Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-12-15 / 50. szám
December 15. 187 5. Vadász- és Versenylap. 335 Peeler, sga k. sp. Diophantus a. Peeress. (Gr. Batthyányi István. Futott a sopronyi „Oroszvári dij«-ban. Nem kapott helyet. Futott 8 ló. — Ny. — fíoraeo, p. m., ap. Compromise a. Frolic. (B. Beth- mann Sándor). Futott a brünni »Liechtenstein Preisu-ban. Nem kapott helyet. 7 ló futott. — Ny. — Secret ai i- Surpris? p. m. (Hg. Liechtenstein János). Futott a sopronyi Széchényi-díjban (105 f. 3/1 mfd.) 8 ló között nem kapott helyet. Futott a pesti őszi versenyekkor a »Kétévesek versenyé«-ben. Nem kapott helyet. Futott 8 ló. — Futott a bécsi »Eladó verseny «- ben. 2-dik lett. Futott 5 ló, köztük háröm 3éves. — Ny. 150 frt. Sprig of Shillelagh-Hope p. m. (a westphaliai teli- vér-ménes.) Futott Hannoverben a »Zukunfta- Rennen«-ben, de nem kapott helyet. Ugyanott a »Yergleichspreis«-ban nem kapott helyet. — Ősszel a berlini Vergleichs-handi- capben sem kapott helyet. — Ny. — Strabanzer, sga m. a Buccaneer a. Lady Elisabeth. (Captain Blue). Futott a pesti őszi versenyekkor a »Kétévesek versenyéiben 3-dik lett. 8 ló futott. — Ny. Torreádor, ap. Dániel a. Joijeuse (Idősb gróf Henckel H.) győzött a berlini őszi versenyen az eladóversenyben négy 3 évessel és két 2 évessel, s tulajdonosa visszavásárolta 2070 márka. A boroszlói »Preis von der Oder.« díjban 2-dik Martha után. Futott a bécsi »Eladóverseny«-ben, de nem kapott helyet. Futott 5 ló, köztük három 3 éves. — Ny. 1740 m. Virgilius-Aetna k. es. (Baltazzi Sándor.) Győzött Kassán a »Kétévesek versenyé«-ben kemény küzdelem közt egy nyakkal Zsibó ellen. — 4 futott. — Ny. 920 frt. Zsibó, f. m.. a. Zetland, a. Carouade (GyUrki Béla). Futott Kassán a kétévesek versenyében, 4 ló közül mint 2-dik jött be-—Futott Brünn - ben a »Liechtenstein-Preis«-ban, 7 ló közt a 2-dik lett. — Ny. 321 frt. Zebra, p. m., a. Zetland, a. Wawe. (Báró Wesselényi Béla). Futott és nyert Kassán a »Kis egyesületi Handicap«-ben : (90 f. teherrel) 4 ló «Lern, körtük Ha rBit (130X Dryad (125), Laüáay (II» foattall — Ny. 489'/i frt. Nézetek, kissebszerü lóversenyek megalapításáról. A dolog természetes folyama úgy hozza magával, mit különben a tapasztalás is bizonyit, bogy a lóversenyzésnek a gazdag osztály után, a középosztály kezébe kell kerülni. Anglia példája előttünk áll, hol ez átmenet a legnagyobb sikerrel vitetett keresztül, miért ne történhetnék meg az nálunk is? annálin- kább, miután eddig minden, Angliából átvett intézmény nálunk eredménnyel alkalmaztatott, és meghonosult. A kezdet mindenesetre nehéz leend, s a kezdeményezést csakis a kormánynak van módjában megtenni. Nézetem szerint kezdetnek elég volna, ha a kormány az első évben tizennyolez, pl. három- százforintos dijat tűzne ki, — azaz hármat- bármat a honi hat fö versenypályán, — a ló- dijazásra megszavazott összegből • ez tenne 5400 irtot, a többit a lódijazásra meghagyná, s emelné lassanként a verseny dijakat, a lódíjazások rovására, mig ez utóbbiak végkép megszűnnének. A födolog oda iparkodni, hogy a középosztály érdekeltsége felkölfessék, s a versenyekbeni részvétre buzditassék. — E czél elérése végett, az állandó díjak kitűzése mellett, a következő intézkedéseket lehetne czélszeriien alkalmazni : 1. Hogy az illető versenyzők minél kevesebb költséggel terheltessenek : a. ) A versenyek nem össze-vissza bármely helyen, hanem egyelőre a már meglévő hat rendes pályán tartassanak, — mert a pálya kimérése, berendezése stb. mindig költséggel jár, mi a résztvevőket terhelné, — sa versenyegyletek felkérendők, hogy e czélra díjtalanul engedjék át gyepeiket. b. ) A tételek és bánatok minél kissebbek legyenek. c. ) A lovasok polgári lovagló ruhában lovagolhatnak, megkülönböztetés végett csupán valami jelvényt, pl. különböző szinü szallagot, tartoznak viselni. d. ) Se a tulajdonos, se a lovas ne legyen kötelezve az egylet részvényesei közé beállni. 2. A propositiókba felveendő : oly nem telivér lovak futhatnak, melyek soha idomár keze alatt nem voltak. 3. Hogy az űrlovarok hiánya a versenyzésben valakinek akadályt ne képezzen, minden gyepen, egy vagy két díjra, magyar lovászfiuk is lovagolhatnának. 4. A versenyek feltételei jó előre minél több, s olvasottabb lapban közhirré tétessenek, úgy szintén az eredmények is. 5. Miután a versenyló tartásáról, s kitanitá- sáról szóló mű hazánkban még eddig nem létez, egy ily mű szerkesztését, s kiadatását ajánlanám. *) stb. Az ügy további menete megmutatná, menynyiben és miként keilend e pontokon változtatni. Sokkal biztosabb jövője van oly intézmény- ! nek, mely lassan haladva gyarapszik és izmosodik, mint olyannak, mely szalmatűz lángjához hasonlón hirtelen fellobban ; — e versenyek is előre láthatólag kevés pártolásban fognak részesülni az első években, és sok dij fog , körüljárással elvitetni, mert egy pár év belete- j lik, mig ez ügy megérik a közönség körében, j de ha egyszer a versenyek iránti antipathia le ! lesz győzve, a vetélykedv és nyereményvágy fölébresztve, bizton fog az előre haladni. Ez intézménynek azonban nem fog kelleni annyi becsmérlés, és fondorkodással küzdeni, mint a rendes versenyzőknek kellett a 30— 40-es években, miután amaz már járt utón haladhat. A kisbirtokos, bérlő stb. aránylag mindig olcsóbban nevelhet lovat, mint a nagybirtokos, mert az előbbi a költséges épületek^emelését, drága cselédség tartását megtakaríthatja, mindig otthon lévén csikaja, szemei előtt növekedik, neveltetését maga eszközölheti, takarmányozás olcsóbba kerül. stb. S igy a versenylovat is olcsón fogja kiállíthatni, s miután a versenyzés sem fog sok költséggel járni, kárveszélye minél kevesebb lesz, mert ha lova nem is nyer, azt, mint használati lovat mindig jó áron eladhatja, sőt a csikónak versenypályám megjelenése bizonyára emelni fogja annak árát. Hogy az eddigi kisebb félvér versenyek semmi eredményre nem vezettek, annak oka egyrészt abban keresendő, hogy e versenyek nem valának állandóan megállapítva, másrészt oly csekély számmal valának, hogy nem is le*) Készül. S z e r k. hetett tőlük eredményt várni, a miért is jelenleg majdnem mind megszűntek. Nagyon fogok örvendeni, ha szakemberek e tárgyróli véleményeit fogom olvashatni. Bornemissza Zoltán. Ménese és gyep-újdonságok... Kilátás korai verseny-programmokra. Miután a földiniv. minisztérium budgetje, s benne a lóte- nyész-intézetek e’s versenyek költségei is letárgyaltattak a képviselőház előtt ; — s miután az állami versenydijak ősszege marad ugyanannyi mint az idén ; s miután igy az egyes verseny-egyletek és hasonló összegre számolhatnak mint tavaly ; — ezt tudva könnyű volna a versenyegyleteknek, hogy jövő évi programmjaikat jó eleve megállapítsák és be- küldjék. * A Káposztás-megyeri Studfarmon Waisenknabe mellett a jövő fedeztetési idényre egy norfolki mén is fog felállíttatni. * * * Lótenyésztők értekezlete. A napokban gi\ Esz- terházy Miklós, gr. Sztáray János is Pulay Kornél urak tanácskozásra hívtak meg vagy 20—30 tenyésztőt és sportsmant, hogy megbeszéljék azon már régóta pengetett eszmét, miként lehetne a lótenyésztőt és vásárlót közvetlen összeköttetésbe hozni egymással. Pulay K. úr egy vázlatot terjesztett elé, mely szerint a) évenkint egyszer-két- szer sorsjátékkal összekötött lóvásárok tartatnának Pesten, Debrecenben, Szabadkán, Győrött stb. — b) e czélra 100 frtos részvényekre alapitott társaság létesülne, mely azonban nem nyereségre dolgoznék, s csupán a kezelési százalékot tartaná meg ; c) a társulat hatáskörét iparkodna kiterjeszteni a hadseregi pótlovazás kiegészítésére is stb. Az értekezlet általánosságban helyesléssel fogadta e pontokat, s a részletesebb program kidolgozására legközelebb ismét ülést fog tartani. Jelenvoltak : a már említetteken kivül Tisza László, gr. Szapáry Iván, Vojnics Jabab, Kiss L. és Molnár L. orsz. képviselők, br. Podmaniezky Géza, Tormay Béla stb. Az álladalmi ménesekben a vemhességi arány ez évben igén kedvezőnek mondható. A kisbéri, bábolnai, mezöhegyesi és fogarasi államménesben ugyanis van jelenleg ez évben fedezett kancza összesen 674 darab, mely számból 500 db vemhes lett. A termékenységi arány tehát átlag meghaladja a 71%-ot. Legkedvezőbb az arány épen a legbecsesebb tenyészanyagnál : a kisbéri angol telivértörzsnél, melynek 27 kanczája közül 24 vemhes lett, oly erős termékenység, mely eddig telivértörzsnél soha sem éretett el. Összesen fedeztetett Kisbéren 133 telivér és félvér kancza, melyből 95 darab vagyis 71 °/0 lett vemhes. Mezőhegyesen az eladott és időközben elhalt anya- kanczákon kivül fedeztetett 372 kancza, mely számból 280 darab, vagyis 75% vemhes lett.— Mindezeknél azonban még kedvezőbb az újonnan szervezett fogarasi hegyi ménes termékenységi aránya, mert ott 76 fedezett kancza közül csak 13 maradt meddő, s igy a vemhessé lett 63 kancza 80“/o-os vemhességi arányt képvisel. Végre Bábolnán 93 fedezett kancza közül 63 lett vemhes, vagyis csak 68°/0. Különös jelenség, hogy a bábolnai arab ménes, mely más években termékenységre a többi ménest felül szokta múlni, ez évben leghátrább áll a vemhességi arányban. (Főldm. Érd.) Fedezési hirdetés. Az 1876. évi fedezési idényben a kladrubi cs. kir. udv. ménesben, egyenkint 30 db cs. arany díjért, melyhez a szolgaszemélyzet részére, külön minden kancza után 5 forint fizetendő, — a következő mének állíttatnak fel : Laneret, apja : Newir,inster , anyja : Venison Mare k. Challenge, apj. Trumpeter, a. Princess Alice. Ferrières, ap. Julius, a. Hawthorn Blossom.
