Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-12-01 / 48. szám

I 324 Vadász és Verseny-lap. December 1. 1875. I Végül egy nevetséges esetet kell megemlítenem, mely egy barátommal a Bretagneban történt. O is meg akarta próbálni a vadászat e veszélyes nemét. Midőn tehát a vadkan körül volt fogva, s a falkával ugyancsak kezdett meggyűlni a baja, remegve közeledett, nekivágott a késsel a kisze­melt áldozatnak s elszaladt, de a másik perczben már a légberepült, egyik oldalra ő, másik oldalra a sapkája. Szerencsére a vadkan figyelmét a vö­rös sapka vonta magára, annak rohant s bará­tomat ekkép egy kis ijedtségen kívül semmi na­gyobb baj nem érte. * * * A farkasok és a vaddisznók, mint a »Chass. Il­lustrer irja, nagyon elszaporodtak Francziaország- ban. Az eurei kerületben közelébb a parasztok tartottak nagy hajtóvadászatot, s a messengérei uradalomban egy hajtásra két vadkant, s egy má­sikban ötöt, s ráadásul egy süldőt is ejtettek el. Az indrei kerületben pedig a farkasok garázdál­kodnak szörnyen. Hajtóvadászatok rendezése által igyekszik a föld népe e kártékony dúvadtól sza­badulni. — Az ardechi kerületben a farkasok szintén oly nagy számban jelentkeznek, hogy a faluk folyamodtak a prefecthez hajtóvadászatok tartása végett. — Saint-Étienne de Ludgenesben pe­dig egy pásztor keze alatt volt 397 juhból egyet­len egy nap alatt 98 darabot fojtottak meg s czepeltek tova a farkasok. A nyomot követve, 72-nek a fejét megtalálták, s még távolabb 25-öt megfojtva, de még föl nem emésztve. * sk * Ugyané lap igen mulatságosan irja le egy fran- czia Nimród vadászkalandját. Marehiennes faluból kiindult ugyanis a minap hősünk ama vérmes re­ményben, hogy majd talál foglyot és fürjet quan­tum satis. Barátja ígért neki használatra kutyát, s kapott is tőle vasárnapi vadászunk — egy közön­séges falusi ebet. Ez pedig hol hátramaradt, hol a békákat zaklatta a tó partján; majd a juho­kat riasztatta szét, sőt a szélmalmot is megugatta ; de a vadakra sehogy sem akart gondolni. Az órák azonban gyorsan múltak, s a tarisz­nya még mindig üres volt a vadtól. Egyszer a kuvasz észrevesz egy csapat baromfit, mely épen a barázdák között legelészett. Nosza rajta ! mint a nyil rohan közéjök a kutya, s alig pár perez alatt nehány pulykát fojtott meg féktelen jóked­vében. De vadászunk türelmének is megjött ám ha­tára, s felboszankodva, meg akarta a gonosz »Fa­nor« t büntetni néhány kásasörét erejéig, feledve, hogy már nyulgöbecscsel van fegyvere megtöltve. Irányozta tehát fegyverét az eb — hátsó részé­nek, s durr .... az eb egyet sem vakkanva le­rogyott a megfojtott pulykák mellé. Hanem ekkor megszállá az ijedtség. Egyrész­ről az odaérkezett majoros csípte galléron, az okozott kár megtérítését sürgetve, másrészről ba­rátjának zsörtölésétől kellett tartania, ki oly ku­tyát vesztett, melyből idővel még válhatott volna jó — házőrző eb. Miután az okozott kárt savanyu arczczal meg­térítette, hazafelé indult s lesütött fővel azon töp- renkedett, mikép engesztelje ki a gyászos véget ért »Fanor« tulajdonosát. Eközben előkerült a mező csősze is, ki messsiről szemlélte a pulykák­kal való küzdelmet. — Nem ön-e az ur, — incselkedett, — a ki­nek a kutyája az elébb ugyancsak fojtogatta a pulykákat ? — Látja, hogy nem ! — förmedt rá Nimró­dunk, — hiszen kutyám sincs! — Az igaz ! — mondá a csősz, csakhogy gya­nús mosolyt vetett a terjedelmes tarisznyára, mely a megboldogult »Fanor« hült tetemeit takarta. * * * Nem lesz talán érdektelen tudni, hogy a pá­rizsi »halles centrales«-ban egyes vadak mily áron keltek e napokban. Közlünk annálfogva erre nézve pár adatot. A szarvasok és őzek 100 — 150 frankon keltek; zergék 35 — 50 frankjával; dámvad 50—60 fr., vaddisznó 35—70 fr., nyúl 4—6 fr., házinyűi 1—4 ft., tengeri nyúl 1 fr. 2 fr. 50 centimig; süketfajd 30—40 fr., nyir fájd 5—10 c.-ig ; fáczán 5—7 fr., fogoly 2 fr. 50—3 fr. 25 c. ; vörös v, szirti fogoly 3 — 3 fr., szalonka 3 fr.—4 fr. 50 e., fürj 80 c. —1 fr. 25 c. pacsirta (12 db) 1 f. 75 c.—2 f. 50 c., rigó (12 db) 40—50 c., vadrécze 2 fr. 50—4 fr., házi réczék 2 f. 50—4 fr, vadgalamb 50 c.—1 fr. * * * Hogy »kupaktanács« nemcsak hazánkban, de a müveit Francziaországbin is van, tanúsítja ama példátlan barbarizmus, hogy a szajnakeriileti ta­nács engedélyt adott — a »Chasseur Illustr.« szerint arra, miszerint a szalonkákat egész ápril 30-ig lehet vadászni. Vegyes, Királyné ő Felsége, kinek nevét megszoktuk mindenütt legelői látni ott, hol valamely nemes, emberbaráti tény s emberiségi irányzatú intézetek fölst'gélése s virágoztatása van szóban, legköze­lebb a bécs-hernalsi katonatiszti árvaleánykák in­tézetének emelésére — illetőleg a viszonyokhoz képest több árvaleánykának az intézetbe fólvehe- tése czéljából fölhívást intézett egy melegen irt levélben az osztrák-magyar birodalomban lakó ne­mesen érző hazafiak és honleányokhoz adakozás végett. 0 Felsége királyasszonyunk maga, a ke­gyes adakozást tízezer forinttal nyitotta meg. Eddigelé adakoztak még: Albrechtfőherczeg 5000, Vilmos főhg 2000, Lajos Viktor főhg és Mária főherczegnö ezer-ezer, Salvator Károly, Lipót, Zsigmond, Keiner és Henrik főherczegek s Erzsé­bet és Krisztina főherczegnö egyenkint 500, wür- tembergi Vilma, Eugénia főherczegnö szász-száz forintot. Ferencz Károly főhg 5000, egy névte­len adakozó 4000, Ferdinand toskánai nagyher- czeg és neje 1000, Auersperg herczegné szül. Festetich Johanna grófnő 1000 s Zinner Adalbert szintén ezer forintot. Ç jótékony adakozás élénk folyamatban van. * * * Ifj. gr. Almásy Kálmán és neje, gr. Batthyány Elemér, br. Orczy Elek és hg Czetwertinsky a övö hóban, mint halljuk, Angliába utaznak, hogy a ............falka vadászataiban részt vegyenek. * * * Az orosz »Invalide« egy oly távlovaglás felől ir, milyet még senki sem tett eddig. Pauloffa nevű kozák 50 nap alatt egy lovon 3000 kilo­méternyi távot hagyott hátra Lau-Tchéou-Fon (Kina) át Ziitsan első orosz postáig. Éjjel-nappal utazott, naponkint csak négy órát pihenve s két órát vágtatva haladva. * * * Az ásványvízzel való gyógymódot, mint sikeres eredményűt az állatoknál, melegen ajánlja a »Schles. Landw. Zg.« Egy teli vér ló — úgymond — mely előbb influenzában szenvedett s erős köhögési inger gyötré, 60 emsi korsóval, — naponkint két korsót használva — teljesen kigyógyult. Ugyané vizet sikerrel használták idült bronchitisben szen­vedett kosoknál is. A wiesbadeni keserüvizet és a selters-vizet pedig májkóros és sárgaságban szen­vedő ebeknél alkalmazták haszonnal ; inig a szó­davizet a szarvasmarhák főipuffadásánál. * * * A göhrdei császári udvari vadászatok. Már többször emlékeztünk meg a göhrdei nagyliirü vadászatokról, még a hannoverai királyság fény­korából és azóta is. A vadászkedvelő német csá­szár é vadászterületet a régi jókarban tartatta fönt, s hajlott kora daczára, szenvedélyes részt szokott venni a vadászatokban, mit sem törődve a fáradsággal és az idő viszontagságaival. így közelébb is e hó 19-én és 20-án, daczára a zord esős időnek, a császár egyetlen-egy hajtást sem mulasztott el. Az első napon tartott vadkanhajtás, az ismer­tetett derék kanászkopókkal, és egy kis rőtvad- vadászat eredménye 125 darab sertevad és 9 db rőtvad lett. A másodnapi nagyobb mérvű rőtvad­hajtásnál 41 szarvas, 57 db dámvad és 5 őz, ösz- szesen 232 darab fővad ejtetett el, melyek közül a császárra 14 szarvas, 10 dámvad, 2 őz esett, mig az első napi vadsörtés-haj tásnál 5 nagyobb és 7 csekélyebb emsét ejtett el. Vadászvendégek voltak ott a koronaherczegen és Károly királyi herczegen kívül : a mecklenburg-schwerini nagy herczeg, Vilmos mecklenburgi herczeg, Hohenlohe- Langenburg hg és számos meghívott vendég Ber­linből, s Hannovera tartományból. * * * Angliában az agárversenyeknek nincs vége hossza. A »Field« legutóbbi száma 15 hasábra terjedő versenyek leírását hozza a múlt hétről. Lehetetlen csak rövid ismertetést is megkisérienünk e tömén­telen versenyrő1, melyekben mégis, a legkevesebb, hogy 15 —16 pár agár mérkőzik. — A Waterloo cup najja jövő febr. 16-kán lesz, s a kedvenez agarakra még jó hosszú ajánlatokat lehet kapni a bookmakerektől. * New-Yorkban ismét kitört a lovak közt az epizoo­tic kór, mely köhögéssel, a mandulák megdagadá- sával, a szemek könyezésével s orrfolyással kez­dődik. Az ottani állatorvosok a jártatást ajánlják, de meleg istállóból rögtön a hidegre kilépést tilt­ják, mint amely a legkárosabb hatással van a beteg lovakra. * * • Br. Lejeune — a baden-badeni galamblövésze­tekről ismeretes jó lövő — nov. 3-án éjjel a ba- deni club kertjében — hol Hubertust ünnepelték — oly szerencsétlenül esett vagy bukott el, hogy reggelre meghalt. A báró már koros em­ber volt. Irodalom, Fekete Bénát kiadásában épen most jelent meg egy korszerű mü : »Athletika« Molnár La- jos-tói. Ajánlva Esterházy Miksa grófnak. A 188 lapra terjedő munka — az athleticismus esz­méjének terjesztése körül oly sokat fáradozott szerzőtől — igen érdekes és tanulságos olvas­mányt nyújt, — a honnan méltán is ajánlhatja a mü első lapján e könyvet a magyar a*hletikai club igazgató választmánya a nagy közönségnek. Irálya tiszta, élvezetes, kerülve ama száraz mo­dort, mely a szakmunkákat átalában jellemzi s unalmasakká teszi. A tartalom több szakaszra van beosztva. Szerző, bevezető beszéde után elő­ször az athleticismust ismerteti; majd elmondja, mily fontossággal birt az athletika a régieknél, a különböző népeknél ; értekezik az athletika kü­lönféle nemeiről, hatásáról ; elmondja mily össze­függésben van az az egésségügygyel, a neveléssel ; elmélkedik az athletika jövőjéről a nemzeti élet­ben. Mindezt egy függelék követi, mely tárgyalja a magyar athl. club történetét ; a. m. athl. club alapszabályait, viadalszabályait, végre a magyar athl. club. alapitó, pártoló és választm. tagjainak névsorát. — A legmelegebben ajánlhatjuk e nagy szorgalommal irt könyvet olvasóink figyelmébe. Kapható : Fekete Bernât könyv- és mükereske­désébeu Pesten (Dorottya-u.), Ara 2 firt. Szt — k urnák Zomborba. A jóizü kis elbeszélé­sért köszönetünket. A lapnak a megváltoztatott helyre küldését elrendeltük. B. Z. urnák Leleszre. A bizalmunkba ajánlott ügyben minden lehetőt megteszünk. A küldött ér­tekezést köszönjük, de kissé röviditnünk kellett. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fér. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents