Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-11-24 / 47. szám

310 Vadász- és Verseny-lap. November 24. 1875. után vadásztak, soha síkversenyben nem indultak, sem akadályversenyben üzleti lovar alatt részt nem vettek. Tét 15 frt ; f. v. f. Blnskovich Ernő ur id. p. k. Gyönyörű, apja Lucknow, a. Aranka. 143 f. gr. Szápáry ív. 1 Gr. Esterházy Miklós p. m. Peter Simple, a. Bticcaner, 140 f. gr. Bombelles Kár. 2 Pázmándy Béla ur Oé. fék. k. Polyxena, apj. Buceaner, a. Polyantus, 140 f, Baltazzi Ar. 3 Hg. Esterházy Lajos :d. p, h. Pull Devil 140 font tulajdonos 0 Polyxena vezet majd a kertészlakig, itt Puli Devil veszi át a vezetést, utánuk Gyönyörű és a keményen tartott Peter Simplo ; a tribünnel szem­közti hosszoldalon gr. Szápáry gyorsitá az iramot, nyomában Polyxena egész a távoszlopig, hol szép verseny keletkezett Gyónj örü, Peter Simple és Polyxena közt, melyből Gyönyörű, a gr. Szápáry mes­teri lovaglásával, egy félhoszszal győztesnek vált ki Peter Simple ellen. Érték : Tiszteletdij és 7 5 frt. IV. Akadályverseny. (500 frt értékű tiszteletdij.) Futhat minden ló, mely 1874—75-ben akadály- versenyben 1000 frtot nem nyert. (Handicap.) Ûrlovarok. Táv 3 angol mértföld, Tét 50 frt, fele bánat ,• a második ló a tét és bánatok felét nyeri. Gr. Szápáry Iván 5é. f. k. Black Flag, apja Buceaner, a. Violet 155 f. tulajd. 1 Mocsonyi Géza ur 5é. sga k. Luisa, a. Pal- moodie (fv.) 142 f. Beniczky Gáb. 2 Gr. Keglevich Tibor id. p. k. Lady Mordaunt (félvér) 142 font Kund Béla 3 Gr. Wolkenstein Oswald id. p. k. Mayflower ap. M. D. (félvér) 148 f. tulajd. 4 Ifj. gr. Almásy Kálmán 6é. p. k. Miss Emelt ap. Newminster (fv. feltart) 152 font gróf Batthyány Elemér 5 Gr. Esterházy Miklós id. sga k. Huntsman Sister (elbukott) Capt. Gerard 6 Az indulás a kertészháztól történt ; az első akadály a farakás, 2-dik a tribun előtti nagy 12 láb széles vizes árok, azután sövény ; — majd a 3 láb magas vályogfal, — tovább ü láb szé­les árok; azután 2J/2 láb magas kemény barrière; onnan az erdő szélén 9 láb széles árok ; azután a nagy 14 láb széles árok, s innen a kertészház háta mögé kanyarodva több élősövény-ugrás, s a pályára kijövet egy árok ; majd ismét a fara­kás, és másodszor körül ugyanazon akadályok mint először, kivéve a vályogfalat, és az erdő alatti nagy 14 láb széles árkot, mely a 2-odszori körülfutásnál kimaradt, innen be a sik pályára, utolsó ugrásul egy sövény, 100 ölnyire a czél- ponttól; összesen 21 ugrás; az akadályok tehát olyanok, mint a tavaszi nagy akadályversenyeknél. — Az indulás csomóban történt, s igy mentek a két-hároin első akadályon át, többnyire Louisa és Miss Emett felváltva elől ; — a kemény barrié- renél Huntsmann Sister lovasa fejtetőre lebukott, s kissé megzúzta arczát, a kancza pedig világgá ment ; a 2-dik körüljárásnál a vizes árok ugrása után Miss Emett is kitört és feltartatott. A nagy árok táján a verseny még eldöntetlen volt, miután Mayflower elég szépen ment ; de a sikpályára befordulónál Blackflag elhagyta őt és a vezető Louisához felmenve, derékfutásban jött vele egész az utolsó sövényig, melyet repülve véve, határo­zottan elhagyta őt, és jóformán biztosan nyert pár hoszszal a szépen és helyesen lovagolt Louisa ellen. Érték : tiszteletdij és 112 lj2 frt az első­nek, 112 '/2 frt a 2-diknak. így végződött az idei utolsó meeting a Ráko­son és alkalmasint Magyarországon, és csak örü­lünk, hogy e zárórában Dunán innen- és túlról oly sok jeles fiatal lovas élénkité a versenyeket. A székesfehérvári vadász-versenyek. Börgönd, nov. 14. 1875. A Fejérvár vidékére tervezett sik- és vadászver­seny ma tartatott meg Börgönd pusztán, mely kö­rülbelül egy jó fél órányira fekszik Székesfejér- várhoz ; egyszersmind oly hely, mely a vadászver­senyzők számára sok és nagjT választékát a termé­szetes akadályoknak szolgáltatja. Van itt fensik, melyre fel és melyről le igen csinos lovaglás esik ; van itt magas töltés, mely a versenypálya tervébe kétszer esett ; van itt mocsár, széles, — rendesen nem vehető vizes árok, liciumos kertárkok, sövények stb. elég számú jó istálló, s a fensik lejtőjén a néző közönség részére pompás termé­szetalkotta gyepes tribune, a honnan az 5 angol mfldes vadászverseny minden momentumát, ha szabad szemmel nem is jól, — távcsövei azon­ban kitünőleg láthattuk. Az idő gyönyörű, derült, meleg volt, csekély déli szél által mérsékelve. Reggeli 10 óra táján Fejérvárról s a messze környékről Bőröndre ér­kező vendégeket fogadta a kopászat idényére itt Börgöndön maguknak egy vadászszállást berende­zett két szeretetreméltó ifjú házi ur, gr. Cziráky Béla és János. ... ,,iaf A vendégek között láttuk hg TaxÍ3 Lamoral ezredest, a 9. és 10-ik huszárezredek számos tiszt­jét , környékbeli birtokosokat, az agárdi kopász társaság minden tagját s igen fényes, előkelő hölgykoszorút. D. e. 101j2 órakor a pályabirák ; gr. Esterházy László, hg Taxis Lamoral s gr. Nádasdy Ferencz urak a nyerpont körül, — a néző közönség a fentemlitett fensik lejtőjén a nyerpont irányában helyet foglaltak s kezdődött a sikverseny. Távolság 11/2 mfld. Tiszteletdij, adja gr. Zichy Béla. Futhat minden ló; tét 10 frt. f. v. f. te­her 150 vfnt ; telivérre 5 fnttal több. Indult három ló : Gr. Zichy Béla s. p. telv. k. Fernande, 155 font tulajd. 1 Lónyay Bérezi föhdn. fék. félv. k. Postscript, 155 fnt. tulajd. 2 Gr. Cziráky János s. p tvér. k. Carina 3é. 143 fnt. gr. Esterházy Béla 0 Carina körülbelől egy mfldig vezetett ; de ereje csökkent, mire Fernande, s Postscript előre nyo­mult ; s Fernande egy lóhoszszal nyert. Második volt a vadászverseny, 5 mfld távolság, tclicrkiegyenlités nélkül. Indult 8 ló. Gr. Esterházy Béla, id. t. b. Vitéz, ap. Zet­land tulajd 1 Gr. Nádasdy Ferencz tvér. sg. k. Elsbeth, Blair-Athol. gr. Kinszky Zdenko 2 Gr. Zichy Béla félv. 6é. sz. h. Gyöngy. Sir Watkin tulajd. 3 B. Trautenberg Frigyes félv. id. sg. k. Schneke. Dániel O Rourk tulajd. 0 Gr. Cziráky Béla félvér id. p. k. Remem­ber-. - tulajd. Gr. Zichy János 4é. fév. p. h. Triel lova­golja ifj. gr.Esterházy László 0 Gr. Bréda főhadn. id .félv. sg. h. lov. Ivánka hdn. 0 Gr. Pálffy Arthur hadnagy i. s. p. h. Ali félv. tulajd. 0 E vadászversenyt indítványozta, rendezte, a pá­lyát kitűzte és vezette Zaitsek kapitány. Zaitsek a hadseregben ép úgy, mint a sport terén sokkal ismeretesebb jelenség, semhogy ö bármi dicséretre is szoruljon. A vadászatot ő vezette, öreg de el- pusztulhatlan Melior lován. A börgöndi tó mellől a nézőközönség előtt indult fel egy földszakadá­son a börgöndi fensikra, 30—40 lépésnyi távol­ban meglehetős sebes iramban ; lovasaink utána, ügy látszott, a lovak nem sejtették, minő mulat­ság vár reájuk; mert a mint a nézőtér mellett elszáguldtak, meglehetősen viaskodtak lovasaink felháborodott paripáikkal. Alig tűntek el lovasaink a földszakadásban, már is előtűnt a fensikon Zaitsek kapitány, ki itt egy félholdat vágva, a nézőközönség másik oldalán a fensik legmerede­kebb lejtője felé tart ; lovasaink sebes iramban utána. A mint a lejtőt elérték lovasaink, egy­szerre egy tömegben volt az egész sereg ; gyö­nyörű volt látni, a mint Zaitsek kapitány Meliorán mint egy völgynek szorított őz, ugrásokban neki­ereszkedik a völgynek. — Lovasaink, ki lépve, ki csúszva ereszkedik alá. — Természetesen itt ismét nagy térelőnyt nyert az amúgy is szívós, sebes »Melior«, iparkodni is kellett lovasainknak, hogy a vesztett tért ismét megnyerhessék. E se­bes iramban érték el az első mesterséges sövényt, melyet mind a 8 ló szabatosan ugrott át. Innét a lovagraj beugratott egy liciumos árokkal körül­vett kertbe, s másik oldalán ki ; a vasúti töltésen át, tovább a börgöndi határárkon, úgyszintén a dinnyési indóháznál lévő országút árkán keresz­tül, ismét a vasúti töltésnek; innét a dinnyési tó mellett el a dinnyés-börgöndi nádasnak. Itt a practicus huszár és vadászlovas látván, hogy a gyerekek, szegény lovaik rovására igen nekitü- zesedtek ; gondolta, jó lesz az ifjú tüzet némileg lehűteni, egyszerre belovagol a dinnyési tóba ; a lovak térden felül a vízbe s mocsárba; mintha csak időt akart volna adni a habzó lovaknak erőgyűjtésre. A mint látá, hogy együtt van az ifjúság, neki vezeté Zaitsek a lovagrajt a vízzel megtelt dinnyés-börgöndi nagy csatornának, s a mint bokán felül a vizben volt, a versenypályá­ból kiugrat Zaitsek, sapkájával int »neki fiuk !« Képzelhetni , mikint iparkodott az ifjúság ki e kellemetlen lábviz-fürdőből. Innét fél tojásdad idomban ment a pálya, a nyerpontig. Itt kezdődött a »hajrá«, majd Vitéz, majd Gyöngy, majd Schneke vezetett ; ez utóbbi először ugrotta a z utolsó sövényt, 8 azt hívők, már ő leend a győztes. Azonban Vitéz és Elsbeth sem hagytak ma­gukra sokáig várakoztatni ; mert nyilsebességgel a küzdtéren termettek, hol igen érdekes harcz fej­lődött ki Elsbeth és Vitéz között, melyben Vitéz egy lóhoszszal lett nyertes az erősen hajtott Els­beth ellen. Gyöngy jó 3-ik, Schneke 4 ik, Re­member 5-ik, Triel 6;ik, Ivánka lova 7-ik, Ali a vizes csatornánál feltartatott. Ez egyike volt a legérdekesb versenyeknek, melyeket valaha láttam. A comicum végett legyen szabad egy »match «-ot leírni, azaz csak megem­líteni, melyet gr. Cziráky János és gr. Esterházy Andor két, minden educatió nélküli ponyn lova­golt; mindkét pony azonfölül hogy lovagolva egyik sincs, még ama jó tulajdonnal is bir, hogy mind­kettő sokszor csökönyös, de mindig rugós. A mi­dőn nagynehezen átverték e két furfangos álla­tot a nádsövényen, az egyik futni nem akart ; néhány ur addig a másikat ijesztette, hogy aka- rátoskodó pajtását és versenytársát várja be. Csakugyan oda is érkezett feltartóztatott társához, de a mint oda ért, a puhlicum zajától megijedt, társát a pályából kiszorítja s most már ketten, mint két felbőszült feuevad, nekiront az éktelenül nevető publicumnak. S a mint a néptömeg közé értek, csak 4 pat­kót láttunk a levegőben, a mint a két kis csi­pet ló osztogatta az áldásokat jobbra-balra ; s csakugyan, a miért kinevettük őket, a szó szoros értelmében sprengelték az érdemes publicumot. Fekete Izidor. Lótenyésztésünkről. Fazekas Károly ur, a zempléninegyei lótenyész­tési bizottság elnöke a »Földmivelési érdekeink­ben egy czikket közöl, melyben az állami léte*- nyészintézetekről mondja el nézeteit. A mi a te­nyészeteket illeti, erre nézve az angolokéit óhajtja követendőknek, mint a kik mindeddig utólérhet- lenek voltak a lótenyésztésben. Ez elveket pedig, — szerinte — csakis versenyek utján lehet a föld - mivelő néppel megismertetni, épen mint ez Angliá­ban is történik. Osztja a 9-es bizottság ama véle­ményét, hogy a iótenyészintézetek létszáma foko­zatosan alább szállíttassák s a kiadás a gazda­sági bevétel által egyensulyoztassék s csak a fa­jok fentartása legyen a további czél, miután tiszta fajok fentartása nélkül biztosan tenyészteni nem lehet. Hangsúlyozza értekező, hogy hazánkban, az összes lóállományt tekintetbe véve, az tapasztal­ható (némely állami és nagyuraink ménesei kivéte­lével), hogy : nincs fajlovunk. A mi van, az török, tatár, spanyol, arab és angol keverék, minden faj­tulajdon nélkül ; és igy : hazai lótenyésztésünknél csak telivér vagy megállapodott, kitűnő tulajdon­ságú apalovak által juthatunk czélhoz, melyek származékaikban fajuk tulajdonát biztosan örö- kitik.

Next

/
Thumbnails
Contents