Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-02-03 / 5. szám
FINIIÜÁR 3. 1875. VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. 35 BIRTOKVÁLTOZÁS. Gr. Lónyay Béla megvette Gr. Forgácb Lászlótól : 1) White Stockings sga к. ne v. 1870-ben mr. Snewing, ap. Dundee any. Shunting, The Ugly Bucktól, — és 2) Vivacity vp. k. nev. 1870-ben mr. Smith ap. The Prime Minister any. Artesia Stockwelltöl. ROTHSCHILD az e lapokban már hirdetett any. telivér hágó mén ez évben nem Nag ySzalánczon de Br. Wesselényi Béla úrnál Zsibón fog fedezni. Nagy-Szalánez 1875. jan. 31-én. Gr. Forgách László. Fedező mének. Ifj. Gróf Nádasdy Ferencz nádasd-ladányi ménesében (posta állomás) 1 és fél órányira Sz.Fejérvártól, fedez 1875. febr. 1-jétöl jun. l-ig DAMI G éves sötét pej mén, ap. Dollar aity. Officius. Telivér kanczát 100 írtért, félvér kanczát 50 írtért. OSSIAN 5 éves sötét pej mén eredeti normán faj ap. Jean Bar any. Lapin; 40 írtért. Istálópe'nz 5 frt ; zab, takarmány piaczi áron ; jó istálókról gondoskodva van. Jelentések Mentler Gyula kasznár úrhoz czimzendök. CARNIVAL 1875. febr. 1-től fogva Káposztásmegyeren : telivért 105 írtért, félvért 62 frtért fedez. — A kanczák számára jó istállók, boxok és paddokok vannak. Takarmány piaczi áron. Istálló és kiszolgálási pénz 30 kr. A honnan több kanczával legényt is küldenek, ott csak 15 kr. Bejelentések a pesti verseny-egyleti titkársághoz intézendők, bol a kanezák elvitele előtt mindennemű járulékok lefizetendők. COUNT ZDENKO 8 é.. sg. m. ap. Buccaneer a.egy Caster kaneza (The Caster, Emiliustól) egy Comu s-kanczától stb. fedez I Ausztriában, Vöklabruck mellett az Alpine-Studfarmban febr. 1-töl kezdve néhány idegen kanczát 100 írtért és 5 frt istálópénz. Kényelmes istállók, és takarmány piaczi árak mellett. Bejelentés Cavaliero J. Wien, Lichtenstcg 2. STANLEY, apj. lvnowley anyj. Allegrn. Fedez telivér kanczát 100 írtért, félvér kanczát 50 frtért. Bejelentések Beesőn istállómesterbez intézendők Tatára. Fogadási ajánlatok: Az alábbi két futamban nevezett lovak ellen alólirt következő tételeket ajánl. 1875-ki ausztriai derby: 5 Csillag. 6 Palmyra. G Camelia. 8 Freekirk-mén. 10 Renée. 10 Insolvent. 10 Bátor. 10 Altgraf. 10 Walkyre. 12 Constanz. 12 Mrs. Day. 1 2 Hyppona. 15 Talisman. 15 Przedrvit. 15 Cosmopolit. 15 Csalóköz. 20 Daylight. 20 Eilig. más lovak ellen 20-at, 100-at ad 1-ért. 1875-iki északnémet derby: G Recorder. 12 Germania. 6 Palmyra 12 Carlist. G Waisenknabe 15 Goura. 10 Camelia. 15 Talisman. 10 Walkyre. 15 Insolvent. 10 Miechowitz. 15 Mac Greger. 10. Consanz. 15 Csalóköz. 10. Csillag. 20 Daylight. 10 Freekirk-mén. 20 Eilig, más lovak ellen 20-at, 100-at ad 1-ért. Ajánl továbbá az 1876-diki Eszak-német derbyre nevezett lovak mindenike ellen legkevesebb 28-at 1-ért, az 187G-diki orsztr. Derbyben nevezettek ellen pedig legkevesebb 25-öt 1-ért; valamint más nevezetesb kül- és belföldi versenyben nevezett lovak ellen a lehető legmagasb arányokat. Hamburg, Balmhofstrasse 11. Karl. Heinr. Lehmann. A prágai, eopronyi és pardubiczi versenyegyletek nem rég tartott bizottmányi üléseiben elhatározták ez egyletek titkári teendőivel Cavaliero urat megbízni, ki e megtiszteltetést el is fogadta. Utóhangok. (A vadászidény zárlata. Hiúzok, vaddisznók, farkasok, medvék Beregben. — Szolyvai vadászatok. — Kondoros-sz.-milclósi kSrvadászat. — Berzenczéröl). A vadászat zárlata bekövetkezik már mindenfelé ; szögre kerülnek a fegyverek, s a hajtók lármája helyett csend uralg az erdőben. — A lefolyt vadászatokról azonban még van egy csomó tudósításunk, melyekből az érdekesbek, s egyes vidékek vadászati ismertetésére vovatkozókat, ezennel közöljük. * * * Beregmcgye vadászati tekintetben még mindig megfelel régi hírnevének, s erdeiben, berkeiben a dúvadak nagy változatosságban találhatók. — Január 21-ról irják onnan lapunknak, bogy a Turja-polenai államerdőségekben január elején mc'g nem levén igen nagy hó, az ottani főerdész vaddisznóvadászatra ment 4 vendégével a Boroskövi völgyben, köztük Tiehy főhadnagy, egy kitűnő lövész is. A czél vaddisznóvadászat volt ; azonban más ritkább vad jött puskavégre . . . Alig álltak el a lövészek, alig kezdődött meg a hajtás, midőn a főhadnagy rövid időközzel két lövést ball szomszédai felől, majd sebesen közeledő szökellésekkel egy gyönyörű hiúz vágtat elő, melyet egy jól irányzott lövéssel le is teritett. Tichy azt hitte, hogy az előbbi lövések ezen hiúzra voltak szánva. Az első lövést tett vadász pedig ugy vélekedett, hogy a második vadász lőtte le a hiúzt, melyet ő is erősen talált. Képzelhetni tehát az örömöt, midőn a hajtás végével a 2-ik és 3-ik lövést tevők, mindegyike egy hiúzt hozott elő, a hajtók pedig egy harmadikat is, mely nem meszsze az első lövés helyétől találtatott, az erős lövéstől kimúlva; s így egy hajtásban 3 hiúz esett, oly eredmény, minő e fajta vadra, igen ritkán fordul elő. Magyarázatul szolgálhat azonban, liogy a hiúz nőstény volt két kölykével, de mindegyükök már szép példányi- • * * Ugyanazon erdőkben azonban töméntelen róka és vaddisznó is van, azonkívül farkasok, medvék — és csodálatosan : szarvasok is ; és Ile à la Crosseban falkámhoz még egy kutyát kaptam. »Major«-nak hittak és Cerf-Yolával egy tájékról származott, hasonlított is hozzá. Meglehet, hogy közel rokonok is voltak, talán egy anyától származtak ; de bármiként állott is a dolog, Cerf-Yola a feltalált testvért nagyon gyanús szemmel nézte, és a hol csak lehetett, kikötött vele. Mikor Fort Carltonból elutaztunk, a két eb hasonlatossága egy kis accidensre adott okot. Jóval hajnal hasadta előtt fogtunk be ; szörnyű hideg volt ; keleten a holdat süríí felleg takarta s az egész tájék vad, komor látványt nyújtott. A szegény mogorva ebeket az indiánok fogták a szán elé. Koromsetét volt még és a nagy sietségben Cerf-Volát utolsónak találták befogni, holott eddig mindig élén járt a fogatnak ; helyébe pedig az újonnan jött Majort állították. Mikor a terhet felraktuk, a hátsó eb nagyon gyanúsan vonitott, morgott és rugdalózott. A sötétben nem igen lehetett e nyugtalanság okát kitalálni, de mihelyt megfogtam Cerf-Vola orrát, már tudtam bányadán van a dolog. A tévedést azonnal eligazítottuk ; de vezető ebemnek a dolog sehogy sem akart kimenni a fejéből. Valahányszor szerét ejthette, megfordult és neki rontott Major-nak ; ezt a váratlan támadás ugy kihozta sodrából, hogy rögtön capitulált és bukfenczet hányt. Ilyenkor Spanker, a második »hátsóeb«, szintén beverte fogát valamibe, kapkodott, marakodott, s hol a nyomában levő eb fejét, hol az előtte ballagó jó barát farkát csipdeste. Valahányszor uj eb jött a szán elé, mindig volt veszekedés és rettenetes zűrzavar ; az ebek egymást föltaszigálták, széttépték a köteleket, nagy gomolyba hengeredtek, és ha az ostorral közéjök csaptam, a dolog csak roszabbra fordult, mert Spanker és Cerf-Vola ilyenkor azt hitték, hogy az uj társ harapta meg őket. Néhány napig tartott ez a folytonos marakodás, a míg nagy nehezen anynyira megismerkedtek az ujonczezal, hogy békében hagyták. III. Makfarlane Roderick. Első czikkiinkben jeleztük már, hogy a »Iludsonbay-company ügynökei mily sok nehézséggel küzdenek. Butler ezen ügynökök közül bemutat egyet, kinél alig próbált valaki többet az észak e zord vidékein. Ezen ember Makfarlane Roderik. Gyermekkorában hagyta még el szülőföldjét és jóformán ifjoncz volt még, mikor már bejárta a Mackenzie folyam vadonjait. Tizenhét éven át volt elkülönítve a világtól, de a lesújtó, rettenetes magány nem fosztá meg szelleme rugékonyságától, sőt fogékonyabbá tette a megkapó nagyszerűség iránt, mely a természet e végtelen elhagyatottságában nyilatkozik. Bátran lépett a fárasztó pályára, melyet választott. Testalkata nem volt ugyan igén izmos, de megküzdött bátran fagygyal, sötétséggel, nélkülözésekkel, bejárta a Pell, a Mackenzie, a Liard partvidékeit és feljutott az eddigelé ismeretlen Anderson folyamig. Itt, az északi sarkkörön jóval tul, megalapította a prémtársulat legészakibb s legmesszibb állomását. Tél közepén meglátogatta a jegostenger partjait, vigy felkereste az eszkimókat amaz öböl sivár partjain, mely Hudsontól, Angolország legszerencsétlenebb utazójától vette nevét. О rá nézvo e vidék nem volt oly sivár ; örömest foglalkozott természetrajzi kutatásokkal, osztályozta ama számos madárfajokat, melyek nyáron meglátogatják e zordon vidéket. Minden utazását hóczipön tette meg, vagy ebeit hajtva vagy utat készitve nekik a hóban. Egyetlen tél alatt a Mackcnsie folyamtól a Missisippihez utazott, egy és ugyanazon szánkán 2000 angol mfd-nyi utat végezve. Husz évi távollét után tett először látogatást hazájában, Angolországban, innét visszatérőben volt, midőn megismerkedtem vele. О akkor elbeszélte az északi utazások minden csinját-binját, melyeket mind igen jól ismert. Erődében szép könyvtárt is gyűjtött össze, melyet igen gondosan tanulmányozott, mikor nem volt dolga. így pl. különösen az északi felfedezési utazások történetében igen jártas volt ; és igen ügyesen el is beszélgetett azokról, a többi közt gyakran mondogatá, hogy odaaduá jobb karját, ha részt vehetne egy északsarki expeditióban. A battyu-tó mellett voltunk és egy reggel 30 fok hidegre ébredtünk. »De szép reggelünk van!« kiáltott fel és végig nyujtozott bivalybőr fekhelyén. Es ezt nem tréfásan, hanem egész komolyan értette. в» £