lábaival s testével mozogni kezd. Egy vadász mind a kettőt tarisznyájába dugta, haza vitte s szerencsésen felnevelte. A harmadik süldő életjelt nem mutatott.

*

* *

Iszik-e a nyul? E kérdést vetették fel a múltkor a német sportlapok, hozván több vidékről szavahihető vadászoktól adatokat, melyek szerint kétségtelen megfigyelések nyomán bebizonyittatik, hogy akad nyúl, mely rendszeresen felkeresi a vizet s jót iszik belőle. Érdemes volna hazai vadászaink részéről is megfigyeléseket teDni ! Cs.

Körültekintés a franczia sport mezején.

Madame Bontoux a hires zöldség- és vadárusnő meghalt. Hires volt azáltal, hogy boltja felett Párig legkitűnőbb étterme volt ■— csak válogatott társaság szímára, persze borsos áron. Demidoff herczeg itt adta múlt év január havában azt a hires ebédet két barátjának, mely 3000 frankba került. Volt pedig a menu : khinai fecskefészek és kutya, fulemile-máj és orsóhal (a farrarói tóból), Smyrnából egy fügefaág, melyen rnindeD füge 10 lajosaranyba került. Madame Bontoux, úgy látszik, ismerte különcz »kundsehaft«-jainak a bogarait.

*

* *

Franeziaország egyik departeineutjében e napokban a békebirónak egy különös vitás kérdés fölött kellett döntenie.

Két vadász egy nyulra lőtt s mind a kettő azt állitá, hogy ő lőtte meg az elesett nyulat.

A cateaui biró a következőleg Ítélt : »Mi, békebiró, tudva, hogy a vadállatok nem szelídek és senki tulajdonait nem képezik s csak az el- foglalási jog folytán válnak valakinek a tulajdonává: a Code civil 715—16. §§-ai szerint, — mely törvény a rómaiaknál már a bölcs Justinianus idejében is létezett, —kimondjuk, hogy a birtokjog nem kezdődik ama pillanattól, a melyben a vad üldözőbe vétetik, hanem onnan, midőn az üldöző kezét a vadra tette ; mert a két időpont közt ezerféle körülmény adhatja magát elő.

E körülménynél, hol két vadász egy nyulra lőtt, nem az a kérdés, kinek a golyója érte a nyulat, hanem hogy ki tette rá először a kezét. Annyi bizonyos, hogy B ... ur rálőtt a nyulra s az ö kutyája fogta meg, köverkezéskép a nyúl ! öt illeti.

C . . ur pedig, ki mindennek daczára B . . . ur kezéből kivette a vadat s haza vitte — bűn- j tényt követett el, mert a más tulajdonát erőszakkal elvette s ezért fizet B . . . urnák 8 frankot és a békebirói költségekben is elmarasz- taltatik.

*

* , * 1

Az oisei kerület vadászai a napokban az ottani erdőségekben két óra alatt 15 vaddisznót ejtettek el. A legkisebbnek súlya 60 — a legnagyobbé 180 livre volt.

*

* *

A rhonei kerületből arról értesítik a »Ch. Illustrée«-t, hogy a Saone folyóban ragályos betegség uralkodik a halak között. Kezdetben azt hitték, hogy valaki mogmérgezi a folyam halait ; de végre mindenki belátta, hogy itt komolyabb a baj. A tudósok nagy figyelemmel tartottak vizsgálatot e körülmény miatt, s rájöttek, hogy egy élősdi féreg okozta a nagy pusztítást a halak között. — Ugyané bajt a Loireban is észlelték, főképen pedig a bressei tóban és a 1’ Ile Barbe partjain, melyek fehérek voltak a döglött halak ezreitől.

*

* *

Monparsból Írják, hogy a Double környékén élt legvénebb vad — egy rettenthetlen medve végre is beszámolt a bundájával. Mr. Paul Rives golyója adta meg neki az utolsó kenetet. Halála egy hős vadéhoz méltó volt. Négyszer verte el magáról a kópékat s kergette meg a vadászokat, mig végre ötödször, jól vezetett hajtás után ép akkor adta ki páráját egy jól irányzott lövésre, mikor egy vadászt épen megölelni iparkodott. A mackó 170 kilót nyomott.

*

* *

Joinville herczeg d’arc-i erdejében a napokban

nagy vadászatot tartottak, mely alkalomkor Jean- ningros tábornokot egy rohanó dámvad fölbuktatta. A tábornok azonban minden nagyobb sérülés nélkül hirtelen fölugrott s rá sütvén fegyverét

a vadra, azt szerencsésen elejtette.

*

* *

Major Fridolin chéri-i istállójának 18 telivérjét árverezték e hó 1-én, összesen 83,500 frankon. I E szerint darabja 4630 frank átlagos áron kelt. i Legtöbbet adtak Mandrin két éves fekete ménért (ap. Ferragus, anyja Miss Margot). 19,700 frankért jutott b. Selliére birtokába.

*

Sí Sí

A pont l’évéque-i versenytársulat közelébbi gyűlésének határozata folytán Francziaországban nevelt három éves félvér ügető mének és kanczák számára »ügető Derbye-t rendeznek. Tét 100 frank lesz s fele bánat. A nevezések Pont l’Évé- que-en 1876. jan. 15-ik napjának esti hat órájáig fogadtatnak el a versenytársulat titkárságánál. Táv négyezer meter ügető menetben. Teher: ménekre 65, kancákra 60 kilogramm. Az első ló , 2000 frankot, a második ötszázat, a harmadik kétszázat kap a tétekből. A tétből fenmaradó összeget az első kapja. A roueni Derby nyertese 10 kilogramm tulsulylyal tevheltetik.

*

* *

A seine-et oisei kerületben, — mint a »Ch. II- luslr.« l’isle-adami levelezője irj-i, a múlt hó' an igen sikeres fogolyvadászatok tartattak. Csak azon csodálkozik levelező, hogy a nyulak annyira megfogyatkoztak a vidéken, mikép egész napi keresés után is alig látják a színét. Sárszalonka is került egy néhány puskahegyre. — Sellieres báró és Mr. Servant jószágain pedig vaddisznókra tartottak sikeres hajtásokat s tiz-tizenkét sörtevad lett egynapi vadászatuk eredménye.

Csalhatlan mód a fogoly madarak sikeres tenyésztésére.

Egy igen alkalmas téren, körülbelül 10—12 lépésnyi hosszúságban és 8—10 lépésnyi szélességben, ott hol bokrok vannak, melyek közt a foglyok megbújhatnak, sövényt vonunk, úgy, hogy azon egyetlen madár se szökhessék át s oiy magasan, hogy se kutya, se macska keresztül ne mehessen rajta. Fönt közönséges madárhálót erősítünk meg s lent a talajon — természetesen a hol nem annyira bokros — búzát hintünk el, s ha lehet egy-két maroknyi kölest is. Azonkívül egy vályút helyezünk el a sövény mellett, melyben azonban a víznek 3 ujjnyinál fentebb nem szabad lenni, hogy abból a foglyok kényelmesen