Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-12-01 / 48. szám

322

Vadász- its Verseny-lap.

December 1. 1875.

kecskenyájat rohant meg s öt kecskét ragadt el. E vakmerő állatok szemtelense'ge már annyira ment a múlt héten, hogy a falu közepén levő egyik kertből két juhot hurczoltak el.

Binder József, erdész.

(ItlâtTtMëY’ésgek

Agárdon f. hó 21-én újra galamblövészet tartatván, az első egy a master által fölajánlott tiszte- letdijra történt, 3 galambra. Egy elhibázott galambbal a versenyző kiesik. Tét 2 frt, melynek kétharmada az elsőé, egyharmada a másodiké. Puskák távolsága, mint az első díjnál. ADgol versenyszabályok. — Az eredmény következő volt :

1. 2. 3.

Gr. Zichy Jenő 111 I.

Gr. Esterházy Andor 1 0 1 II.

Br. Fiáth Pál 10 0

Kund Jenő ur 10 0

Kiestek : br. Bernrieder József, gr. Bombelles Lajos, gr. Cziráky Béla, gr. Cziráky János, gr. Esterházy Béla, gr. Esterházy László, Fekete Izidor ur, Inkey Antal ur, Nagy Elek ur, gr. Ná- dasdy, br. Trautenberg, gr. Zichy Béla.

Aztán kulönfogadns történt (15 frt), melynek eredménye imez :

1. 2. 3.

Gr. Esterházy Andor 1 0 1 I.

Gr. Bombelles Lajos 10 0

Gr. Zichy Jenő 0 10

Végre gr. Zichy Irma tiszteletdijára történt a verseny, 5 galambra ; 2 hibázott galambbal versenyző kiesik. 5 frt tét, melynek kétharmada az elsőé, egyharmada a másodiké. 16-os puska 23 m., 12-es 24 m. Ez évben díjnyertes 25 m.-ről lő. Angol versenyszabályok.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Gr. Zichy Jenő

1

1

1

1

0

1 1.

Gr. Bombelles Lajos

0

1

1

1

1

0 II.

Gr. Esterházy Béla

1

1

0

1

0

Gr. Zichy Béla

0

1

1

1

0

Gr. Esterházy Andor

0

l

1

0

Inkey Antal ur

1

0

1

0

Nagy Elek ur

1

0

1

0

Br. Trautenbcrg

0

1

1

0

Kund Jenő ur

0

1

0

Gr. Nádasdy

1

0

0

Br. Fiáth Pál

0

1

0

Kiestek ; gr, Cziráky Béla,

gr

. Cziráky János.

gr. Esterházy László, Fekete Izidor ur.

Egy kis róka-kaland.

E lapok utóbbi számaiban oly igazi waidgerecht humorral előadott »róka bucsuzója« eszembe juttató egy ily ravaszszal történt kalandomat.

Nehány év előtt B.-megyében voltam, hol gróf B., ki igen szenvedélyes vadász volt, de leginkább a róka-ásást kedveié — meghitt egy kipuhatolt rókafészek kiemelésére. Elindultunk tehát illendő erővel és szerszámmal, továbbá két kis, de igen kitűnő borzeb kíséretében a róka komáék kiásásához. — Borzebeinket a rókalyukba bocsátva, csakhamar hangot adtak és kezdték a bennlévö róka-családot keményen attakirozni. — Mi tehát biztos tudatban megkezdtük az ásást, mely — miután a lyuk fiatal füzerdőben volt — a fák gyökereitől kissé nehezen ment.

Ezalatt a »daxi« kiczepel farkánál fogva egy fiatal, macska-nagyságú rókát, melyet már a lyukban megfojtott volt, és ismét visszabujik a lyukba, a kezdett győzedelmes harczot folytatandó.— Ezalatt beesteledett, mi azonban vadászhevélyün- ket legkeve'sbbé sem liüté le, sőt csak fokozá, s mi száraz gályákból tüzet élesztve, arra az erdőben fát vágva, szép tüzet élesztőnk, melynek élénk világa mellett keményen ástunk tovább, hát még mikor a »daxi« egy újabb megfojtott rókasuhancz- ezal kedveskedett ! Daxi újra bement, mi pedig kétszerezett hévvel ástunk és hordtuk a fát a máglyára. Benn ugyancsak morogtak a farkasszemet néző állatok ; néha-néha hallatszott egy vigyázatlan rókakölyök jajszava, ha a daxi felé kacsingatva, anyja hasa vagy háta alól, annak éles fogai jót csíptek rajta.

Egyszerre heveskedésünk zuhanyául — zsupsz ! eltörik az ásó ! No de sebaj, itt még a vermellő,

— kapálunk is ezzel keményen, lapátul lcgma- gasb markainkat használva.

De minthogy örökké semmi sem tarthat — mint a komáromi fazekas kályhája — eltörik a vermellő is.

Most már tönkre vágyunk téve ! Benn van még a daxi kemény attakban a vén rókákkal.

Eszébe jut gr. B.-nek, hogy elmenjünk közel eső pusztájára és majd hozzunk onnan ásót is ver- mellőt is — és kis szív- és gyomorerősitést vegyünk magunkhoz, minthogy már éji fél 12 óra volt, és dél óta a koplalók kosztján voltunk.

Úgy is tettünk. — A Daxi is elfáradt és kijött pihenni. De hogy távollétünkben a róka el ne szökhrssék, lyukja valamennyi kijáratát jól betömtük és mindegyik tetejébe egy oly máglyát, raktunk, hogy akár egy ökröt süthettünk volna meg mellette.

A pusztán magunkat a szükségesekkel ellátva, ismét visszamentünk — Félhárom felé volt éjfél után. Az őrtüzek hamar oda vezettek. Minden a legnagyobb rendben volt, minden bejárat tetejében ott égett a tűz, csakúgy pattogott ; — elkezdtük tehát a tüzet eltávolítani és a főbejáratot kitisztítani és bele boesájtottuk a Daxit.« — Daxi bele is ment a lyukba, de nem adott hangot. Várunk, várunk ; egyszerre a Daxi az erdőből jön és ismét be akar a lyukba báni, — mi ez ! ? Újra bebocsájtjuk. Ismét semmi nesz ! Hát uram fia ! egyszer az egyik jáger látja, hogy a Daxi egy egész uj lyukból — mely az előtt nem létezett

— búvik ki ! — Megvizsgáljuk ezt az uj bejáratot, hát mi sül ki, — egyszerűen az, hogy az öreg ravaszdi, mig mi oda voltunk, egy egész uj kijáratot ásott fiacskái segedelmével azok megszabadítására — és el is osont azon velük ; — nekünk osztályrészül a boszankodást — nem pedig drága féltett bőrét hagyva. Úgy gondolom ez aligha nem a »vén lator« tanítványa volt?

Szí—

âftFâ§zaf» ko passât»

Decz. 13-án. (38. sz.) Szabolcs-vajai ag.-társulat vegyes agárverseny ; billikom 100 frt értékben, adja az agi rásztársulat.

Egy pár jó vadászat a pesti róka- kopókkal.

A pár hét óta beállt esőzések miatt, minden oldalról a mély talaj miatt panaszkodnak, melyben a hunterek csülökön felül dagasztják a sarat, s a legjobb lovak is kiállnak egy kissé hosszabb ideig tartó runben. így halljuk ezt a Dunántúlról Agárd vidékéről, valan.int Ürményből is, hol pedig mindkét helyen, köztudomásúlag, az említett vadászfalkák urainak istálóiból a legjobb vadászparipák járnak ki.

A Pest körüli vadászatok e részben némileg szerencsésebbek. A Rákos külső részét boritó ho- mokpászták, s az alantabbi rétségek, — melyeken Ravaszdi koma is szívesebben veszi szala- dási irányát — helyel-közzel alkalmat adnak a lovak könnyítésére, s igy lehető volt, hogy a pesti vadászok most egymásután 3 hétig hetenkint ötször vadásztak. — Ugyancsak ez időszakban történt a falka legszebb vadászata az idén. Az egyik nov. 13-kán a Sikátor-Péczel- Kerepesig tartó vadászat volt, melyet lapunk 46. számában már említettünk, s mely 2 óra 15 perczig tartott.

A másik nov. 15-én, a gödi kiránduláson történt, midőn a Duna mellett felzavart róka a váczi hegyeken át egész Nógrádba űzette magát, ott visszafordult, s ismét Szöd-Rákosig hajtatva, jó két óráig tartó, hegyen-völgyön át űzött vadászatot adott. Végre a múlt héten a nov. 22-ki, melyet alább részletesen adunk.

Jelenvoltak e vadászatok legnagyobb részén Ö felségeik a király és királyné, s a pesti vadásztársaság szokott tagjain kivül mint vendégek : Hohenlohe és Metternich hgnők, br. Vecseráné, hg Hohenlohe, hg. Lobkovitz Rudolf ezredes, gr. Hu- nyady Imre, gr. Hunyady Kálmán, gr. Wolken- stein Oswald, Baltazzi Aristid, Captain Gerard stb stb.

*

* *

Nov. 20-án Vecsésre rándult ki külön vonaton a társaság. — Az első nádasból rövid keresés után egy róka kijött, s az indóház közelébeu átkelvén a vasúton, egyenes irányban Keresztutcák tartott; — a szimat pompis volt s nagy sebességgel hajtottak a kopók egész a keresztúri határig, hol kissé csendesedett ugyan az iram, mert az ottani kukoriczákban sok egyes fogoly szétszórva lévén, ez a kópékat kissé megzavarta. E földekből kibontakozva, a keresztúri nádas mellett cl, a szőlők felé tartottak a kopók, — hol egy rövid »chek« támadt az álta1, hogy a társaság egynéhány tultüzes tagja a kopókba lovagolván, azokat a nyomról le szorította. — Felkapták ugyan még, de a szőlő akadálya is közbejövén, csak a hideg nyomot követhették a keresz- tur-péezeli útig, bol a róka nyoma egészen elenyészett — Ezután a keresztúri nádashoz lovagolt a társaság, honnan még egy róka hajtatott ki és az erdőig, melyen túl a sok nyúl megzavarta a vadászatot.

Nov. 22. Angyalmezű. Hideg, szeles idő, melynek következtében a rókák a nádasból ki nem akartak menni, hanem inkább széttépették magokat.

— Az angyalmezőiben két róka, — a paskal- malmi nádasban egy lett a falka áldozatja — minden galopp nélkül, mintán a rósz idő következtében a társaság haza ment.

Nov. 23. Allaghi puszta, szarvasra. Az eleresztett szarvas erős szimatot hagyván, a falka roppant sebességgel Fóth felé haladt, s az ottani szőlőkben rá akadt a szarvasra, melynek kis időt engedvén

— ez tovább, Mogyoród felé haladt, de a malomtól megfordulva, ismét Fóthra ment vissza, s egy parasztház istállójába menekült. Korán lévén még, megkísértettük a fóthi parkban rókát találni, -— de tévedésből a társaság nagy része mcgállittit- ván a ménes kerítésénél, csak gr. Fcstetich Pál élvezhette e szép vadászatot egész terjedelmében.

— A róka a park déli oldalán menvén ki, a f.<l- ka egyik felével a huntsman és egy ostorász utána eredt, a falka többi része más rókát hajtott a parkban. — Az előbbi róka a 8-as cover- nek tartott, innét Palota felé kanyarodott, azután megkerülte a sikátori pusztát és Mogyoród felé iparkodott. — A parkban hátramaradt lovasok akkor hallották meg egy szerencsés szellő segítségével a huntsman kürtölését, s nagy távolságban láttak a ködben tíim dező lovasokat, — sokan, türelmet vesztve, haza is mentek volt már.

— A többiek nagy sietséggel beérték a falkát a fóti szőlloknél, mely innen Mogyoród felé, az ottani kőbánya szélén el, s a szent-jakabi mocsáros réteken át a csomádi erdő északkeleti oldaláig futott egyhuzom- ban. Itt már csak 8 kopó dolgozott ; a többi las- sankint hátramaradt ; az erdőn át egy nagy karikával Sailor és Salomon kopász őt Ital vezettetve, az északnyugati oldalon jöttünk ki, s északnak tartván, a rátóti és szádi völgy déli oldalán fekvő homokbuezkák közt megpillantottuk a rókát ; de sötétedni kezdvén, a kopóknik megmutatni nem lehetett, és ezek a hideg nyomon nem tudván haladni, a ravasz lyukba menekült. — Kiásására vállalkozott ugyan a társaság nehány tagja, nem hallgatva az öregebbek szavára, kik megnézve a helyiséget, nem tartották a nap ily előrehaladott szakában azt lehetőnek, — de tapasztalván a nehézségeket — felhagytak vele — s kegyelmet kapott a derék róka, ki a legerősebb s a legélvezetesebb vadászatot adta ez idényben ; a futam körülbelül 2 óráig tartott, mély fold, hegy, völgy és erdő akadályozván a lovaglást.

Nov. 24. — Somlyó. — A Somlyói erdőt üresen találván, felkerestetett a szt.-jakabi nádas, melyből róka jővén ki, a csomádi erdőnek tartott. — Morgan első ostorásznak sikerült ugyan