Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-11-24 / 47. szám

November 24. 1875. Vadász- és Versenylap. 315 Agarászst, fco p ászát. iVotf. (nap 1). (38.) Szabolcs-Vc.jai agarász társulat ve­gyes agárversenye. Tiszteletdíj, adja Gencsy Ferenczné és Albertné Decz. (nap t). (38. sz.) Szaboles-vajai ag.-társulat vegyes agárverseny ; billikom 100 frt értékben, adja az ag rásztársulat. A galgavölgyi díjagarászat. Meg vagyok győződve, hogy a »Galgavidéki agarászegylet« évkönyvében, az e hó 14-én megtar­tott díjagarászat kiváló helyet fog elfoglalni, mert Királyné 0 Felsége, egyletünket ama kitüntetés­ben részesité, hogy e versenyre saját agarát is nevezni kegyeskedett ; s ez által újabban is meg- mutatá, hogy hazánkban a sport fejlődése iránt kitűnő érdeklődéssel viseltetik. Az agarászat első nap K arpeles Vilmos ur »Kerekharaszti« pusztáján — élénk érdeklődés mel- lets tartatott meg ; kár, hogy kevés nyúl volt s e kevés között is csak elvétve akadt egy pár erősebb ; de már második nap — az egylet bérelt terrénumán agarászván — több és erösb tap­sikra akadtunk. A versenyre 12 agár neveztetett, u. m. : Királyné O Felsége t. k. Szellő. Br. Podmaniczky Géza ez. sz. Fecske. Hunyady Arthur ur h. h. Báró. Dessewffy Ödön ur f. k. Úrfi. Karpelesz Vilmos h. k. Vitéz. Majthényi Adám ur f. k. Mazúr. Majthényi Károly ur h. sz. Mátka. Blaskovits Gyula ur ez. k. Rajta. Ugyanaz ez. sz; Gyöngyi. Isaak István h. sz. Kaeaér. Ugyanez f. sz. Rigó. Máriássy Manó v, sz. Kisasszony. A verseny eredménye: Kaczér Mazúr ■ Mazúr Gyöngyi Úrfi 1 Úrfi Fecske ) Rigó visszav.J Fecske Szellő Báró 1 Báró Vitéz [ Rajt* Kit asszony Rajta Mátka >Kl? .rSZOQV II. összevetés : Báró Mazúr ■ Báró Rajta Kisasszony 1 Kissaszony Fecske | Nyulat nem érvén, mindkettő leesett. III. összevetés : ° I Kisasszony Kisasszony ) így az Ó Felségeik állal adott 50 arany dij nyertese »Kisasszony« lett, de ez báró Podma­niczky Géza által — a véletlen (pár hetes sül­dőn) leejtett »Kaczér«-ral 100 frt fogadásra hi­vatott, s általa a nyertes határozottan meg is veretett, s igy Kaczér, e már három Ízben díjat nyert kitűnő agár, ez egyletnél újabban is a leg­jobb agárnak bizonyult be, miért is tulajdonosa által, Királyné O Felsége rendelkezésére ajánlta- tett fel. Az agarászat befejeztével Hatvanban egy közös banquettre jöttünk össze, hol a toasztok sorát el­nökünk, b. Podmaniczky Géza egy kitűnő felkö­szöntéssel nyitotta meg, éltetvén Királyné Ó Fel­ségét, ki agarászegyletünket ily kitüntetésben ré­szesité. A viszontlátásig januárban. I. A pesti róka-falka a múlt héten ötször vadá­szott, meglehetős sikerrel : s a héten ismét 5 napra van kitűzve vadászat. Most jó idők járnak, s fel kell használni, mielőtt a fagy beállna. Találkozás : Hétfőn Angyalmező 11 '/2 órakor rókára. Kedden alagi puszta 12 órakor szarvasra. Szerdán a Som- lyóhegy 12 órakor rókára. Pénteken Palota ll1/* órakor szarvasra. Szombaton pedig a vecsési ró­kák meglátogatása külön ÍO1^ órakor. Ő felségeik többször résztvettek a vadászatokban, s azonkívül több vendég jött a múlt héten ; többek közt Ho­henlohe herczegnö, gr. Bellegarde és Czetwertinsky hggel (ki vagy két hétig Angliában volt) Gerard kapitány, kivel a hg és gr. B. E. és br. O. E. még az indiai tigris-vadászatokon ismerekedtek meg. Gerard kapitány, ki 10—12 esztendeig állomáso­zott Indiában, egyike a legszerencsésb tigris-vadá­szoknak, mert ez idő alatt, mintegy 130 darabot lőtt * * * Gr. Nádasdy Fér. harrier falkája is ötször va­dász a héten. Találkozás: nov. 22-én a sárosdi téglaház, nov. 23-án az agárdi csárda, nov. 24-én seregélyesi kastély, nov. 26-án sárosdi kastély, nov. 27-én dinnyési csárdánál, nov. 29-én a sá­rosdi Fükrös majornál. * * * Hogy a nagy-mihalyi, ujszászi, mándoki, ko­lozsvári, écskai, ürményi és a!' legújabban alakult czeglédi falkák élnek és müködnek-e, majd talán legközelebb tudathatjuk. Körültekintés az angol sport mezején. (Folyt.) A »Fieldt egyik levelezője Ausztráliából követ­kezőleg Írja le ottani halászati élményét : A múlt ny.iron nehány napot töltöttem Cleve­land Pointban, Morston Bay Queenslandban s ez idő alatt foltamadt bennem a kíváncsiság, látni a benszülötteket, hogy fogják a midlet-et, (Roth- bart). Tumpa mir királylyal egyezségre léptem tehát, hogy egy csónakot és hat emberét adja rendel­kezésem alá, 8 szállítson el törzséhez, mely ak­koriban Kingo szigetén tanyázott. A fuvar, mond­hatom, olcsó volt. Egy palaczk rumot adtam elöl­járóban s ugyanannyit Ígértem, ha visszaszállíta­nak. Midőn a szárazföld eltűnt előlünk, a hat ficzkó, az etiquette-t elodázva magától, egész ké­nyelembe tette magát s sans gene levetették azt a kis öltözetfélét is, a mély tagjaikat födte s ekkor első gondjuk is az volt, hogy a rumos üveg tartalmát vizsgálják meg, mindnyájan jót húzva abból. Megkisérlettem őket lebeszélni ; de ez csak falra hányt borsó volt, sőt még egy másik üveget is előkerestek, melyet addig zsákok alatt dugva tarottak. Ennek aztán az lett a következése, hogy csakhamar mindannyia holt részeg lett s igy kénytelen voltam én és Tumpannie király (az ő felséges kezeivel) a szigetig evezni. Miután a csónakot kikötöttük s a szeszmáinor- ban öntudatlanul pihent legénységet kiczipeltettük, fölüttettem sátramat az öreg Tumpannie király gunyhója közelében, s egy kis tüzet rakatva, an­nak parázsa mellett nemsokára az álmok orszá­gában jártam, kipihenve az evezés fáradalmait. Másnap reggel viradtakor talpon voltam ; de ekkor már a feketék nagyrésze halászatra rándult ki, hogy a reggelit fris halakkal lássák el. Mig ezek visszatértek, addig mulatságból osztri­gákat gyűjtöttem és ettem. Majd bementem a ten­gerszélbe fürödni, egy fekete azalatt őrt állott, lesve a czápákat. Alig lehettem öt perczig a víz­ben, midőn a fekete elkiáltotta magát s én azon­nal kiúsztam a partra. Biztos talajt érezve tal­pam alatt, hátra néztem s láttam egy nagy czá- pát kényelmesen úszni felém. Uszonyai kiálltak a vizből. Látszott, hogy zsákmányhoz készült, mely azonban ezúttal megmenekült a szörny tor­kából. Gyorsan felöltözködve, a törzs tanyájára men­tem, hol a nők a reggeli készítésével foglal­koztak. A mulleteket egészben sütve adták fel, melyet jóizüen ettem ; de a kenyérhez nem nyúlhattam, mert mikor az asszonyok a tésztát gyúrták, ke­zeik és edényeik a tisztaság fogalmától oly távol álltak, mit európai ember nem nézhet el a nél­kül, hogy gyomra felháborodjék. Reggelizés után nyolez legénynyel egy csó­nakba szálltunk, azzal a reménységgel, hogy kel­lemes halászatot élvezhetünk. Várakozásunkban i ! nem is csatlakoztunk. Az öblön átevezve, az : emberek egyszerre néma csöndben , meredten ! nézték a viz színét. Csakhamar az egyik le- : gény egy kis kerengő habocskára mutatott, s a másikkal csöndre intett. Én mitsem értet­tem az egészből ; de láttam, hogy minden em­ber kezében veszi az ő »tu-ru«-ját (félkör-ivet képező háló) s nesztelenül kihúzták a csónakból, engem a csónak kormányzására hagyva. Egy nagy kőit képeztek a legények a raj kö­rül. Oly csöndesen haladtak, hogy még a hal sem vette őket észre. Kis hálójukat e közben fejük fölött tartották. Én nagy gyönyörrel néztem ez érdekes kört, mely mindig kisebbedéit, annyira, hogy az embe­rek már kezükkel érhették egymást. Ekkor a vezénylő egyszerre nagyot kurjantott, mintegy harczi jelt adva. Mindnyájan egyszerre csapták viz alá eddig fejük fölött tartott hálóju­kat a halak után, melyek ijedtükben magasan föl-fölpattantak a viz fölött. Minden egyes ember nehány halat fogott ekép hálójával s többet föl- pattanásközben, a levegőben is. Mindjárt kioltot­ták a halak életét, még pedig úgy, hogy ezek fejét hirtelenében — elharapták. Vidám nevetés közt szálltak be újra a csónakba, dicsekedve kiki a zsákmányával, melyet mindegyik külön tarisz­nyába rejtett. Aztán tovább eveztünk s midőn csakhamar újabb rajt fedeztek fel, ismételték az elébb leirt manővert. Ez a sport reggeli hét órától d. u. háromig tartott. A legények akkorra már annyira ki vol­tak merülve, hogy pihegve nyúltak el a csónak fenekén Aztán, elégülten napi dolgukkal, vigan húzták föl a vitorlákat s Cleveland Point felé haladtunk. Én magamra vállaltam a vitorlák ke­zelését, mig a legénység mély álomba merült s föl tem ébredt addig, mig partot nem értünk. Ott újra fölhúzták rongyos nadrágukat és in­güket s ekkép elkészülvén toilettejükkel, megkö­tötték a csónakot s kihordták a halakat ; engem pedig a szállodához kisértek, hogy ott átvegyék az Ígért palaczk rumót, melynek láttára elkezd­tek tánczolni; igy fejezték ki örömüket a drága ital fölött. Midőn Queenslandból távoztam, kezet szorítot­tam az öreg Tumpannie királylyal, ki szívélye­sen megígérte, hogy ha barátaimmal netalán újra arra vetődöm, törzsénél mindenkor szives fogad­tatásra találok. * * * Eszaki-Skócziában a szarvasvadászat az idén igen szépen sikerült. A többi közt Farguharson ezredes és társasága az inveraauldi erdőségben hat nap alatt 15 darab szép, nehéz hímet ejtett el. Folkestone lord maga hatot teritett le ezek közül. — Az Altonower erdőségben nemkevésbbé szép vadászat volt. Mr. Duff egy nap csupán, öt himet ejtett el s a saison beállta óta több mint negyven him lett biztos lövésének áldozata. Mint a »Field« tudósítója megjegyzi, évek óta nem voltak Észak-Skócziában oly szép és ked­vező eredményű vadászatok. — Richmond hg. és barátai nemkülönben jó sportban részesültek Glenfiddist erdőségben. Egyetlenegy nap a her- czeg hármat ejtett, s Earl of Marst szintén hár­mat talált el. Tournur lord két nap alatt 5 db him szarvast lőtt le. — A gaichi erdőben mr. Hargrave négyet lőtt, mig dr. Russel a dunrobi- ban egy tizágas agancsárt teritett le. — Cairs lord a marki erdőben egy » királyi «-t lőtt, úgy­szintén mr. Coleman és Dansey kapitány egyet- egyet. Másnap pedig az utóbbi kettőt ejtett el. —• Vaughan Lee őrnagy a dundonelli erdőségben szintén kitűnő sportélvet talált. Október elejéig 42 himszarvast ejtett el, melyek között egy 10 ágas agancsár 19 stonet nyomott. — Sir John Stuart és társai Coorthill Lochasonban szintén szép sportnak örvendhettek. Szarvason kívül sike­res grouse-vadásza tot is tartottak. — A black- corviesi erdőségben mr. Dawney és Stamford lord egy-egy pompás »királyi«-t ejtettek el. (Folyt következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents